Aradi Közlöny, 1939. augusztus (54. évfolyam, 171-196. szám)

1939-08-01 / 171. szám

1939. AUGUSZTUS 1. AZ AD!­SCOZLIÍMŰ KEDD 5 s legalább hajszinesítés, nőhéri frizura, festés és dauer SIPER — Aradváros és a megye magyar társadal­mának |e£régib!) magyar napilapja, az ötven­négy éves Aradi Közlöny olvasóközöttsáfre ne­vében vallok hitet itt Petőfi Sándor követendő népi igazságai­ mellett. Ennek az örökzöld ba­bérkoszorúnak minden egyes levele abból az aradi földből sarjadt, amelyet azoknak a ne­­meslelkű­ férfiaknak hulló vére öntözött- akik — akár a legnagyobb magyar poéta — Petőfi, századokra előrevilágító életigazságainak é­vti­­zedelméért haltak mártírhalált, ugyancsak ki­lencven esztendővel ezelőtt- Az aradi föld ba­­bérkoszorú­ját m­élységes áhítattal és hittel te­szem le - legendák költőjének szimbolikus em­lékművénél mert úgy érzem, hogy Petőfi, ki­nek örök földi nyughelyét ma is mindenfelé ku­tatják, ez a Petőfi mindmáig sem halt meg- Pe­tőfi él- hogy halhatatlan zsenije betöltse örök küldetését a romániai magyar népi közösség újjászülető és új lendülettel induló közéletében. Az aradi Katolikus Énekkarnak a koszorúját Schmidt Ferenc karnagy helyezte el az emlékmű alapzatán, hangulatteljes szavak kíséretében. A magyar munkásság Petőfiért A kolozsvári, marosvásárhelyi, szászrégeni és marosvölgyi munkásság nagy tömegekben jött el az ünnepségre és koszorút tett megbízásukból Józsa Béla kolozsvári munkás.író, aki a követke­­zőket mondotta: — Nem árultuk el Petőfi szellemét, nem árul­tuk el egy pillanatig sem 48—49 hagyományait. Tovább izzik bennünk Petőfi izzó magyarsága. (Valljuk ma is a testvériséget, magyar testvéreink nagy igaz összefogását, de a Petőfi szellemében. De valljuk a testvériséget azokkal is, akiknek nyelvük éppen olyan drága, mint nekünk a magyar, valljuk a testvériséget a román nép fiaival, akik mellettünk a gyárakban, műhelyekben kü­zdöttek. A román munkásság képviseletében Tina­i Francisc szászrégeni vasmunkás, a munkásság­­egyik vezetője román nyelven beszélt és méltatta a nagy magyar költő lelkivilágát. A brassói szé­kely alkalmazottak megbízásából Kiss Péter be­szélt. A hódolat koszorúi A Petőfi emlékművet borító koszorúk feliratait­ az alábbiakban foglaltuk maradéktalanul össze: — „Petőfi szellemének hódolattal a Romániai Magyar­­Népközösség“. — “Petőfinek az EMKE: „ Szeresd hazádat és ne mondd“. — ..A Romániai Népkisebbségi Ujságiróegyesület hódolataként“.—­ „A Bánsági magyar irók hódolataként, Petőfi ] Sándornak“. — „Petőfi Sándornak, — a Seges­­vári Magyar Kaszinó“. — 1849—1939. — Szé­kelyudvarhelyi IKE“. — „Mi mégis a Te nemzeted] maradunk“. — „Magyar Népközösség udvarhely­megyei tagozata“. — „A kard és a lant harcosá­nak“. — „Tordáról Petőfi emlékének“. — ..Szel­lemed nemzedéket formáló erő: az aradi Kölcsey Egyesület“. — „A halhatatlan Petőfinek, — az Aradi Közlöny“."— „Az aradi katolikus dalkör Petőfinek“. — „Szászrégen munkásságától Petőfi Sándornak“. —"„Székelyudvarhelyi M. T. E.: Pe­­tőfi él“. — „Megemlékezésül Petőfinek a maros, megyei dolgozók“. Fiátfalva, Homoródszentpál, a segesvári rom. kat. legényegylet, továbbá a brassói, a szászrégeni és az udvarhelyi dalárdák és legényegyletek külön,külön feliratnélküli ko­szorúkat helyeztek el az emlékműnél. A kolozsvári Petőfi-ünnepség rendezősége külön távirattal hó­dolt a fehéregyházi sík ünnepének szellemében. Emlékünnepély a színházban­­ A koszorú-letételek