Aranyosvidék, 1924 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1924-01-05 / 1. szám
h JCSCOV. éjrfolym*. í Mám Turda (Torda), 1924 január S POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. — MEGJELENIK HETENKÉNT SZOILATON. mnaiUiklvatszlij Szerkesztőség : »a«8j JiB-iSf köiyrkeresíedéso PiztB Mihafei „ , .. Turda—Tord», Calea Ferdinand (E?rdi*i»l7a-»Lt| No. 36 (Főtér),ahol » hirdeténak is Feielfts ««erke.*t* : 1Q< ^ szerkeszt5ségi telefon 8, M. A Up HI0ÍlMr„ 2Cleö**tésl ár: 34’ PR. BÁRÓMN'/ ISTVÁN. részét illető közlemények hetenként legkésőbb _ , .. . . ,. „ . . 0. r . .. . ■ csütörtök délig a szerkesztőség címére küldendők Kgáss 96 Let. 11 Negyed évre 24 Let. ügyvéd. j 6 8 L?21 é?re 48 Lsi. || Egy számára 3 Leu. I Kéziratokat vissza nem adunk. „A hit Isten ajándéka.“ Irta: Lovassy Andor. A vallás, a hit, nem állati ösztön, hanem az öntudatos emberi elmének és szívnek isteni megnyilvánulása. Nem földi agyvelőnek alkotása, nem törpe halandók földi törvénye, hanem egy hatalmas és erős fa, mely az élő ember lelkébe sugározza gyökérszálait, melyeket kiirtani nem tud semmiféle hatalom. Egy Krisztusnak kellett az égből szállani, hogy évezredes vallásokat döntsön porba s a régi romjain egy újat építsen; de az Isten fia se erőszakkal rombolta le a régi oltárokat, hanem a szeretet és egyenlőség tanainak hirdetésével hódította meg a pogány világot. Mennél jobban üldözték az hit apostolait, annál jobban terjedtekul Uiihtiu utLi ^ IliiÍLi . cl 1 LüV cl-4 , *••<;**Ilyet az üvöltő vihar akar elfőjni, eloltani. Nero és társainak kegyetlenkedése talán még magasabb lángolásra késztették az első keresztények oltárainak a tüzét, mint azok az egyszerű emberek, kik a Gettbzáreth-tó vidékéről, messze idegenbe szakadva, hirdették az isteni igét. Az erőszakra dac volt a válasz. A vértanúbarát dicsőség, az üldöztetés a lelkeket nem megfélemlítette, hanem megszilárdította. A középkor vallási villongásai és kegyetlenkedései egy lépéssel sem maradtak mögötte Róma pogány cézárjainak s akkor se tudták elfojtani az emberiség nagy tömegének uj hitét, mert az akció reakciót szült. „A hit Isten ajándéka!“ — mondá az apostol s ezt az ajándékot könnyelműen senki el nem pazarolja. I-ső Lipót és Kollonich korában a magyarság is keresztül élt egy ilyen átkos és véres korszakot, melynek rettenetességeitől maga a hazafias magyar katholikus főpapság is megdöbbent, de erőtlen és gyenge volt hozzá, hogy gátat vessen igazságtalanságoknak. Protestánsok, görögkeletiek és zsidók egyaránt átélték ennek a sötét időknek borzalmait. A barlangok ismét templomok lettek, de mégsem némult el az ajkakon sem a zsoltár, sem az imádság. A tizenkilencedik század világossága tudott csak fényt deríteni és melegséget árasztani a középkori sötétségbe és a felvilágosodás szövétneke mellett csak akkor hirdethették a külömböző vallások papjai, az uralkodók és a törvényhozó testületek a vallási egyenlőséget. Habár a nemzetek és fajok elnyomásával néha-néha még fellobbant a gyűlölet lángja éte a templomok falainak ágyukat szegeztetve, buzgólkodó híveket akart az osztrákok zsarnoksága •életi . De már akkor bátrak és erősek valának a lelkek s midőn a császár nevében feloszlatták a gyülekezetet, az „Isten nevében“ mégis megtartották azt.*' Egy krisztusi érzésű főpap, Bartakovics Béla egri érsek kelt az üldözöttek védelmére, mert az ügy nemcsak vallási, hanem nemzeti ügy is volt. A hatalom megdöbbent a szívós és kitartó harcosok lelki fegyverétől, mert ez a fegyver az igazság szent tüzén acélozódott meg. Most, a huszadik század harmadik évtizedében, a világháború vérszagától elvadult emberi lelkek, ismét fel akarják idézni a letűnt középkor kísérteteit. Pedig okulni kellene a múltak történetén, hogy vallási téren sohasem a támadó, hanem mindig a megtámadott győzedelmeskedik. Krisztus a szeretetet hirdette s aki gyűlöletet prédikál, az nem az ő vallásának apostola, hanem a pogányság antikrisztusa. Azután a nagy világfelfordulás után, mely a rettentő embermészárazlást követte, nagyon megváltozott Európa térképe. Az elfáradt, a megkorbácsolt emberiség, az új államhatárok között testi és lelki nyugalomra vágyakozik. Románia vezető államférfiainak százszor és ezerszer meg kellene fontolni, hogy a lelkek és kedélyek lázas állapotában, szelídséggel és jósággal kezeljék a még mindig felfakadó és folyton vérző sebeket. szenvedély és bosszú mindig rossz A tanácsadó, éppen azért a vallási kérdések megoldását, szelíd lelkű, elfogulatlan és higgadt férfiak kezére kellene és kellett volna bízni az első perctől fogva, mert darázsfészek az, melyet ha megbolygatnak, falánkja is lehet neki, hiszen az egyes felekezetek összekötő szálai nincsenek országhatárokhoz kötve, hanem az egész művelt világon szétágaznak s külföldre is kihallik a jajkiáltás, panasz. Tudom én azt, hogy e felszinre hozatalánál a cenzura kérdés megköti az én kezemet és az én tollamat: de ha meg nem kötné is, akkor se írnék többet és szenvedélyesebben, mert ebben a kérdésben az én elmémnek és lelkemnek az iránytűje az állam iránt való jóindulat Tanácsadás ez, minden mellékcél nélkül, ha meghallgatják, nemcsak mi a panaszkodók, hanem maga az ország vezetői és a nép összesége veszi hasznát. Kérdem: a kormánynak vallási téren tett eddigi intézkedéseivel megvannak-e elégedve a római katholikus, a helvét hitvallású, az ágostai evangélikus, az unitárius és az izraelita felekezetű állampolgárok ? És meg van-e elégedve maga a görögkatholikus hívek tábora és papsága? Pedig ezeknek a zöme faj-román. És miért hangzik fel a panasz ! Azért, mert emberi kéz és emberi törvények által akarják kormányoztatni az isteni törvényeket valló híveket A hitélet megnyilvánulását nem volna szabad rendőri felügyelet alá ■ m női- és férfidivatápulatáta Farsangi újdonságok dús választékban. Grenadinok, Crepmarochenek, Crepdeschinek, Ara I lei