Aradi Közlöny, 1939. augusztus (54. évfolyam, 171-196. szám)

1939-08-20 / 187. szám

2030. AUGUSZTUS 20. A MIROI & O FLOHST VASÁRNAP 1 Amerikai színház írta: Stella Adorján Newyorki színházigazgató barátom a második felvonás után karonfogott és bevezetett a híres amerikai sztárszínésznő öltözőjébe. A hölgy éppen veszekedett egy küldönccel, hogy későn hozta a cipőt. Barátom bemutatott és minden szemrebbenés nélkül hozzátette: — Híres európai iró (Elviseltem, mert itthon mi is minden amerikai újságíróra azt mondok, hogy híres amerikai iró.) Önagysátra morgott egy ,,handuiudu“-t, aztán szemrehányó hangon hozzám fordult: — Maga is pont hétfőn idi, amikor gyenge ház van?! Másnap láttam a hölgyet, amint próbálta az Ujj vígjátékot. Amikor u '■léptem a nézőtérre, éppen a színpad sarkán állott és nagy műgonddal tépte foszlányokra a szerepét. Minden egyes darabkára külön-külön rálépett, miközben az egyik páholyban sápadtan lapuló szerző felé üvöltötte. — Ezt a szemetet nem játszom el-Ebből a két kis epizódból az ember azt hihetné, hogy a newyorki színház pontosan olyan, mint a budapesti. Pedig sok különbség van a kettő között- Más után indul el a karrier felé egy amerikai darab, mint egy magyar újdonság. Mi történik Newyorkban attól kezdve, hogy a szerző befejezte új darabját, felolvasta családjának és mindenki el volt ragadtatva? A szerző először is elviszi az ügynöknek. Minden ilyen ágens dramaturgot tart, ő van hivatva megállapítani, hogy érdemes-e foglalkozni az újdonsággal vagy sem. Ha a dramaturgnak tetszik, bekéreti a szerzőt és változtatásokat javasol- ő azért kap fizetést, hogy hibákat találjon a darabban. Szerzőnk átdolgozza a darabot, mire a dramaturg átnyújtja az ügynöknek, mondván: — Ha látta volna, uram, hogyan festett ez a darab, mielőtt a kezembe vettem! Tulajdonképpen az egészet én írtam. Az a trouvaille is tőlem van, hogy a gróf csak a harmadik felvonásban vallja be, hogy az anyja mosónő volt. Az ügynök elolvassa az átdolgozott darabot és miután neki is vannak irodalmi ambíciói, kifejti, hogy nincsen elég mondanivaló“ a darabban- A hős álljon a rivalda elé és szónokoljon! . Az ilyesmit imádó a közönség- Szerző kekr egy jelenetet, amelyben az államügyész becsip , önfeledten a következőket deklarálja: .— Bevallom hogy minden bűnös ártatlan mint ahogy mindan ártatlan bűnös! Ezt senki sem érti, de bizonyára megtapsolják, mert tetszetősen hangzik, azonkívül a színész üvölteni fogja .■ Miután a darab már mindenkinek tetszik, az ügynök keres alkalmas producert. Könnyű találni szabadon tenyésznek a Broadwayn Producerünk elolvassa a darabot s mindössze annyit kér, hogy az államügyész szerepét alakítsák át női szereppé, mert Judith Anderson szabad és pont ilyen fajta művészi feladatra vágyik- Megtörténik. Most következik a producer legnehezebb munkája: tőkést keres- A színházi pénzembert a Broadway arcója ,,angel“-nek, angyalnak nevezi Szükséges ahhoz valami angyali naivság, hogy valaki színházi vállalkozásba fektesse a pénzét Az angyal elolvassa a darabot, majd leteszi a pénzt. Mint szakember megjegyzi hogy az első felvonásban Nancy ne cobolyt kérjen Jacktől, hanem csincsillát, mert ez hatásosabb (Angyal ugyanis civilben szücsáru-nagykereskedő) Ezek után nyugodtan el lehetne kezdeni a próbákat, ha Judith Andersont közben nem vitték volna el Hollywoodiba. Hasonló rangú szabad színésznőt nem találnak, mire szerződtetik Robert Morleyt és a szerepet visszaírják államügyésznek Legközelebbi állomás: kibérelni a Broadwayn egy divatos színházat és tárgyalni a vidéki városokkal a próbabemutatók miatt. Napokig tartó veszekedés a műszaki munkások szakszervezetével, amely megállapítja, hogy hány