után a fehéregyházai re­­formátus fúvós zenekar két műsorszáma követke­zett, majd az emlékünnepély fehéregyházai része a késő délutáni órákban végetért. Este 9 órakor Segesvárott a városháza színháztermében volt emlékünnepély. A segesvári magyar kaszinó da­lárdája a királyhimnuszt énekelte el, majd Ker­tész Ibolya Szabolcska Mihály „Petőfi lelke“ című költeményét szvalata. Kodály Zoltán, „Mátrai képek“ című­ karművét énekelte ezután a csíksze­­redei Dal, és Zeneegyelet énekkara. Kamdó Mi­­hály buni református lelkész Gyalui Farkas „Pe­tőfi halála“ cimű­ értekezését olvasta fel s utána a Segesvári református dalkör a „Jöves székely“­­cimű dalt énekelte. Szabó Annus a segesvári Ma­­gyar Kaszinó dalárdájának tagja P. Jánosi „Er­­dély földjén“ cimű költeményt szavalta, majd a szászrégeni magyar Polgári Kör vegyeskara Petőfi dalokkal szórakoztatta a közönséget. Nagy művé­­szi teljesítményt nyújtott dr. Lévay Lajos reformá­­tus tanítóképző tanár betanításában az udvarhelyi­­Munkás Testedző Egyesület szavalókórusa, akik Petőfi: „Egy gondolat bánt engedlel“ című költem­m­ényét adták elő megrázóan, hatalmas erővel. Szép sikere volt a brassói Magyar Dalárda re. Hétfőn valamivel déli egy óra után tüzet jeleztek az aradi tűzoltóságnak a Tricotage gyár Penes Curcan-uccai telepéről. A tűzoltó­ság Podoleanu kapitány és Chera Florin főhad­nagy vezetésével nagy készültséggel vonult ki a veszedelmesnek mutatkozó tűzveszedelem el­­fojtására. A „Robu“-fecskendőn kívül még két gépkocsin siettek ki a tűzoltók és a fecs­kendő-autók szirénája felverte a város ebéd utáni csendjét. Ezalatt kint a Tricotage-gyárban a gyár tűzoltósága és személyzete megfeszített erővel küzdött, hogy elejét vegye a tűzvésznek. Ki­vonták a gyár fecskendőjét, azonban a víznyomás itt olyan gyenge, hogy a fel­törő lángokat elfojtani ezzel nem lehetett. Amikor ezt a gyár mérnökei és szakemberei látták, intézkedtek, hogy legalább nagyobb ká­rokat ne okozzon a tűz és nagy sietséggel kirakatták a közeli rak­tárhelyiségekből a gyúlékony anyagokat­ A munkások az égő helyiség közeléből a fel­halmozott ládákat is elhordták, úgy hogy mire a tűzoltóság odaért, könnyen megközelítették a nagy lánggal égő helyiséget. Az első megál­lapítások szerint a sűtőházban tört ki a tűz, aminek követ­keztében a gyár legfontosabb épületei, a félig kész­ áruk raktára és az értékes gép­termek forogtak veszélyben. A tűzoltóság, két parancsnokának rend­szeres irányítása mellett, csakhamar a tűz fészkéhez közeledett és másfélórai megfeszített munka árán sike­rült is rögzíteni, majd eloltani a veszélyes lángokat. Addigra azonban a félig kész­ áruk helyisége is megsínylette a tüzet és részint a lángok, részint­ ­ Segesvárott még hétfő reggel is hangos volt a város, a Petőfi fehéregyházai s segesvári emlék, ünnepségéhez elzarándokolt közönségtől, akik, úgy a férfiak, mint leányok s asszonyok büszkén pedig az oltásra használt vízmennyiség követ­keztében­­ , csaknem az egész készlet tönkrement. A hatalmas forróságtól a gépteremben megol­­vadtak a csövek, a motorok teljesen tönkre­­mentek és csak véletlen szerencsének tudható be, hogy emberéletben nem esett kár. A mentők is kisiettek a tűzoltókkal együtt, hogy szükség esetén kéznél legyenek, azonban szerencsére nem kellett egyetlen esetben sem beavatkoznak. A gyár igazgatósága a tűzoltókkal egy­­időben a rendőrséget is értesítette, ahonnan nyomban az értesítés vétele után, bizottság