Aradi Ujság, 1924. május (23. évfolyam, 97-120. szám)

1924-05-03 / 98. szám

XXIII. évfolyam 98. szám. Isza ,m , V leo« Vi á é kés V. Isii. f3írd«té*efc*í reíveszi * í «a­t“c hidapirode m. Alexi (Salac-utca), „WsHfcíger“ hírdetést ísz*áA Btr. Baranovich S. ásáff TKÍMOB-Wt«») As » a M«rö4h­ívwí»t. Ára 2 lei vidéken 2.50 lei TELEFON :1503. mm. I . X--?a . ■w/nfW.-i. ' -jfym Mißmseä&k* W'mu. loca filitilisttoria-Bta!!. Angol-román szerződés készül ? London: Duca román külügyminiszter tegnap Parisból Londonba érkezett, ahol már a délután folyamán értekezett Macdonald miniszterelnökkel a Romániát érdeklő kérdé­sekről. V. . Duca londoni látogatását főként arra fogja felhasz­nálni, hogy az angol kormánnyal a francia-román szerző­dés ügyében tárgyaljon s annak Angliát is érdeklő rendel­kezéseiről részletes felvilágosítást adjon. Duca Macdonald előtt annak a meggyőződésének fog kifejezést adni, hogy az a védelmi szerződés, amely rn®st van készülőben Francia­,­ország és Románia között, egy irányban sem fogja érin­teni Anglia érdekeit. Politikai körök szerint Duca utazásának más célja is van és pedig az, hogy alkalmat és módot keressen arra,, hogy Angliá­val is egy angol-román védelmi szerződés út­ját egyengesse. Erről a híresztelésről azonban pozitívumok hiányoznak s csak egyes politikai körök véleményének megnyilvánulása. Duca külügyminiszter Macdonalddal még Besszarábia kérdésének ügyét is le fogja tárgyalni Londonban. Újabb letartóztatások Bucurestiben. A letartóztatott kommunisták újból megkezdték az éh­ségsztrájkot. Bucureşti. A fővárosi rendőrség április utolsó napján újabb letartóztatásokat foganatosított a kommunista párt tagjai közül. Letartóztattak Alexandru Mihaileanu és Gheorghe Christescu diákokat, valamint Pavel Damiant, Pop Vasiliet, Lestate Pleat, Kroninger Moiset, Avram Florescut és Ioan Jonescut, s valamennyieket átszállították a második hadtest fogházába Chisinauban ugyancsak a kommunista párt több tag­ját tartóztatták le, akikről bebizonyult, hogy lázadást ké­szítettek elő- Lakásukon lázító röpiratoknak egész tömegét találta meg a rendőrség. " _ A brailai letartóztatások ügyében a kommunista párt központi vezetősége nyilatkozatot adott ki, amelyben kije­lenti, hogy a magyarnyelvű kommunista felhívásokat szándé­kosan nyomatták I­railában, mert Bucurestiben ostromállapot lévén ott nem adh­aták fel a nyomdai megrendelést. A letartóztatásban levő kommunisták, akik a héten meg­szüntették az éhségsztrájkot, ma kiáltványt bocsátottak ki, amelyben közlik, hogy miután a hatóságok a szabadlábra helyezés iránti ígéretet nem teljesítették, újból megkezdik az éhségsztrájkot Angol lap a Duna-medence álla­mainak békéjéről. London, A Times, a Közép- és Kelet Európa felől ter­jesztett rémhírekkel vezércikkében foglalkozva, ezt írja : „ Egyszer már tiszta helyzetet kell teremteni egész Európában, mert a Duna-m­edence államainak létét, konszo­lidációját, fejlődését nem kis mértékben befolyásolják azok az időről időre felbukkanó vészhírek, amelyek a múltban is nem egyszer komoly komplikációkat okoztak. Szabadon engedték a hullarabló ápolónőt. Ismeretes, hogy néhány héttel ezelőtt a rendőrség le­tartóztatta Blaj Mária közkórházi ápolónőt, akiről kiderült, hogy a női osztályon elhunytakról az ékszereket lelopta és más dolgaikat is magának tartotta meg A törvényszék vizs­gálóbírója sőt, a vádtanács is, elrendelte Blaj Mária fogsá­gát, de a tolvaj ápolónő nem nyugodott bele a kényelmet­len helyzetbe, hanem ügyvédet fogadott és most már a timi­­soarai táblához vitte ügyét. Ma távirat érkezett a táblától az aradi királyi törvényszékhez és a távirat szerint a tábla tegnap tárgyalta Blaj Mária ügyét és elrendelte a szabad- lábra helyezését. Blaj Mária így ma délben elhagyta a foghá­zat, de ügyében tovább folyik az eljárás fel i«wrwwrciffi,Mim‚Ms»›miWMn.