technikai alkalmazottat kell felvenni- Ez a díszletek számától függ. Vitatkozás közben a producer törli a törvényszéki kupolacsarnokot és így a második felvonás első képe is az államügyész szerényen berendezett dolgozószobájában játszódik. Az első próbán munkába lép a reklámfőnök, aki rendszerint ismert newyorki újságíró. Megjelenik egy lapban, hogy Robert Morray Londonba utazik és évekig nem lép fel Newyorkban. Hadd ijedjen meg a közönség! Miután a női főszereplő nevét senki sem ismeri, meghatják a pletykaújság Jogokban, hogy Nancy MacAllan, egy oklahomai úrilány éppen esküdni akart egy milliárdossal, amikor eszébe jutott, hogy színésznő lesz, otthagyott csapot, sőt papot és felrohant Newyorkba. •A kétségbeesett rokonok mindenütt keresik. Másnap a lányt megtalálják, a producer akadt rá egy menhelyen és felajánlott neki egy szerepet. Női fényképe, producer fényképe, menhely fényképe. Csak a vőlegény fényképét nem látjuk sehol. * Hetekig tartó próbák után kis vidéki városban vagy fürdőhelyen megtartják a bemutatót. Aztán elviszik a darabot még néhány városkába, mondjuk Csikágóba (három és félmillió lakos) és Philadelphiába (két millió lakos), ahol eldől az újdonság sorsa. Ha a próbabemutatókon nem tetszik, akkor a newyorki premier elmarad. Viszont ha bejön a darab a fővárosba, akkor a közönség pompázatos előadást élvezhet, mert Európában nem tudnak úgy színházat játszani, mint a mai Amerikában. Negyven próba és legalább ugyanennyi vidéki előadás után a színjátszás tökélyét mutatják be Newyorkban. A producer az újdonsággal együtt ráadásul kapja a filmjogok ötven százalékát, tehát az az érdeke, hogy a darab minél hosszabb ideig menjen, a címe átjusson a köztudatba és a Hollywood minél drágábban vásárolja meg a jogokat. E célból igyekeznek a darabot minél hosszabb ideig A második követelmény, amelyik az erdőközbirtokosságok átszervezése mellett tanúskodik, a gazdasági központ. Ma a tágabb értelemben vett Erdélyben és Bánátban 2448 erdő-közbirtokosság működik, amelyek tagjainak létszáma kereken 210 ezer Ezeknek a közbirtokosságoknak birtokában 658.826 hektár kiterjedésű erdőség van, amelyből 197.728 hektár tűlevelű, 428-513 hektár pedig lombfát tartalmaz. 32.585 hektár irtás és legelő. Ezeknek az erdőségeknek a faanyaga, az altalajjal együtt 7 milliárd 369 millió lej értéket képvisel Arról hogy a felbecsülést milyen számítás alapján végezték, nem beszél dr. Jivan tanulmánya. Ezekből a közbirtokossági erdőségekből évente kitermelésre kerül 2197 hektár fenyőerdő és 9506 hektár lomberdő. Az évente kitermelt famennyiség 658.800 köbméter puhafa és 1,093.190 köbméter keményfa. Ennek a faanyagnak lábon álló állapotban kiszámított értéke legkevesebb 504 és félmillió lej évente. A kitermelésre kerülő faanyagból a közbirtokossági tagok évente kapnak munkájának 210 ezer köbméter fenyőt és 109.318 köbméter keményfát, 588 ezer köbméter lombfát és 420 ezer köbméter ágat osztanak ki közöttük. Sutskizliteast Ki* Bai. Reg. Ferdinand 7 sz. alá helyeztem át. Hiló, ebádlő és egyéb ba '.ratikanijan rattyou: _Bradacsek János műsoron tartani Ezt kéféleképpen lehet elérteni: 1. Minden színész lemond a gázsi egy részéről,, szerző’ minden tantiemről a szent cél érdekében, 2. Ujpótangyalokat soroznak,friss pénzemberek, két, akik azzal a jelszóval szállanak be, hogy a test következik a jó üzlet, miután az előző angyal mármegfizette a tandíjat. (Van egy harmadik mód is arra, hogy a darab hosszú ideig műsoron marad, jön: a közönség minden este rengeteg jegyet vásárol, de ez a rendszer kezd kimenni a divatból). A kétszázötvenedik előadás után végre Holly,wood feköti a filmjogokat, mire másnap a d£r a*bot leveszik a