Aradi Közlöny, 1932. február (47. évfolyam, 26-48. szám)
1932-02-02 / 26. szám
r.* MA 12 OLDAL Szerkesztőség kiadóhivatal és nyomda: 3ui. Reg- Ferdinand (József főherceg-ut) 4. Telefon: 151 Sürgönyeim: Közlöny. Arad. .: Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdona, kiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta régnél.Arad Közlöny AHAS L£j Címí!*esési 'árak: 'évente '1080, félévre 540, negyedívre 270, havonta 90 Lei. Külföldre havonta 50 Lejjel több. :: Egyes szám 5 Lei. Vasárnap 6 Lei .: (Bucurestiben 50 bani felár) Hirdetések tarifa szerint :: XLVII. évfolyam, 26. szám Főszerkesztő: STAUBER JÓZSEF_____Kedd, 1932. február 2 Új világháború réme Megtörtént az összeütközés a japán és angol-amerikai csapatok között A japán csapatok bevonultak a koncesszionált területre — Béketárgyalások közben gépfegyvertűz — Izgalom Angliában és Amerikában — Hadiflotta indult Angliából és Amerikából Sanghai felé — Húszmillió yen a háború céljaira — Japán Ausztráliát is akarja — Nankíngból elmenekült a kínai kormány — Háború hadüzenet nélkül Nankingban partraszálltak és vérfürdőt rendeztek a japánok Az a béke, amelyről az egymást követő konferenciákon annyit tárgyaltak, amelynek érdekében a kedden összeülő genfi leszerelési konferencián ismét tárgyalni és szónokolni fognak és amelynek biztosítására a Kallasy- és a többi paktumok papírrongyoknak bizonyultak — komoly veszélyben forog. Talán csak órák kérdése, hogy esetleg a két tengeri nagyhatalom: Anglia és Amerika is beleavatkozzon a távolkeleti konfliktusba és ezzel a japán-kínai háború jóformán az összes nagyhatalmak végzetes erőpróbájává váljon. Az a veszély, amely a világot fenyegeti, vasárnap nem csökkent, sőt növekedett. Japán elszántan halad tovább azon az úton, amelyen elindult és bekövetkezett a lehetetlen is: a japán A vasárnap folyamán a japánok azzal az ürügygyel, hogy a nemzetközi területeket megtisztítják a beszivárgott kínaiaktól, behatoltak a nemzetközi telepekre és csapatok nem álltak meg a nemzetközi területek határán, behatoltak a szerződésileg védett területekre és megtörtént az első összeütközés a japán és az angol-amerikai fegyveres erő között. Köziben pedig feltalálták a történelemben eddig nem ismert fából vaskarikát, a hadüzenet nélküli háborút, amelynek viszont ugyanazok a következményei, mint azoknak a fegyveres összetűzéseknek, amelyeket formalitások, óvatos diplomáciai megbeszélések, jegyzékváltások előztek meg: repülőgépekről bombák zuhannak békés emberek hajlékaira, ártatlan nők és gyermekek pusztulnak el a lángok között, gépfegyverropogás a halál ekéjeként szánt végig az embereken és uccuk, városrészek válnak felismerhetetlen romokká. esti órákban amerikai járőrök el akarták űzni a japán őrséget, amely amerikai területre hatolt be. összecsapásra került a sor, amelybe később a kínaiak is beleavatkoztak. Rombolnak és gyújtogatnak a japánok Sanghai európai negyedében . As „Egyesült Európa“-terv Az Aradi Közlöny számára írta: Magyar Pál, a magyar parlament tagja, a Budapesti NemzetköziVásár Tanács alelnöke Magyar Pál országgyűlési képviselő tollából eredő alábbi érdekes cikknek készséggel adunk helyet lapunk vezető helyén. Magyar Pál i hó 7-én az aradi Kereskedelmi Testületben tart előadást. Gazdasági válságok idején gyakran találkozunk azzal, hogy olyan kibontakozási tervek merülnek fel, melyek az egyes országok gazdasági szervezetének, gyakran egy egész földrész gazdasági kapcsolatainak, sőt az egész termelési rendszernek megváltoztatását látják szükségesnek avégből hogy a hanyatlásból a regenerálódás útjára lehessen jutni. Nagyon természetes tehát, hogy a világot immár évek óta megülő mostani gazdasági depresszió is nagy időszerűséget ad különféle projektumoknak. Ennek nemcsak az adja magyarázatát, hogy a válságokokat kutatva és vitatva a gazdaságtudósok különféle diagnózisai szerint más és más gyógymódot vélnek alkalmasnak a javulásra, hanem az a gyakorlati tény is, hogy gazdasági átalakulásokra az az időszak a legalkalmasabb, amikor a termelő élet rendje amúgy is meg van bontva. Láttuk ezt a háborúban, amikor a gazdasági élet funkciói nem a termelési követelmények, hanem a hadi érdekek szerint alakultak. Ekkor merült fel Naumann Mitteleuropa-terve. Olyan időpontban, amikor még a háború kimenetelének bizonytalansága a politikai lehetőségeket sem engedte áttekinteni, a gazdasági káoszból a kibontakozást megkeresni mégis időszerűnek látszott. Nem volt ez másképp a háború után Oroszországban. A politikaiöszszeomlásnál is nagyobb arányú gazdasági kimerültség tette lehetővé, hogy egy részleteiben, sőt lényegében még elméletileg is kidolgozatlan és tétovázó gazdasági rendszer váltsa fel a kapitalista termelést, melyről pedig minden hibái és kinövései