Aradi Közlöny, 1939. augusztus (54. évfolyam, 171-196. szám)
1939-08-01 / 171. szám
1939. AUGUSZTUS 1. AZ AD!SCOZLIÍMŰ KEDD 5 s legalább hajszinesítés, nőhéri frizura, festés és dauer SIPER — Aradváros és a megye magyar társadalmának |e£régib!) magyar napilapja, az ötvennégy éves Aradi Közlöny olvasóközöttsáfre nevében vallok hitet itt Petőfi Sándor követendő népi igazságai mellett. Ennek az örökzöld babérkoszorúnak minden egyes levele abból az aradi földből sarjadt, amelyet azoknak a nemeslelkű férfiaknak hulló vére öntözött- akik — akár a legnagyobb magyar poéta — Petőfi, századokra előrevilágító életigazságainak évtizedelméért haltak mártírhalált, ugyancsak kilencven esztendővel ezelőtt- Az aradi föld babérkoszorúját mélységes áhítattal és hittel teszem le - legendák költőjének szimbolikus emlékművénél mert úgy érzem, hogy Petőfi, kinek örök földi nyughelyét ma is mindenfelé kutatják, ez a Petőfi mindmáig sem halt meg- Petőfi él- hogy halhatatlan zsenije betöltse örök küldetését a romániai magyar népi közösség újjászülető és új lendülettel induló közéletében. Az aradi Katolikus Énekkarnak a koszorúját Schmidt Ferenc karnagy helyezte el az emlékmű alapzatán, hangulatteljes szavak kíséretében. A magyar munkásság Petőfiért A kolozsvári, marosvásárhelyi, szászrégeni és marosvölgyi munkásság nagy tömegekben jött el az ünnepségre és koszorút tett megbízásukból Józsa Béla kolozsvári munkás.író, aki a következőket mondotta: — Nem árultuk el Petőfi szellemét, nem árultuk el egy pillanatig sem 48—49 hagyományait. Tovább izzik bennünk Petőfi izzó magyarsága. (Valljuk ma is a testvériséget, magyar testvéreink nagy igaz összefogását, de a Petőfi szellemében. De valljuk a testvériséget azokkal is, akiknek nyelvük éppen olyan drága, mint nekünk a magyar, valljuk a testvériséget a román nép fiaival, akik mellettünk a gyárakban, műhelyekben küzdöttek. A román munkásság képviseletében Tinai Francisc szászrégeni vasmunkás, a munkásságegyik vezetője román nyelven beszélt és méltatta a nagy magyar költő lelkivilágát. A brassói székely alkalmazottak megbízásából Kiss Péter beszélt. A hódolat koszorúi A Petőfi emlékművet borító koszorúk feliratait az alábbiakban foglaltuk maradéktalanul össze: — „Petőfi szellemének hódolattal a Romániai MagyarNépközösség“. — “Petőfinek az EMKE: „ Szeresd hazádat és ne mondd“. — ..A Romániai Népkisebbségi Ujságiróegyesület hódolataként“.— „A Bánsági magyar irók hódolataként, Petőfi ] Sándornak“. — „Petőfi Sándornak, — a Segesvári Magyar Kaszinó“. — 1849—1939. — Székelyudvarhelyi IKE“. — „Mi mégis a Te nemzeted] maradunk“. — „Magyar Népközösség udvarhelymegyei tagozata“. — „A kard és a lant harcosának“. — „Tordáról Petőfi emlékének“. — ..Szellemed nemzedéket formáló erő: az aradi Kölcsey Egyesület“. — „A halhatatlan Petőfinek, — az Aradi Közlöny“."— „Az aradi katolikus dalkör Petőfinek“. — „Szászrégen munkásságától Petőfi Sándornak“. —"„Székelyudvarhelyi M. T. E.: Petőfi él“. — „Megemlékezésül Petőfinek a maros, megyei dolgozók“. Fiátfalva, Homoródszentpál, a segesvári rom. kat. legényegylet, továbbá a brassói, a szászrégeni és az udvarhelyi dalárdák és legényegyletek külön,külön feliratnélküli koszorúkat helyeztek el az emlékműnél. A kolozsvári Petőfi-ünnepség rendezősége külön távirattal hódolt a fehéregyházi sík ünnepének szellemében. Emlékünnepély a színházban A koszorú-letételek