műsorról. Semmi értelme tovább, játszani. A szerzők elviszik afilmfővárosba, hogy írja meg a forgatókönyvet. Hónapokig ott tartjár a magas fizetéssel, de dolgozni nem engedik, mert közben meggondolták magukat, nem tetszik nekik a téma. Szerzőnk szomorúan veszi fel minden szombaton a csekket és unalmában új darabot ir. Az újdonsággal feljön Newyorkba, felkeresi az ügynököt és kezdődik újra elölről az egész... így tehát a közbirtokossági erdőkből kitermelt faanyagnak mintegy felét a közbirtokos- sági tagok között természetben kiosztják, másik felét pedig kereskedelmi úton értékesítik- Az eladásra kerülő faanyag értékesítésének sikere attól függ, hogy a fát árlejtésen eladják, vagy a szövetkezeteknek átadják, esetleg saját kezelésben tovább feldolgozzák Az évi bevétel 300—400 millió lej között ingadozik Az állam a közbirtokossági erdőségek után, évente a következő bevételekhez jut: 1. A kitermelt fa lábon álló állapotban megállapított értékének 26 százalékos adója fejében kereken 140 millió lej. 2- Az erdőségek őrzéséért, kezeléséért és az újjáerdősítésért évi 34 és félmillió lei. 3. Az örökáron történő erdőeladások után 7 százalékos illetékből évi 7 millió lei bevétel Az államkincstár tehát évente adók és illetékek fejében 181 millió lei bevételhez, jövedelemhez jut az erdő-közbirtokosságok révén Megállapítja a tanulmány szerzője, hogy a közbirtokosságok nagy része veszteséggel zárja mérlegét. Ennek a szerző szerint az a magyarázata, hogy a közbirtokosságok egy részénél tíz és százmilliós visszaéléseket követnek el anélkül, hogy ezért felelősségre vonnák a vétkeseket- A szerzőnek ezeket a megalapításait majd egy külön cikk keretében ismertetjük. A gazdasági érdek Újabb átszervezés vár az erdélyi közbirtokosságokra? Hét és félmilliárd lejre rúg az erdélyi közbirtokosságok erdőségeinek értéke . A közbirtokosság erdőkből kitermelt faanyag árát évente félmilliárd lejre becsüüil, először az 1898. évi XIX. t. c. szabályozta. Ezt a törvényt hatályon kívül helyezte az 1923- június 18-iki törvény, amely az ókirályságbeli erdőtörvény hatályát, az 1920. szeptember 18- iki módosításokkal együtt, a megnagyobbodott ország egész területére kiterjesztette. Az erdőtörvény mellett később egyéb törvények is kiterjesztették hatályukat az erdélyi közbirtokosságokra. Így: az 1925 április 16-iki faellátási törvény, a szövetkezeti törvények, a mezőgazdaság megszervezésére vonat-kozó 1937. évi törvény, a közigazgatási töörvény, az erdőségek ügykezelésére és kitermelésére vonatkozó 1938. évi rendelettörvény és a faanyag forgalomba hozatalát szabályozó 1938. évi rendelettörvény. Nem csoda, ha a vonatkozó törvények ily sokaságában a közbirtokossági ügy lényege elkallódott. Már ezért is szükség van újabb réndezésre — vonja le következtetését dr. Jivarc Iosif-Az erdő-közbirtokosságok jogi helyzetét Kolozsvár. A „Romania“- bucureşti napilap hasábjain érdekes tanulmány látott napvilágot dr. Iosif Jivari tollából. Minthogy a közbirtokossági törvény alakulása az erdélyi magyarság sorsát igen közelről érinti, a tanulmány fontosabb megállapításait az alábbiakban közöljük: A földművelésügyi minisztérium átszervezésére vonatkozó 1939. április 6-iki törvény értekében sor kerül az erdélyi és bánáti erdőközbirtokosságok megszervezésére is. Az erdőközbirtokosságok magánjogi társulások. Az államnak azonban joga van annak az ellenőrzésére, hogy miképpen kezelik ezeket a közbirtokossági vagyonokat. Ez a jog egyben azzal a kötelezettséggel is jár hogy az állam 11 a közbirtokosságok megszervezésére vonatkozó szabályokat megállapítsa. Ezeknek az erdő-közbirtokosságoknak az átszervezése ma jogi, gazdasági, szociális és nemzeti követelmény.