dacára el kell ismerni, hogy a kultúrának, a technikának, a művészetnek és általában az emberi műveltség minden értékének olyan fokú fejlődését tette lehetővé,mint előtte egyetlen egy termelési rendszer sem. Nagyon érthetőnek találom tehát, ha Európa államai és főként a gazdasági válságot legjobban érző középeurópai és keleti államok között épp napjainkban merült fel nagyobb aktualitással az együtthaladás lehetősége. hiszen a háború után követett gazdasági módszerek minden országban a termelésnek olyan irányt adtak, mely nem felel meg a szigorúan vett gazdasági rációnak. A vámpolitika, a protekcionizmus és az állami beavatkozás sok egyéb módja olyan termelési ágak megerősödéséhez vezetett, melyek a gazdasági erők szabad érvényesülése esetén nem érhették volna el így elért eredményeiket. Ezek a termelő tényezők ma már nem egy esetben szembekerülnek az általános gazdasági törekvésekkel és érdekekkel. Érthető, hogy a legerősebb pártfogói annak a rendszernek, melynek életrekelésüket és megerősödésüket köszönhetik." Ha gazdasági virágzás idején, vagy akár csak normális viszonyok között kellene a gazdasági élet szervezetében olyan változtatásokat keresztülvinni, melyek ez új termelőtényezők életlehetőségeit gyengítik, az ellenállás vehemens és minden rendelkezésre álló erőt érvényesítő volna. Ma azonban, amikor a gazdasági válság hosszú időtartama és szokatlanul mély szántása a termelő élet minden területén legyengítette a gazdasági egyedeket és amikor a jelenlegi állapotok fennmaradása mellett mind több és több gazdasági tényező életképessége válik kérdésessé, mélyrehatóbb átalakulásokra az időpont alkalmasabbnak mér-ekkor megtörtént az első összeütközés az amerikai és a japán fegyveres erő között. Az idegen lakosság, különösen az amerikaiak körében a japán túlkapások ellen az elkeseredés óráról-órára nő. A japán csapatok a konzuli kar tiltakozása ellenére, megszállották Vang-Pu kinai városrészt és a nemzetközi területek egy részét is, ahol a postapalota és a legnagyobb amerikai áruház is van. A késő kezik, már azért is, mert a gazdasági leromlottság miatt az átalakulás kevesebb áldozatot jelent, mint konjunktúra idején. Ilyenkor nemcsak a gazdasági protekcionizmus haszonélvezőinek tiltakozó ereje gyöngül meg. A közvélemény is tisztábban lát abban, hogy a végleges kialakulást, a konjunktúra-hullámzásnak kevésbbé kitett termelési rendszert mégis abban a gazdasági irányban kell keresni, mely a termelő erők szabad funkciójában, a gazdasági erők szabad versenyének érvényesülésében keresi a gazdasági egyensúly biztosítását. Bizonyos azonban az is, hogy nem élünk még abban az időszakban, amikor egyedül a gazdasági szempontok irányítják az egyes országok egymáshoz való viszonyát. Sok esetben érzelmi és politikai momentumok igen nagy jelentőséggel bírnak. Emiatt bizony sokszor a legkézenfekvőbb gazdasági érdekeket is el kell hanyagolni. Kétségtelen azonban az is, hogy minél jobban kiéleződik az emberiség nagy és szakadatlan tragédiájában, a kenyérért való küzdelemben, a termelés biztonságának jelentősége, annál közelebb érünk ahhoz az időponthoz, amikor a világpolitikát a gazdasági érdekek, helyesebben szólva a népek megélhetésének biztosítása fogja irányítani. Számos gránát amerikai területen robb szint föl. A japánok súlyos veszteségeket szenvedtek. Az amerikai városrészbe vezető útvonalakon japán rendőrök helyezkedtek el és mindenkit feltartóztattak, aki az idegen városrészhez közeledett. Az amerikai konzulátus tengerészkatonákat küldött ki ellenük, akik 27 japán katonai rendőrt elfogtak és lefegyvereztek. Ez Ha nem is biztathatjuk tehát még magunkat azzal, hogy az eddigi fejlemények eljuttattak bennünket arra a fokra, amikor reális időszerűséggel lehet az európai népek együttműködéséről „az Egyesült Európáról“ beszélni, kétségtelen, hogy ezen az úton nem lekicsinylendő szakaszt hagytunk már magunk mögött. Az európai államok együttműködése megszűnt már csak az elméleti lehetőségek sorába tartozónak lenni. Abban a pillanatban, amikor egy olyan világpolitikus, mint Briand, kit bár az emberiség nggasztosabb eszméi hatnak át, de aki ez eszmék propagálásánál egy pillanatra sem tévesztette el a reális lehetőségeket, vállalta ez eszme apaságát, minden komoly gazdaságpolitikusnak kellő figyelmet kell tanúsítania az Egyesült Európai Államokat jelentő gazdasági koncepcióvel szemben. Az a körülmény, hogy a politikai helyzet alakulása Briand-t ideig-óráig kikapcsolta az aktív államférfiak sorából, korántsem jelenti, hogy Briand megszűnt posszibilis és döntő jelentőségig tényező lenni. Máról-holnapra uralomra jutva változatlanul leginkább ő rendelkezik azokkal a feltételekkel, hogy helyes irányba terelje Európa országainak ma nagyon is tévelygő politikáját.