Aradi Közlöny, 1932. szeptember (47. évfolyam, 204-228. szám)
1932-09-01 / 204. szám
/V) $0/1h M A 12 OLDAL Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Bul- Rec. Ferdinand (József főhercegnt) 4. Telefon: 151. Sürgönyeim: Közlöny. Arad- Az Aradi Nyomda Vállalat tulajdonakiadása és rotációs nyomása. Megjelenik naponta reggel-STÄUBER JÓZSEF: Csütörtök, 1932. szeptember XLVII. évfolyam, 204. szám . Főszerkesztő ARA 3 LEJ Bifizetési árak: évente 840, félévre 420, negyedévre 310, havonta 70 Lei. Külföldre havonta 50 Lejrel több. Ezres szám 3 Lei- Vasárnap 5 Lei. .. (Bucure s tiben 50 bánt felár.) Hirdetések tarifa szerint. Útban Stauber József holtteste Arad felé... A részvétlevelek és táviratok özöne érkezik a családhoz és az Aradi Közlönyhöz — Az aradi Magyar Párt levelei — Lapok az újságírás nagy halottjáról — „Stauber József disze, koronája volt az újságírásnak“ Mire ezek a sorok megjelennek, már Arad felé robog a bécsi gyorsvonat, amely egyik vagonjában nagydoroghi Stauber József azAradi Közlöny elhunyt főszerkesztőjének leplombált érckoporsóját hozza haza. Abba a városba, amelyet olyan nagyon szeretett és amelynek fejlődéséért, felvirágzásáért küzdött tollal, szóval, cselekedettel egy emberöltőn át. Most hidegmereven, hármas érckoporsóba zárva hozzák vissza Arad rajongó szerelme , sőt, hogy itthon még egy rövid utat megtegyem amelynek végállomása az aradi temető egyik kriptája lesz... és azután örök pihenőre helyezik el zsolozsmás- szomorú gyászdalok szerteszálló hangjai közepette, mindazoktól körülvéve, akik szerették, tisztelték és becsülték... A Az erdélyi magyarság nagy vesztesége A posta folyton hozza a részvétleveleket és táviratokat, mindenki mély részvétét fejezi ki a nagy veszteség felett, amely nagydoroghi Stauber József családját és a vezérét, géniuszát elveszített Aradi Közlönyt érte. Ma délelőtt az aradi Magyar Párt vezetőségétől érkezett, úgy a családhoz, mint az Aradi Közlönyhöz részvétlevél, amelyek a következőképpen szólnak: özv. nagydoroghi Stauber Józsefné nagyságos asszonynak Arad. Mindnyájunkat megdöbbentett az a szomorú hir, amely néhai férjének, a magyar kisebbségi és társadalmi élet mintaképének, oszlopos tagjának sorainkból való kidőlését, elhalálozását közölte velünk. E szomorú esemény folytán fogadja Nagyságos Asszony, valamint a család minden egyes tagja a magunk, valamint az összmagyarság nevében őszinte, igaz részvétünket és kérjük a Mindenhatót, hogy felmérhetetlen fájdalmakra adjon gyógyulást és mielőbbi megnyugvást. Fogadják Nagyságos Asszony kiváló tiszteletünk kifejezését. Arad, 1932. augusztus 30-ikán. Dr. Velcsov Géza, em. h. Boros Károly, titkár. Az Aradi Közlöny szerkesztőségéhez a következő levelet intézte az aradi Magyar Párt .vezetősége: Az Aradi Közlöny tekintetes szerkesztősége és kiadóhivatalának Arad. Mélységes megrendüléssel vettük a hírt, amely az Aradi Közlöny főszerkesztő-tulajdonosának, nagydoroghi Stauber József úrnak, a közéleti tevékenység kiválóságának gyászos elhunytét közölte velünk. Az elhalálozás következtében Önöket ért fájdalomban és gyászban mi is osztozunk és felejthetetlen emlékét kegyelettel őrizzük meg. Fogadják kiváló tiszteletünk kifejezését. Arad, 1932. augusztus 30. Dr. Velcsov Géza, em. h. Boros Károly, titkár. Mindenfelől érkeznek levelek és táviratok, nemcsak Arad társadalma, hanem az egész erdélyi magyar újságírás, egész Erdély társadalma velünk gyászol. Mindenki, aki csak ismerte nagydoroghi Stauber Józsefet, megrendülten vette tudomásul a szomorú hírt!*"amely' időelőtti elhunytáról számolt be. A mai napon a következőktől érkeztek részvétlevelek a családhoz, valamint az Aradi Közlöny szerkesztőségéhez. Báró Neuman Károly, Neuman Testvérek- cég, Arad megyei Takarékpénztár r.