·'w»wwww Az aradi román nemzeti párt a parasztpárttal való fúzió mellett döntött. Teljes megegyezés jött létre az országos pártok között. Az aradi román nemzeti párt vezetői tegnapelőtt érte­kezletre jöttek össze, hogy állást foglaljanak a par­aszt­­párttal való fúzió dolgában. A nagyfontosságú értekezleten megjelentek az országos párt vezetői közül Goldis László, aki tudvalevőleg a nemzeti párt részéről és megbízásából a tárgyalásokat Sterevel lefolytatta, továbbá Pap C. István dr., Marsiel Jusztin dr, azonkívül résztvettek a helyi párt vezető tagjai csaknem teljes számban. Az értekezleten Goldis László több mint egy órás beszédben ismertette azokat az alapokat, amelyeken a két országos párt fúziója felépülhet. A legnagyobb elvi nehézségeket az okozta eddig, hogy a parasztpárt három kérdésben nem akart engedményeket tenni Ez a három kérdés a következő volt: „ Az osztályharc, amelynek alapján a párt állott; 2. A további földbirtokfelosztás követelése és a­­ kisa­játítás úgy, hogy maximum 29 hold maradjon meg egy-egy tulajdonos kezén; 3. A királyi prerogativák kérdése. Goldis bejelentette, hogy a tárgyalások során a paraszt­párt vezetősége ezt a három elvet elejtette és ennek követ­keztében a fúzió elől elhárultak az akadályok. Goldis László vázolta meg az egyesülésből származó nagy előnyöket és­­ azt javasolta, hogy az értekezlet járuljon hozzá a fúzióhoz.­­ Beható vita indult meg, amelynek során a jelen voltak csak-­­­nem mindegyike felszólalt és kifejtette a véleményét. A vita­­ végén az értekezlet nagy többsége kimondotta, hogy a­zj maga részéről hozzájárul a parasztpárttal megkötendő fus­­­zióhoz és hozzájárulását tudomására hozza az országos­­ pártnak. Kettős halálos autókatasz­­trófa Brasovban,a Brasov. Megrendítő katasztrófa történt tegnap délután Brasovban. Schmidt Frigyes rozsnyói fogtechnikus egy na­pok óta náluk időző vendégét ifjú hitvesével együtt Bra­­sovba kísérte, ahonnan annak tovább kellett utaznia. Schmidt brassói kirándulására kölcsönkérte a rozsnyói vil­­lanygyár gépkocsiját, amelyet Dési Ákos kaffőr vezetett. Délután fél négy óra tájban érkeztek a pályaudvarra, ahol elbúcsúztak vendégüktől, majd újból autóba szálltak. Mi­alatt el akartak indulni az állomásról, felkéredzkedett az autóra a fogtechnikus egyik ismerőse, Setzer Lajos volt brassói rendőrparancsnok is. Megindultak a gépkocsival a város felé. Schmidt maga vezette az autót. A közúti vasút­­ éppen tolatott akkor. A tramway mozdonya két üres kocsit tolt a vasúti állomás felé. Az autóban ülők észrevették a tolató tramwayt, de senki sem gondolt bajra, még a köz­úti fékezője sem gondolt volna arra, hogy a hátrafelé ha­ladó tramway veszedelembe döntse a normális, sőt való­sággal lassú menetben haladó automobilt. A tragédia mégis bekövetk­zett, tudniillik Schmidt, aki maga is biztos volt benne, hogy szépszerével át­haladhat­nak a kocsiút és a közúti vasútvonal keresztezési pontján, nem adott nagyobb sebességet a gépkocsinak és a tramway legelöl haladó kocsija elütötte az autót. Schmidt Frigyesné és Letzer Lajos a történtek hatása alatt pillanatnyi gyorsasággal kiugrottak a gépkocsiból. Schmidt Frigyes szánban és Dési soffőr, aki halált megvető hidegvérrel a pusztulás pilanatában