Aradi Közlöny, 1932. január (47. évfolyam, 1-25. szám)
1932-01-01 / 1. szám
H\ ^QAO MA 16 OLDAL Szerkesztőség kiadóhivatal és nyomda: Bur. Reg- FertB* naná (József tőrhercegnő) 4. Telefon: 151. Sürgönyeim: Közlöny, Arad. Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona» kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel.Közlöny ARAD LEJ Ei&fizelfesi árak: évente 1060, félévre 540, negyedévre 270, Havonta 90 Lei- Külföldre havonta 50 Lejjel több. Egyes szám 5 Lei. Vasárnap 6 Lei . (Encskre sírben 50 báni felár) fürdetések tarifa szerint 11 XLVII. évfolyam, 1. szám . Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF Péntek, 1932. január 1 Hindenburg újévi szózata „A külföld se kívánjon lehetetlent a német néptől" . Az egész világ feszült figyelemmel várta a német államfő újévi beszédét Moszkva érthetetlenné tette Hindenburg rádióbeszédének legtöbb részét Berlinből jelentik. A Szilveszter szenzációja Hindenburg német birodalmi elnök rádiószózata, valamint annak a moszkvai rádió által való megzavarása. A német birodalmi elnök programmszerűen nyugateurópai időszámítás szerint fél tíz órakor elkezdte újévi rádiószózatát. Hindenburg beszédét az összes német adóállomások közvetítették, de be voltak kapcsolva az Egyesült Államok, valamint a dániai állomások is. Úgyszólván az egész világ feszült figyelemmel várta Hindenburg rádióbeszédét, mivel attól vártak programmot Németország követendő politikájára vonatkozólag. Hindenburg rádióbeszédének azonban csak az első részét, valamint utolsó mondatát lehetet hallani, mivel a beszéd nagy részét a moszkvai internacionálé rádióállomásának közbelépése érthetetlenné tette. Hindenburg beszéde közben ugyanis a moszkvai rádió ugyanazon a hullámhosszon propaganda-beszédet közvetített, mely túlharsogta a birodalmi elnök szavát. Hindenburg beszédének első része a következő: Jobb új esztendőt! Irta: Rácz Sándor dr. Meghozza-e az 1932-es esztendő azt a változást, amelyet gazdasági téren olyan eredőn kíván a gazdasági válságoktól agyonsújtott emberi társadalom, vagy pedig tovább fog-e mélyülni az a krízis, amely eddig végigpusztított az egész kulturális és gazdasági világban? Ez a kérdés, amely keresztülvillan az új évbe belépő ember agyán, mert ettől függ nemcsak gazdasági egyensúlya, gazdasági léte, hanem egész életsorsa, jövője, boldogulása. Kétségtelen az, hogy az 1931. évben az egész gazdasági rend súlyos megpróbáltatáson ment keresztül. Azok a remények, amelyeket az 1931. évhez fűztünk, neik teljesedtek be, a válság tovább mélyült a múlt év folyamán és elérkezett arra a vonalra, amelynél mélyebbet már elképzelni sem tudtunk. Mindazok a ható okok, amelyek a válságot előidézték, nem szűntek meg, hanem tovább működtek és roncsolták a gazdasági társadalom olyan részeit is, amelyek eddig a kortól meg voltak kimérve. Nincsen ma Európának egyetlen állama sem, amely azt mondhatná, hogy nem érintette a válság és a jólétnek az a relatív magas foka, amelyben a francia társadalom van, csak annyit jelent, h hogy ezen ország politikai és gazdasági speciális beállításánál fogva a legjobban tudott ■eddig Védekezni a válság fojtó küzdelmében. . . A javulást abban látom, ami tulajdonképentrlinden -bajnak oka- magában a válságban. A gazdasági szervezet éppen olyan, mint azér a kór kitermeli a maga antitoxinjait, amelyek azután ámuvuniyd megindítják. A válság olyan pontra jutott, hogy tovább nem mélyülhet az egész társadalmi rend melbolygatásának veszélye nélkül és mert ez így van, meg kell javulnia a mai helyzetnek. Nagy gazdasági törvényszerűségek szólnak ezen feltevés mellett. A nyersanyagok árainak hirtelen és eddig nem tapasztalt zuhanása okozta a válság kiterjedését olyan államokra is, amelyek egyébként a világháború által okozott helyzetváltozások által közvetlenül érintve nem voltak. Amerika bizony nem vesztette el a háborút, a válság mégis szörnyű pusztításokat végzett ott is a nyersanyagok árának zuhanása folytán. Ez a zuhanás már megállott és így az árak alakulásában egy bizonyos stabilitás ollott elő, amely a közeljövőben már csakis felfelé változhat. Az ipari termelés az alacsony árakhoz idomult, amely most már az ismeretlen kereslet és az ismeretlen elhelyezési lehetőség számára egy stabil kalkulációs bázison dolgozhat. Maga a bázeli legutóbbi konferencia, amely Németország mai fizetési képességét egy alapos tanulmányban vizsgálta meg, koncedálja azt, hogy a nyersanyagok árában nem várható további zuhanás, amely a produkciót lehetetlenné tenné. Ezzel a stabilitással egy nagy lépéssel haladnánk a kibontakozás felé. Egy másik momentum, amely a javulásra vezet, éppen abban áll, hogy nagy és a válságtól eddig megkímélt államok is beleestek ebbe a betegségbe. Úgy vagyunk a gazdasági bajokkal, mint a fertőző járványokkal. Ameddig csak a külváros szegényei sorai’..