szállt ki a gyárba, hogy a tűz elfojtása után megindíthassa a vizsgálatot. Már a helyszínen ■több kihallgatást eszközöltek, később pedig a rendőrségen folyt a vizsgálat tovább. A tűzoltóparancsnokok szakértő vélemé­nye szerint, valamint a bizottság megállapítá­sai alapján úgy hiszik, hogy a tűz a nagy me­leg következtében keletkezett s a forró nap­sütésben teljesen kiszáradt tetőzet lobbantotta lángra és így terjedt tovább pillanatok alatt a tűz a fű­tőház belső helyiségébe. Az ott tartózkodóknak csak annyi idejük ma­radt, hogy az ajtót elérjék, máris megtelt a magas helyiség fojtó füsttel és feltörő lángok­kal-A gyár igazgatóságának megállapítsa szerint a kár rendkívül nagy. A fű­tőház tető­szerkezete égett le, az áruk nagy része tönkre ment és a gépek olvadtak csaknem hasznave­hetetlenné. Hozzávetőleges számítás szerint a kár összege meghaladja a hat-nyolcszáz ezer leit. Veszedelmes tűz pusztított az aradi Köt­szögű­gyárban Kigyulladt a fütőház teteje és megsemmisült­ a félgyártmány készlet­e jelentős része — A kár 6-800.000 lei Nagyfahcírliás Aradon az alvilágban Betörőt, zsebmeiszöket és egy vasúti lofossal logott el az aradi rendőrség Az Aradi Közlöny beszámolt azokról az ap­­róbb betörésekről, melyek szinte sorozatos egy­másutánban történtek Aradon. A rendőrség szél­eskörű nyomozást indított az ügyekben és ma eredményes is volt a vizsgálat. Az ócskapiacon sikerült egy asszonyra találni, aki egy értékes asztalterítőt 200 lejért kínált megvételre. Igazol­tatták és minden további nélkül elmondotta, hogy a térítőt 100 lejért egy fiatalembertől vásárolta. A megadott személyleírás alapján órák múlva kéz­­rekerü­lt Lazár László, aki rövid vallatás után be­­ismerte a sorozatos lopásokat. Rendszerint az ab­­lakon keresztül hatolt be a reggeli órákban a la­kásokba és összesen mintegy 60—70 ezer lej ér­­tékű holmit lopott ki, de potom pénzért adott túl a lopott holmikon, Lazár László a kövekező helyeket sorolta fel e­gyeskarának és ifj. Katona Endrének is, aki Wal­ter Gyula „Lélekidézés“ című költeményt szavalta. Kertész István brassói kereskedő Petőfiről emlék, beszédet mondott és a műsort a szászrégeni Ma­gyar Polgári Kör férfikara, valamint a brassói Magyar Dalárda fejezte be. Az emlékünnepély után tánc következett és a közönség a késő hajnali órákig ropta cigányzene hangjai mellett a talpalá való,­ahonnan kisebb,nagyobb értékű dolgokat zsákmá­nyolt: Rozenfeld Rozália Baritia ucca 8., Bálán Hortenzia Ilarie Chendi 9., Bartha Károly mérnök Gh. Ionescu 5., Glück Albertné Baritiu 8., Hal­­pern Miksáné Avram láncú tér 18., Jakobovics Zoltán és Marin Marinescu M. Scaevola 12. Ugyancsak kézrekerült egy zsebtolvaj-banda is. Vezérei Forosan Alexandru és Szepesi Emil voltak, akik autóbuszokon és piacokon „dolgoz­­tak“. Letartóztattak továbbá egy Boliac Stefan nevű 21 esztendős kereskedősegédet is, aki öt társával együtt vonatokon működött. Az elfogot­­takat átkísérték az ügyészségre, ahol megindult a vizsgálat ellenük és döntenek felette fogvatartásuk viselték mellükre tűzve a pirosszínű, fekete te*. irású szalagot, amelyen egyetlen egy szó állott, az a szó, amely hatezer embert mozgatott meg és hozott ide: Petőfi. ■ . u- V • ' ‘ ’ ifi- KUBÁN ENDRE ^mamm1 l“-L' ■*—,J-“- j. FORUM filmszínház. Telefon: 20—10. Ma 3-kor mérsékelt, 5, 7.15 és 9.30-kor rendes helya rak­­i­a Utoljára Tetigferi őri árai Richard Greene — Ngnpy Kelly lő IS Illő Isüvé

Next