Aradi Közlöny, 1930. június (45. évfolyam, 122-144. szám)
1930-06-27 / 142. szám
MA IO OLDAL Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Bul. Reg. Ferdinand (József főherceg-ut) 4. ,Telefon: 151. Sürgönyeim: Közlöny. Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel.Aradi Közlöny ’ ARAD LEJ Előfizetési árak: évente 1080, félévre 540, negyedévre 270, havonta 90 Lej. Külföldre havonta 50 Lejjel több. :: Egyes szám 5 Lej. .Vasárnap 6 Lej. :: (Bucurestiben 50 bani felár.) Hirdetések tarifa szerint. :: XLV. évfolyam, 142. szám Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF . Péntek, 1930. junius hó 27 A kolozsvári példa Az erdélyi magyar színészet megmentéséről végtelenbe húzódó viták folynak már évek óta a sajtóban, a különböző egyesületi fórumokon, a színházak tájékán, a társaságokban. Ötletek egész sorozata merült fel, tanácsok egész légióját sorakoztatták csatasorba — a színházak pedig közben egymásután csukták be kapuikat. Magyar színészek, műszaki munkások százai kerültek az utcára, a még megmaradt társulatok állandó anyagi zavarokkal küzdenek, a színigazgatók nagy része még a szezon elejéig fizetésképtelen lett, napirenden voltak a botrányok, melyek még azt a kevésszámú közönséget is elriasztották a színháztól. Az erdélyi magyar színészet frontján tehát pánikszerű jelenségek észlelhetők és az egész kultúrintézmény csődbe került. Nemzeti és kulturális kötelesség, hogy az anyagi és művészeti bajok tengeréből kimentsük a fuldokló magyar színészetet és olyan szilárd talajra állítsuk, ahol nem fenyegeti többé az a veszély, hogy a piszkos hullámok belephessék ezt a tradiciós, nemesen patinázott erdélyi magyar színészetet. Utat mutatott erre az írók és újságírók legutóbbi Kolozsváron megtartott ankétja, amely megállapította, hogy csak a közönség köréből alakult Szinpártoló Egyesületek húzhatják ki a sárból a színészet kátyúba került ekhós-szekerét. Országos Szinpártoló Egyesületet kell alakítani — mondotta ki az ankét rezüméje — amelynek minden vidéki városban legyenek fiókjai. A kormány ezeknek az. egyesületeknek adja ki az konecszsziót és az majd meg fogja találni a módot arra, hogy a közönséget megszervezve fentartsa a magyar színházat. •A kolozsvári Színpártoló Egyesület most már gyakorlati példával is beigazolta az ankét konklúziójának helyességét. Janovics Jenő dr. Erdély legtekintélyesebb és nagy művészi múlttal rendelkező színigazgatója is összeomlott a terhek alatt. Ő sem bírta tovább a dekonjunktúrát, a magyar színészet kisebbségi sorsával járó bajokat. Janovics Jenő dr. bejelentette, hogy egész vagyona odaveszett ebben a harcban és nem maradt egyebe, mint 4 milliós adósság, amely napról-napra növekszik és Erdély legrégibb, legnagyobb magyar színházát a megsemmisülés veszedelmével fenyegeti. Megmozdult erre Kolozsvár magyarsága és a Színpártoló Bizottság átvállalta Janovics dr. adósságait, saját kezelésébe vette át a színházat, amelynek igazgatását Janovics Jenőre, mint fixfizetéses művészi vezetőre bízta. . A romániai és csehszlovákiai német kisebbségek már régen belátták annak szükségességét, hogy a színház vezetését ki kell venni a tőkével és anyagi garanciákkal nem rendelkező színigazgatók kezéből. A színház a mi kisebbségi helyzetünkben nem lehet egyes emberek üzleti terrénuma, mert íme a színigazgatók tehetetlensége ide juttatta a magyar színészetet, lezüllesztette a nívót, kenyörtelen, megalázó helyzetbe juttatta a színészek egész tömegét. Ha üzleti alapon tekintjük a színházvezetést, úgy legyen a színigazgatónak az üzlet akadálytalan vezetéséhez szükséges tőkéje, ■ha pedig kulturmisszió, akkor az nem egy-egy botcsinálta direktor feladata, hanem a magyar közösségé, a jól megszervezett és történelmi céloktól áthatott Színpártoló Egyesületeké. Az egyesületek aztán kolozsvári példa szerint szerződtessék az arra alkalmas színházi szakembereket, akik vagy megfelelnek ezen a poszton és az egyesület anyagi erejére és erkölcsi tekintélyére támaszkodva megcsinálják az erdélyi magyar színészet reneszánszát, vagy ha sem válik be, akkor eltávolítják a helyéről, print egy hűtlen sáfárt, mint egy vezetésre séptek. UitvutaJaidujtp *' V1Q AIWHT A WT KONFERENCIA letárgyalta Briand me- Miirjrill JL fii i JL morandumát és a középeurópai helyzetet. „A revízió kérdését nem szabad érinteni“ Az Aradi Közlöny eredeti tudósítása a három külügyminiszter konferenciájáról CSORBATÓ, unius 26. A kisantant három külügyminiszterének tegnapi és mai tanácskozásáról csak meglehetősen szűkszavú hivatalos jelentést kaptak az újságírók. Természetes, hogy az összesereglett nyolcvan újságírót ez a jelentés nem elégítette ki és megindult a leglázasabb hirvadászat s egy-egy bennfentes külügyminiszteri tisztviselő körül valóságos ujságíróval gyülekezett. Különösen agilis a megjelent szovjetorosz kollega, aki már a konferencia előtt feltűnően hangoztatta hogy tátrai útjának különleges jelentősége van mert a