„ Mateescu István, kisjolsvai Szabó Zoltán, dr. Buda László (Budapest), Kulhanek Ferenc (Budapest), Martos Sándor (Budapest), Dunaposta (Budapest), dr. Molnár Alfréd és neje (Budapest), Lózsa Zsigáné (Nagybecskerek), Dálnoki-Nagy Lajos, Makovitz Márton és neje, Déghy Ernő (Budapest), Weisz Hugó (Budapest) , Fodor Gyula és neje, I. C. Gheorghiu, Temesvári Hírlap — Pogány László (Temesvár), dr. Nagy Sándor és neje, Hungária Hotel igazgatósága (Budapest), dr. Antal András és neje, Blimi Árpád és neje, Ehrenwald László és neje Gellinek Lotte, dr. Róna Jenő, Fischer Irén, dr. Löwinger Miksa, Kepes József, Orbán Aba, Róth Zsigmond és neje, dr. Héber József és neje, özv. Paálné (Budapest), kemenesaljai Kiss Lajos (Dózsa Imréné és családja (Makó), Montagh Miksa és Piri (Temesvár), Schwartz Gusztáv, Márton Sándor, dr. Antal Sándor, Basch Simon és neje, Münz Mártonna, Corso-mozi igazgatósága, Kornis Márton, Gárdos Frigyes, Fuchs Arnold, dr. Molnár István, Nagy Zoltán (Kisjenő), Hentschel István, özv. dr. Singer Jánosné, Singer László, Holländer Emil, dr. Székely Károly, Busztin Sándor, Fischer Mihály, Alföldi Pál, dr. Székely László, Keppich és Lefkovits, Heim Sándor, dr. Werner Sándor, dr. Szalai Vilmos és neje, Székely Lajos, K. Vas Anna, dr. Keppich Jakab és neje, Bolgár Lajos, Filadelfi Adolf és neje, Császár Imre és neje és még sokan közölték táviratilag, levélben és szóban, hogy teljes mértékben osztoznak a bennünket, valamint a város társadalmát ért súlyos veszteség feletti fájdalomban. Nagydoroghi Stauber József halálának eseményét természetesen úgy az ország kisebbségi sajtója, mint a magyarországi nagy napilapok megfelelőképpen regisztrálják és egybehangzóan a magyar zsurnalisztika érzékeny veszteségeként emlékeznek meg róla. A budapesti Stúdió a halálát követő napon jelentette az eseményt, részletesen ismertetve az elhunyt főszerkesztő-laptulajdonos pályafutását- publicisztikai, politikai és társadalmi közéleti szerepét. A budapesti nagy napilapok soraiban egykori lapja, a „Pesti Napló" emlékezett meg elsőnek, utána a „Magyar Hírlap“, majd az Est-lapok valamennyien a Badenben bekövetkezett haláláról, amely a magyarországi zsurnalisztikában is mélységes hatást keltett. A budapesti „Magyar Hírlap“ szerdai számában megjelent cikkben olvassuk a következő sorokat: „Stauber József a legkiválóbb szerkesztők egyike volt s keze alatt lapja — az Aradi Közlöny — a vidéki sajtó igen tekintélyes és magas színvonalú újságjává nőtt. Az Aradi Közlöny a régi magyar szabadelvű párt, majd a munkapárt orgánuma volt és Stauber tehetsége előkelő erőteljes és gazdag lapvállalattá fejlesztette. Az erőteljes délceg ember halála őszinte részvétet keltett. II kisebbségi séffő gyásza Az aradi napisajtó orgánumai után ma érkeztek el hozzánk a romániai magyar kisebbségi újságírás megnyilatkozásai is. A legkomolyabb erdélyi magyar és német nyelvű napilapok hasábokat szentelnek annak, hogy nagydoroghi Stauber József elhunyta felett érzett gyászuknak külsőségekben is kifejezést adjanak. A ,,Bukaresti Lapok“, az „Ellenzék“, a „Keleti Újság“, a „Magyar Szó“, a Nagyvárad", a „Nagyváradi Napló“, a „Nagyváradi Friss Újság“, a „Szamos", a „Temesvári Hírlap“, a „Temesvárer Zeitung" közleményeit kell kiemelnünk az Aradon kívül megjelent recenziók hosszú sorai közül, melyekben a RADOR félhivatalos távirati iroda, valamint a Magyar Távirati Iroda távirati és telefonjelentései nyomán terjedelmes megemlékezésekben áldoznak az elhunyt lapvezér emlékezetének. A „Temesvári Hírlap“ gyászkeretes cikkében olvassuk a következő nemesvezetű sorokat: „A magyar újságírásnak gyásza van különösen pedig gyásza van az erdélyi és bánsági magyar újságírásnak- amelynek hatalmas törzse, korszakos jelentőségű élenjárója dőlt ki nagydoroghi Stauber József halálával. Az Aradi Közlöny főszerkesztője és tulajdonosa volt, disze és koronája az ujságírás nemes értelemben vett harcosainak, az ujságírás áldozatos pályájának, a szívvel-lélekkel a magyarság eszményeiért jó és rossz időben egyaránt küzdő idealistáknak és munkásoknak. — „Hatalmas fizikuma bírhatta csak — írja a lap — azt a lendületet, csak a meggye-