Aradi Közlöny, 1939. március (54. évfolyam, 47-72. szám)
1939-03-01 / 47. szám
buc. aradi közlöny Biblioteca Centrale Asociatiuni V . Dr .HLJWMM ^ BB' khui Közlöny Administrator delegat: ARAD. ANUL 54. No. 47. • Redactor responsabil: Dr. STAUBER JÁNOS 4939. március 1. szerda. SZ. JAKAB GÉZA Proprietară: Societatea Anonimă pt. editura ziarului Aradi Közlöny, inreg. în Reg. ptilor periodice sub No. 10/1—1938. Trib. Arad. A 17. Carol-alkotmány évfordulójának ünnepségei Bucurestiben és Gyulafehérváron Az Uralkodó válaszbeszéde Calinescu Armand helyettes kormányelnök üdvözlésére . A magyar és a német Frontalosztályok képviselői az üdvözlő-küldöttségek (BUCUREŞTI.) Az alkotmány kihirdetésének egyéves évfordulóját országszerte fényes ünnepségek keretében ülték meg- A fővárosba már vasárnap kezdtek érkezni a Nemzeti Újjászületés Frontja vidéki szervezeteinek küldöttségei. A falusi küldöttségek tagjai mellszallagot viseltek, amelyet a Nemzeti Újjászületés Frontja kihímezett jelvénye díszített. Bucureşti ünnepi képet öltött,valamennyi ház lobogódíszbe öltözött. Vasárnap este a középületeket és a köztereket fényesen kivilágították a közeledő ünnep tizsteletére. Hétfőn délelőtt 11 órakor kezdődtek az ünnepségek a patriarchián tartott istentisztelettel. A Te Deuxnon megjelentek Vaida-Voevod, Mironescu királyi tanácsosok, a kormány tagjai élükön Calinescu helyettes miniszterelnökkel, továbbá a katonai és polgári hatóságok vezetői. Az istentisztelet 11 óra 20 perckor ért véget és ekkor a megjelentek az Athénéus előtti térre mentek- Fél tizenkettőkor gyűlt össze ezen a téren az ünneplő tömeg. A Nemzeti Újjászületés Frontjának vezetői mind új egyenruhájukban voltak. Tizenkét óra után indult el a menet a katonazene hangjai mellett a királyi palota felé- Az első sorokban mentettek Vajda-Voevod, Argetoianu, Mironescu, Armand Calinescu, Iamandi, Slavescu, Ghelmegeanu, Mitita Constantinescu, Bujoiu, Petre Andrei. Ralea, Silviu Dragomir és Grigore Cafencu. Mögötte mentek Gabriel Marinescu, Titeanu Magureanu, Toni, Jinga, Serban, Beran, Na© Popescu államtitkárok és más előkelőségek. Ezután következtek a legfőbb tanács tagjai, ott volt közöttük gróf Bánffy, báró Szentkereszthy, a Front egyenruháiban a Front magyar csoportja részéről és H. Wolf Heinrich és Guth, a Front német csoportja képviseletében. Őfelsége, a király és Mihály trónörökös a királyi palota erkélyéről római köszöntéssel fogadták az elvonulást. A kormány tagjai és a Front tanácásnak tagjai után a Front nemzeti gárdájának kiküldöttei következtek, élükön Georgescu Petre tábornokkal, majd a Nemzeti Újjászületés Frontjának első ezredei kék egyenruhájukban, skót lövegükkel. Ezután falusiak csoportjai jöttek festői nemzeti ruhájukban, mellükön a Front jelvényével. Utána vitték klönböző hazafias egyesületek zászlóit Ott voltak a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák egyesületinek, a volt frontharcosok nemzeti szövetségének, az ápolónők egyesületének, a „Férfiasság és hit ” érdemrenddel kitüntettek egyesületének, a háborús önkénteseknek, a Marasesti egyesületnek, a római légiónak és más hazafias egyesületnek lobogói. A felvonulás után a Nemzeti Újjászületés Frontja főtanácsának tagjait Őfelsége, a királyi palotában válásreggelin látta vendégül. Armand Calinescu helyettes miniszterelnök mondott nagy beszédet és erre Őfelsége válaszolt. Calinescu helyettes kormányelnök nagy beszéde és az Uralkodó válasza . Ma van egy esztendeje annak, hogy Felséged a kormány és a királyi udvartartás tagja között állva a legfelsőbb semmitőszék küldöttségét fogadta, amely az alkotmány ügyében elrendelt népszavazás eredményét közölte Felségeddel. Négy millió és háromszázezer lelkes hang közölte, hogy elfogadja azt az új berendezkedést, amellyel Felséged ajándékozta meg az országot. A királyi kezdeményezés tehát mélységes visszhangra talált az országban. Az akkori nehézségek között vájjon honnan is jöhetett volna a segítség? Talán a politikai tényezőktől? Hol létezett olyan