- ‘Hisztit a kór, addig az előkelő városrészek nem törődnek a járvánnyal. Ha ezen részeken is elterjed, mindenki felfigyel és igyekszik a járványt lefékezni. Amíg csakis a háború által közvetlenül sújtott államokat szántotta végig a válság, a többi állam részvétlenül nézte végig azok vergődését. Ha segített is egyes államokon kölcsönök és egyéb kedvezmények nyújtásával, abban is inkább az üzleti elhatározások domináltak, mint a részvét szava. Most azután változót most helyzet. A nagy államok is betegek és már összefogva, összetartva egymáson nm kell segíteniök. Angliát nem lehet elejteni, egy kisállamot igen. Angliánsegíteni kell és ez a segítség lehetőségeket jelent a kisállamokra nézve is. A fent említett bázeli tanácskozás végső rezüméje az volt, hogy sürgős segítséget kell nyújtani Németországnak. És most segíteni is fognak. Nem újabb Dawes vagy Young vagy egyéb más papírkonstrukciókkal, hanem effektív eszközökkel. Minden értelmes ember látja, hogy a rekonstrukció nagy munkáját nem szép papiros-tervekkel és koncepciókkal lehet megoldani, hanem valóságos és az életbe átültethető intézkedésekkel. Ezek lehetnek nagy átfogó akciók is, de lehetnek kis kérdések, amelyekre Benes célzott karácsonyi nyilatkozatában. Javulnia kell a hitelviszonyoknak is. Ezt azért mondom olyan kategorikusan, mert meg vagyok arról győződve, hogyha ezen a téren javulás nem állana be, úgy a tőke önmagával jönne ellenkezésbe, vagyis előállana annak az egyenes negációja. A pénz nem fenekelhetik meg a szennyesládák mélyén, mert ha ez a hely,at általános lenne, úgy a pénzből, nem lenne pénz. Megszűnne pénz lenni, semmivé lenne. Azzá kell lennie, mert ha nem tudja teljesíteni azt a funkciót, amelyre a gazdasági vérkeringésben hivatva van, úgy akkor többé szerepe nincsen. A bajban az emberek összetartanak. Látjuk azt nagy földrengések idején, hogy megszűnik az ebécek közötti harc és a társadalomra zúdított elementáris zivatarok megértésre hívják fel az embereket, itt van a javulás lélektanialapja. Mindannyian nagy bajban vagyunk, egyikünk sincs megkímélve a dóktól és ebben a szenvedésben teljes időke fog ismét megszületni az emberi szolidaritásak az a nagy gondolata, amelyet eddig mindazok vallottak, akik a nagy eszméket képviselték. Ennek a felismerése fogja összehozni az embereket abban, hogy egyesült erővel és a közös érdekek tudatában keressék a megoldást. És bármennyire rombolódott is le az emberi társadalom a gazdasági téren, csodálatos gyorsasággal jöhet a javulás. Olyan gyorsan, mint amilyen hamar kilábal egy már feladott beteg a gyógyíthatatlannak látszott betegségéből. Az emberiség eddig is sok válságon ment keresztül. Soha el nem pusztult, mert nem pusztulhat el. Benne van az emberi társadalomban is az a vitalitás, amely mindent mozgat és evolúciókat érlel. A sok baj dacára az emberiség fejlődési vonala felfelé tendál. Csodás alkotásokat produkál az emberi agy. A technikai alkotások talán megszületésük pillanatában hátrányokat is jelentenek — a racionális termelést sokan tartják a bajok kütforrásának — de végeredményében mégis az egész emberiség javát szolgálják. Ez a generáció ki fog evickélni a bajokból és a szenvedésekben megtisztulva fogja megcsinálni az új érát, amely lehetővé teszi az emberek jobb és emberibb ellátását És ha ide eljutunk, akkor a bajok is csak javunkra szolgáltak és a haladás gondolatát segítették elő. Köszönet és elismerés jár a német nép áldozatkészségéért . Mint a német birodalom elnöke és mint olyan ember, aki korára való tekintettel a német történelemnek egy nagy korszakát élte végig, feljogosítva érzem magam ahhoz, hogy néhány szót intézzek a német férfiakhoz és a német asszonyokhoz. A német népnek most súlyos terheket kell viselnie. Tudom, hogy milyen áldozatokat követel tőlünk az idő és éppen ezért kötelességemnek tartom leszögezni, hogy nagy köszönet és elismerés jár a német képnek , azért azáldozatkészségért, amelyet tanúsít. A német nép felismerte az idők súlyos és rendkívüli voltát és magára vállalta a terheket. Éppen ez jogosít fel bennünket arra hogy a külföld követelő szavával szemben kijelentsük, hogy a lehetetlent mi sem bírjuk elviselni, hogy lehetetlent mi sem vállalhatunk. Nekünk a külföldet arra kell kérnünk, figyelmeztetnünk kell arra, hog■■■ ne nehezítse meg talpraállásunkat. Bízom abban, hogy a német nép meg fogja őrizni rendületlen hitét hazája Hívője iránt. Az Isten már sokszor megmentette Németországott az ínségtől és bízunk abban, hogy most sem fogja elhagyni... . .••** * Annik' ' Trinckburg . beszédébez ideért szavait elnyomta a moszV, intechadottálé rádiójának hangja, amelyben német felvett egy ismeretlen kommunista agitátor tartott beszédet: — Készüljetek fel német munkások a nagy politikai tömegharcra — mondotta harsány hangon az ismeretlen a moszkvai rádióban. Mi Szovjetnémetországot akarunk és a kommün meg is teremti ezt a birodalmat. Sorakozzatok német munkások a vörös lobogó 2l jén a proletár egérséges mtukásfront Amikor Moszkva ideért, újból rávehetett Hindenburg szavait, de ez már öcsnek csak a befejezése volt. ... és most minden német férfinek és minden német asszonynak szívből boldog újévet kívánok. Hindenburg rádióbeszédének megzavarása világszerte kínos feltűnést keltett. • ÖV alá.