után a fehéregyházai református fúvós zenekar két műsorszáma következett, majd az emlékünnepély fehéregyházai része a késő délutáni órákban végetért. Este 9 órakor Segesvárott a városháza színháztermében volt emlékünnepély. A segesvári magyar kaszinó dalárdája a királyhimnuszt énekelte el, majd Kertész Ibolya Szabolcska Mihály „Petőfi lelke“ című költeményét szvalata. Kodály Zoltán, „Mátrai képek“ című karművét énekelte ezután a csíkszeredei Dal, és Zeneegyelet énekkara. Kamdó Mihály buni református lelkész Gyalui Farkas „Petőfi halála“ cimű értekezését olvasta fel s utána a Segesvári református dalkör a „Jöves székely“cimű dalt énekelte. Szabó Annus a segesvári Magyar Kaszinó dalárdájának tagja P. Jánosi „Erdély földjén“ cimű költeményt szavalta, majd a szászrégeni magyar Polgári Kör vegyeskara Petőfi dalokkal szórakoztatta a közönséget. Nagy művészi teljesítményt nyújtott dr. Lévay Lajos református tanítóképző tanár betanításában az udvarhelyiMunkás Testedző Egyesület szavalókórusa, akik Petőfi: „Egy gondolat bánt engedlel“ című költemményét adták elő megrázóan, hatalmas erővel. Szép sikere volt a brassói Magyar Dalárda re. Hétfőn valamivel déli egy óra után tüzet jeleztek az aradi tűzoltóságnak a Tricotage gyár Penes Curcan-uccai telepéről. A tűzoltóság Podoleanu kapitány és Chera Florin főhadnagy vezetésével nagy készültséggel vonult ki a veszedelmesnek mutatkozó tűzveszedelem elfojtására. A „Robu“-fecskendőn kívül még két gépkocsin siettek ki a tűzoltók és a fecskendő-autók szirénája felverte a város ebéd utáni csendjét. Ezalatt kint a Tricotage-gyárban a gyár tűzoltósága és személyzete megfeszített erővel küzdött, hogy elejét vegye a tűzvésznek. Kivonták a gyár fecskendőjét, azonban a víznyomás itt olyan gyenge, hogy a feltörő lángokat elfojtani ezzel nem lehetett. Amikor ezt a gyár mérnökei és szakemberei látták, intézkedtek, hogy legalább nagyobb károkat ne okozzon a tűz és nagy sietséggel kirakatták a közeli raktárhelyiségekből a gyúlékony anyagokat A munkások az égő helyiség közeléből a felhalmozott ládákat is elhordták, úgy hogy mire a tűzoltóság odaért, könnyen megközelítették a nagy lánggal égő helyiséget. Az első megállapítások szerint a sűtőházban tört ki a tűz, aminek következtében a gyár legfontosabb épületei, a félig kész áruk raktára és az értékes géptermek forogtak veszélyben. A tűzoltóság, két parancsnokának rendszeres irányítása mellett, csakhamar a tűz fészkéhez közeledett és másfélórai megfeszített munka árán sikerült is rögzíteni, majd eloltani a veszélyes lángokat. Addigra azonban a félig kész áruk helyisége is megsínylette a tüzet és részint a lángok, részint Segesvárott még hétfő reggel is hangos volt a város, a Petőfi fehéregyházai s segesvári emlék, ünnepségéhez elzarándokolt közönségtől, akik, úgy a férfiak, mint leányok s asszonyok büszkén pedig az oltásra használt vízmennyiség következtében , csaknem az egész készlet tönkrement. A hatalmas forróságtól a gépteremben megolvadtak a csövek, a motorok teljesen tönkrementek és csak véletlen szerencsének tudható be, hogy emberéletben nem esett kár. A mentők is kisiettek a tűzoltókkal együtt, hogy szükség esetén kéznél legyenek, azonban szerencsére nem kellett egyetlen esetben sem beavatkoznak. A gyár igazgatósága a tűzoltókkal egyidőben a rendőrséget is értesítette, ahonnan nyomban az értesítés vétele után, bizottság