egészséges erő, amely egyesíteni tudta volna az élő elemeket? Tallán a néphez kellett volna fordulni? De akkor a népet is megzavarták. A lelkek megmérgezése, a tekintély elvesztése, az erkölcsi élet anarchizálása következtében oda jutottunk, hogy a nép már saját maga nem tudta megtalálni az egyensúlyát. Az utolsó órában az ország egy véleményen volt, hogy a segítséget csakis a Koronától várhatja. A királyi kezdeményezés a mi monarchiánk alapeszméjének megerősítését jelentette. — A mi nemzeti életünk története a mi nagy uralkodóink tettei sorozatát foglalja magában. Az első modern államforma és a függetlenség biztosítása I. Carol nevéhez fűződik, a nép szociális fejlesztése viszont I. Ferdinánd királyunk érdeme. A nemzeti újjászületés tettei Felséged nevéhez fűződnek. Történelmi életünk minden mozzanata tehát a regalitás jellegét viselte magán. Ma is, uralkodója révén maga a nemzet szólal meg. A jelen pillanatban olyan tettet ünnepelünk, amely a regalitás egyik nagy megvalósítását jelenti. Ez előtt a román nép elismerőleg hajtja meg a fejét. SIRE ! 1938. FEBRUÁR 27. ÓTA ÚJ ALKOTMÁNYOS RENDSZERBEN ÉLÜNK. A helyettes miniszterelnök itt felsorolta az alkotmány újításait, majd így folytatta beszédét: — A régi alkotmány a tizenkilencedik század politikai romantikájából táplálkozott. Ez a rendszer csak az egyéni szabadság biztosításával foglalkozott. Ez a rendszer csak addig állhatta meg a helyét, amíg a külső béke és a szociális rend korszakát éltük, de akkor már nem, amikor ez a helyzet megváltozott. A felforgató jellegű megmozdulások és a külső fenyegetések idején elsőrangú kötelességünkké vált az állameszme megerősítése és a szociális egység kiépítése. Az új alkotmány, anélkül, hogy az egyénnek, mint fejlődési tényezőnek csökkentette volna jogait, az egyéni érdekeket alárendelte a közösség és az állam magasabb érdekeinek. A mi törvényhozásunkban itt jelent meg először a polgár kötelezettségeinek eszméje hazájával szemben, amelynek a legfőbb célnak kell lennie életünkben. — Az új alkotmány — folytatta beszédét a helyettes miniszterelnök — nem ismer társadalmi különbséget, hanem diadalra juttatta az általános összefogás szellemét. A polgárt munkatényezőnek tekintik és az új alkotmány szerint csupán elvégzett munkájának alapján vehet részt az ország ügyeinek irányításában. SIRE ! Egy év telt el az új alkotmány kihirdetésétől és ezalatt az egy esztendő alatt sikerült helyreállítani a belső békét. Pedig egy évvel azelőtt az állam tekintélye veszélyben forgott, senki sem dolgozott lelkesen, az összeomlás szélén állottunk. Utána azonban helyreállítottuk a rendet, a hatóságok visszanyerték tekintélyüket, a bizalom újjászületett és ma minden állampolgár teljes nyugalomban fejtheti ki tevékenységét. Ismét helyreállítottuk az erkölcsi rendet, a bűnösöket üldözni kezdtük, felső ellenőrző szervezet létesült, amely az álleukidben fculisította az erkölcsi szabályokat. Az ifjabb nemzedékeket tevékenyebb életmódra szólítottuk. Jelentős számú ifjú elhelyezkedést tartárt az oktatás terén, az igazságszolgáltatásban, a közigazgatásban. Azt a társadalmi folyamatot, amely kártékonyan hatott az ország lelki fejlődésére, felszámoltuk. Az ifjúság ma új rendszer elé tekint és szintén az ország szolgálatába állítja tevékenységét. A mai rendszert főképpen az jellemzi, hogy a hangsúlyt a nemzeti jellegre helyeztük. Egy éve annak, hogy a bírósági hatóságok felülvizsgálták, hogy az idegenek miképpen szereztek román állampolgárságot. Azok számára, akiket visszautasítottak, uj rendszert léptettünk életbe és idegenellenőrzés alá helyeztük őket. Erősebbé tettük az egyes vállalatok nemzetesítésére megindult mozgalmat. Utána elkezdtük az idegen elemek beszivárgásának kérdését tanulmányozni. __ Az uj rendszer első megvalósításai tehát: a belső béke és az erkölcsi rend helyreállítása, az ifjú nemzedék munkára szólítása. Ugyanezen idél alatt a közmunkák terén is jelentős megvalósításokhoz érkeztünk el. Ezenkívül új közigazgatási rUM- 3 lei