is teljesíteni akarta k© jelességét, megragadta a kormánykereket, de már késő volt, a tramvay legelői haladó kocsija teljesen rászaladt az autóra, mely összetört. A fogtechnikus és a soffőr sorsa meg volt pecsételve. Mindketten kifordultak a vonat kerekei alá kerülő autóból, miközben véresre zúzták magukat. Schmidt és a soffőr pi­lanatig a romokra törött autó darabjai között fetrengtek és üvöltöttek. Schmidt Frigyes este fél kilenc órakor kiszen­vedett, Dési seffer haldoklik. A valódi $dlH,Msap kíméli értékes fehérneműjét. Lloyd 3276 1924. május 3. «IMHsiwdşl Árad; Bsle­­»«nSw.3 Regina • Maria (áe dréssy-at 23.'; »*■ . ® Cetuitrat: ®y. V. MARCO VIO.­­mm fdeles »«rlte*rtft ; *». VÖRÖS LÁSZLÓ.. m Kikát : «s Arwit i.Âÿ­­ürládM ■í«d* Vâilÿj » Iskolaépület az aradi vármegyeház parkjában. A város vezetősége, a tanügy hatósággal együttesen elhatározta, h©gy Aradon három új elemi isko­­lát­ épít fel. Két iskola­ a külvá­­rosoknak jutna , a harmadik iskolát azonban a belvárosban építenek fel. Aradon tudniilik az a furcsa helyzet ura­lodik, hogy a belváros­ban egyetlen egy elemi iskola sín­esen. A Bratianu utcában van elemi iskola. De a Bratianu­ utcától egé­­zzen a vasúti üzletvezetőség terü­letéig nincsen egyetlen egy iskola sem és ,­,­gy előállt az a furcsa helyzet, hogy épp a belvárosi in­telligencia gyermekei számára nem­ áll megfelelő tanintézet rendelke­zésre A város központjában lakó szülők gyermekeinek hosszabb uta­kat kell minden reggel megtenniök, hogy az iskolát látogassák, ami annál kellemetlenebb, mert az isko­lában a tanítás elég korán kez­dődik. Ezek az anomáliák késztették arra a várost és a tanfelügyelősé­get, hogy a belvárosban egy új iskola felépítését tervezzék. Ez az iskola természetesen nagyarányú lenne, háromszáz - négyszáz gyer­mek befogadására alkalmas tör­ésekkel rendelkeznek. Az iskolaépí­tés kérdésének az anyagi része már megoldást nyert, most már magáról az iskolaépület felépítésé­ről vann szó. A legfontosabb kérdést termé­szetesen az képezi , hová kellene m az új iskolát felépíteni. Miután az iskolának a város központjában kell lennie, az aradi tanfelügyelő­­ségen alaposan megvitatták azt a kérdést, hogy az új elemi iskola épületét hova kellene épí­­teni. Végül nagyon érdekes és he­lyes megoldást találtak. Moldován József aradi tanfelü­gyelő a napokban felkeresi Ghsor­­gescu János belügyi vezérfel­ügyelőt prefektust és kérni fogja, engedjen át a vármegyeháza telkének a körútra eső részé-­­ből megfelelő területet az­ új elemi iskola számára. A tanfel­ügyelő közölni fogja azt a vé­leményét, hogy a vármegye­háza területét az iskola céljaira a legmegfelelőbbnek tartja, miután a város központjában van. Az iskola épületet a vármegye­háza parkjának a körútra eső ré­szébe szeretnék felépíteni, még­pedig úgy, hogy az iskolaépület a körút frontjára nézne. Az iskola­épületen kívül megfelel® területű parkot is kérnek, ahol gyermekek szünet alatt eljátszadozhatnának. A kérdéses terület természetesen a vármegyéé. De dacára ennek ezt a területet ki lehet sajátítani, ha a megye nem adja oda önként a kért területét iskolaépítés céljaira. Felesküdött a görög hadsereg a köztársaságra, Athén. A görög hadsereg tagjai tegnap május elsején tette le ün­nepélyesen az esküt a köztársasági államformára. Az eskütétel. . után ünnepélyes te deum volt a köztár­saság megalakulásának s ikekroából. A görög kommunista párt ugyan­csak gyűlést tartott, amely, zavar­gássá fejüit s a zavargókat a tűz­oltóság vbfecskendőkkel szórta szét. © spa­­&Ba @ BB WB

Next