kisantant konferencia foglalkozni fog Szovjetoroszország elismerésének kérdésével is. Amint az események beigazolták, a szovjetorosz újságírónak jó információi voltak. „A kisantantnak Magyarországgal való együttműködésére zárt ajtók várnak“ A három külügyminiszter között most is Benes játsza a főrendezői szerepet. Szemmel látható, hogy agilitása semmit sem csökkent és hogy a sok tekintetben megváltozott külpolitikai konstelláció ellenére is még mindig ő a kisantant politikáidnak hangadója. Ő volt az egyetlen a három külügyminiszter közül, akinek szíve megesett az anyagra éhes újságírókon és aki tegnap kimerítően tájékoztatta a sajtót a konferencia kérdéseiről. Kijelentette, hogy Briand memoranduma nagyszerű gondolat és Európa megbékélésének útján hatalmas haladást jelent. A Briand javaslat alapján nem lát lehetőséget a békeszerződések revíziójára nézve és általában az a nézete, hogy a revízió-kérdést nem is szabad érinteni akkor, ha megegyezésre akarnak törekedni. Nem hiszi, hogy Briand javaslata azt célozná, hogy bárkit is bármilyen irányban definitív módon megkössenek, mert ez a gondolatnak a megvalósítását tenné lehetetlenné. Csak a teljes akaratszabadság fenntartása, a mostani helyzet legszigorúbb tiszteletben tartása mellett lehet tárgyalni a memorandumról. Szólt a kisantant gazdasági együttműködésének kérdéséről és kijelentette, hogy a kisantant gazdasági tevékenysége nem szorítkozhat a résztvevő államok közvetlen érdekeire, hanem annak ki kell terjeszkedni a gazdasági élet általános területére. Kimondottan békülékeny hangon beszélt a Magyarországhoz való viszonyról, ami csak a közös gazdasági érdekek tekintetbevételével építhető ki. Én személy szerint ment vagyok minden elfogultságtól Magyarországgal szemben — mondotta Benes — és politikámat minden szentimentalizmus kikapcsolásával kizárólag tényekre építem fel. A kisantantnak Magyarországgal való együttműlödésére mindig zárt ajtók várnak. Benesnek ezt a nyilatkozatát érthető érdeklődéssel fogadták a magyarországi újságírók. A zárt ajtókon kívüli politikai eszmecsere leginkább a kisantant gazdasági együttműködése körül folyik. A kereskedelmi szerződések tekintetében a kisantant három állama között közeledés jött létre akkor, midőn RomániánakJugoszláviával folytatott tárgyalásai, valamint Csehszlovákia és Románia között folytatott tárgyalások lezárás előtt állottak. Csehszlovákia és Jugoszlávia között még mindig vannak nehézségek, amiket a most folyó konferencián akarnak eliminálni. Nagy feltűnést keltett az a brossura, amelyet ma osztottak ki a konferencia résztvevői között és amelyet Pekarik János, a sajtókisantant csehszlovák bizottsági tagja szerkesztett. A brossura a kisantant államainak gazdasági együttműködésével foglalkozik. GALAC — KELET HAMBURGJA Közös közlekedési politikát — Meg kell kezdeni a dunai gazdasági együttműködést Ennek az együttműködésnek a Duna által megadott természetes alapon kellene nyugodni. Az együttműködésre céltudatos politikával és a nemzetközi Dunapiacok tarifáinak egységesítésével kell törekedni. Közös közlekedési politikát kellene folytatni a kisantant államainak a Fekete tengerhez vezető út tökéletesebb kiépítése érdekében és meg kellene teremteni egy Fekete tengeri flottát, melynek kikötője Galac lehetne. Galac ezzel olyan jelentőségre tenne szert, hogy a Kelet Hamburgjává válhatna. A kisantantra nagy feladatok várnak gazdasági téren is, ugyanis a kisantant államainak kellene, megkezdeni a dunai államok gazdasági együttműködésének hasznos munkáját, melyhez később a többi érdekelt államok is csatlakozhatnának. Briand memoranduma , a kisantant politikája A konferenciáról a következő hivatalos és félhivatalos híradások számolnak be: A három külügyminiszter ma délelőtti értekezletéről délután adtak ki hivatalos jelentést, amely közli, hogy a miniszterek a Briand féle memorandum felett folytattak eszmecserét. Megvizsgálták, a memorandumban foglalt konkrét javaslatokat és azok végrehajtásának lehetőségeit. Megállapították, hogy a legteljesebb összhang uralkodik e kérdésben a kisantant államai között és hogy a Briandiére memorandum elvei tökéletesen megegyeznek azzal a politikával, amelyet a kisantant maga elé tűzött. Elvben megállapodtak a memorandummal kapcsolatos, konkrét javaslatok tárgyában és ama javaslatokra nézve is, amelyet a memorandum ügyében összehívandó külön értekezleten terjesztenek majd elő. Majd megvizsgálták a középeurópai államok közötti viszonyt a párisi és hágai egyezmények után és megállapították, hogy e téren lehetséges a javulás, mert az egyezmények egész sor kényes kérdést intéztek el. Elhatározták, hogy követelik a vállalt nemzetközi kötelezettségek betartását. Az egyezmények gyakorlati megvalósítása felett folytattak eszmecserét. Benes: a középeurópai viszony javult. A délután folyamán Benes fogadta az újságírókat és tájékoztatta őket a tárgyalások menetéről. Kijelentette, hogy megállapították