szállt ki a gyárba, hogy a tűz elfojtása után megindíthassa a vizsgálatot. Már a helyszínen ■több kihallgatást eszközöltek, később pedig a rendőrségen folyt a vizsgálat tovább. A tűzoltóparancsnokok szakértő véleménye szerint, valamint a bizottság megállapításai alapján úgy hiszik, hogy a tűz a nagy meleg következtében keletkezett s a forró napsütésben teljesen kiszáradt tetőzet lobbantotta lángra és így terjedt tovább pillanatok alatt a tűz a fűtőház belső helyiségébe. Az ott tartózkodóknak csak annyi idejük maradt, hogy az ajtót elérjék, máris megtelt a magas helyiség fojtó füsttel és feltörő lángokkal-A gyár igazgatóságának megállapítsa szerint a kár rendkívül nagy. A fűtőház tetőszerkezete égett le, az áruk nagy része tönkre ment és a gépek olvadtak csaknem hasznavehetetlenné. Hozzávetőleges számítás szerint a kár összege meghaladja a hat-nyolcszáz ezer leit. Veszedelmes tűz pusztított az aradi Kötszögűgyárban Kigyulladt a fütőház teteje és megsemmisült a félgyártmány készlete jelentős része — A kár 6-800.000 lei Nagyfahcírliás Aradon az alvilágban Betörőt, zsebmeiszöket és egy vasúti lofossal logott el az aradi rendőrség Az Aradi Közlöny beszámolt azokról az apróbb betörésekről, melyek szinte sorozatos egymásutánban történtek Aradon. A rendőrség széleskörű nyomozást indított az ügyekben és ma eredményes is volt a vizsgálat. Az ócskapiacon sikerült egy asszonyra találni, aki egy értékes asztalterítőt 200 lejért kínált megvételre. Igazoltatták és minden további nélkül elmondotta, hogy a térítőt 100 lejért egy fiatalembertől vásárolta. A megadott személyleírás alapján órák múlva kézrekerült Lazár László, aki rövid vallatás után beismerte a sorozatos lopásokat. Rendszerint az ablakon keresztül hatolt be a reggeli órákban a lakásokba és összesen mintegy 60—70 ezer lej értékű holmit lopott ki, de potom pénzért adott túl a lopott holmikon, Lazár László a kövekező helyeket sorolta fel egyeskarának és ifj. Katona Endrének is, aki Walter Gyula „Lélekidézés“ című költeményt szavalta. Kertész István brassói kereskedő Petőfiről emlék, beszédet mondott és a műsort a szászrégeni Magyar Polgári Kör férfikara, valamint a brassói Magyar Dalárda fejezte be. Az emlékünnepély után tánc következett és a közönség a késő hajnali órákig ropta cigányzene hangjai mellett a talpalá való,ahonnan kisebb,nagyobb értékű dolgokat zsákmányolt: Rozenfeld Rozália Baritia ucca 8., Bálán Hortenzia Ilarie Chendi 9., Bartha Károly mérnök Gh. Ionescu 5., Glück Albertné Baritiu 8., Halpern Miksáné Avram láncú tér 18., Jakobovics Zoltán és Marin Marinescu M. Scaevola 12. Ugyancsak kézrekerült egy zsebtolvaj-banda is. Vezérei Forosan Alexandru és Szepesi Emil voltak, akik autóbuszokon és piacokon „dolgoztak“. Letartóztattak továbbá egy Boliac Stefan nevű 21 esztendős kereskedősegédet is, aki öt társával együtt vonatokon működött. Az elfogottakat átkísérték az ügyészségre, ahol megindult a vizsgálat ellenük és döntenek felette fogvatartásuk viselték mellükre tűzve a pirosszínű, fekete te*. irású szalagot, amelyen egyetlen egy szó állott, az a szó, amely hatezer embert mozgatott meg és hozott ide: Petőfi. ■ . u- V • ' ‘ ’ ifi- KUBÁN ENDRE ^mamm1 l“-L' ■*—,J-“- j. FORUM filmszínház. Telefon: 20—10. Ma 3-kor mérsékelt, 5, 7.15 és 9.30-kor rendes helya rakia Utoljára Tetigferi őri árai Richard Greene — Ngnpy Kelly lő IS Illő Isüvé