Aranyosvidék, 1925 (35. évfolyam, 2-52. szám)

1925-01-10 / 2. szám

i szám. XXXV. évfolyam. M ARANYOSVIDÉK VOH,1 TKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. MEGJELENIK HETENKÉNT SZOMBATON. Kifild árfel v*Mlí: Äz0yk ® S3tÖ!*G6 : Turda, 1IS5. január 10 F«»»y Jixsei könyvke»eskedé»« Pi«ț» Mikii* ..*.1,^..» . tmU—Tui», Cal»* Far diáink ()%yk«*i*l ® a^övnenau! No. 35 (Fő*) ahol . h rd.Wk la Felalö. Bs#.k,Mtőnifi tolaÍM «.Tl*\ „IkT ají: PR. BÄR0TH) ISTVÄW. ül"‘® kori8«*«y.k K.uuk*«t 1«»^*^ Sí-iom*®«®»* ajfi «„„„ah «SMövtök d«% a unrkMkiUc «üeaé** Égési évre 200 Lei 11 Negyed évre *0 Lei ügyvéd. Fél évre 100 Lei || Egy szila ára 4 Lei. Ki»i»« tokit Timtatk mb Társadalmi összhang. Szilveszter estéjén a Prefectura palotájában ünnepeltetett meg az újév, amely ünnepségen először vett részt az egyesülés után több mint 200 személy, a tordai előkelő román, migyar és zsidó táraságból, az ott tartott banketten és reggelig tartó táncnál. Még most 5 éve, mikor Tordára jöttem hazánk és állampolgáraik érdekében megkezdtem, úgy szóval, tettekkel mint közleményekkel, hogy propagáljam a társadalmi összhangot az összes állampolgárok között a gyűlölet helyett, mely sok társadalmi kategóriákat elragadott így 1921 október havában a helybeli ,Iurda“ c. hetilapban egy közleményt irtem az erdélyiek és régi királyságbeliek össze testvére eitésére Youatkjuzo-dg- jsti húsvéti Ünnepef alkalmával a helybeli magyar nyelvű Aranyosvidék lapban a „Pax vobis“ cimű közleményt írtam, amely közleményben azt hangoztattam, hogy a románok és magyaroknak ugyanazon közös keresztény hitük lévén, amely azt mondja „szeresd felebarátodat mint te magadat“ s ebből kifolyólag tetteiknek is összhangzásban kellene lenniök hitükkel. Szintén az „Aranyosvidék“-ben az 1923 uj év alkalmával tettem közzé. .,Az ötödik év román uralom alatt“ c. közleményemet, hangsúlyozván, hogy a románok lojalitásának garanciája a magyarokkal szemben, nemcsak a békeszerződésben foglaltatik, hanem inkább a román lélekben, amelyben a hazaszeretet a humanizmussal egyesül. Az 1923 évi december havában megjelent „Az antiszemitizmus Tordán” c. közleményemben Colfescu tordai biró ur szavait reprodukáltam: „ha a zsidók olyanok ma, mint amilyenek, ez nem reájuk nézve, hanem az emberiségre szégyen aki üldözés folytán abba a helyzetbe hozta őket, amelyben vannak. Nem létezik oly rossz, amely ne lenne gyógyítható, az emberszeretet* universális eszközével. Az általam kifejezett elmék soknak nem tetszett, mert a magyarok, zsidók és románok továbbra is bizalmatlansággal viselkedtek, így román szinházi előadások és bálok alkalmával a magyarok nem vettek részt és viszont stb. A román kaszinóban el lettem ítélve pár fiatalembertől, hogy ily közleményeket írok és házam pár ablakai be lettek törve. Az igazságom megjelenése azonban nem késett, úgyszintén a Társadalmi összhang szükségessége sem. Így egy ur> »ki elitélte eszméit, miután prefectus lett lakásához hivatta tea estélyekre majdnem minden előkelőbb románt, magyart és zsidót. Szintúgy a jelenlegi Péter prefectus ur, egy magyarokból, zsidókból és románokból álló bizottságot szervezett, hogy az uj év egy társadalmii összhangzásban kezdődjék meghíván az összes előkelő állampolgárokat fajra való tekintet nélkül és valóban a prefectus a jelenlegi kormány képviselője lévén, amely Duca külügyminiszter úr által programképen kifejezte a társadalmi összhangzás eszméjét, köteles volt ezen eszme megvalósítására minden alkalomkor és főleg újévkor, amely hivatalos ünnep. Megnyugvással állapítom meg, hogy az általam a társadalmi összhangzás fölött hirdetett eszméim sylveszter estéjén a megvalósulás szép kezdetét vette, s reményem nyilvánítani kívánva, hogy éljen, gyarapodjék és virágozzék a társadalmi összhang, mely annyira szükséges az állam és állampolgárok konszolidálásához Cikkem egy magyar tanár szavaival fejezem be, melyek a tavalyi újév alkalmával a cluji „Nap Kelet“ folyóiratban láttak napvilágot: „Mi erdélyi magyarok egy új évet kezdvén ne rejtsünk ellenséges magaviseletet a románokkal szemben, hanem kezet fogva velük bizalommal forduljunk román testvéreink felé és együttesen erősítsük meg az állam alapját, ne legyünk az álamnak ellenséges hanem tisztességes állampolgárai Legyen egyszer már béke ezen a megáldott földön“. Dr. Nicolas Iliescu táblabíró. Régi farsangokról. Dr. Baróthy István jó 8záz. Vagy talán kétszáz évvl ezelőtt a népies hitszónoklat zamatos nyelvű mestere, Abrshim a Sanda Clara böjti Beentkessédeiben ostorozván az erkölcsök elfajulását, klasszikus »satirát rajzol: a farsangi élet mozgalmairól. „Óh, hány férjet nem tess a farsang bolonddá kiált fel. Mephistopheles asszonyt a minap a templomban vendégségbe hívták meer. Ba is íratta magát «a ara tudtán kívül a három aranyba kerülő mulatságba; kérte a vendégfog időst, hogy tartsa titokban s megítézte, hogy bár után majd a’intési férjével otthonról való elmaradását. Azonközben azt mondja asarának, hogy templomba megy s onnan a komassszonyánál. De alig távozik húsz lépésre férje ajtajától már vár rá a hintó s a madame ot Valerió úrral kocsiban röpíti az Istenháza helyett a tárcosházba, hol a muzsikások vannak. Kiébe visz a szabó mindenféle szép ruhát, csipkét és pántlikát, különféle országokból a az asszony ráhagyja magát beszélni, maskarába öltözik. A táncnak nincs vége kivilágos viradtig; ezután következik az ivás és koccintás. Egyik fácánnal szolgál, a másik őzet, a harmadik fenyves madarakat kínál. Mephistophelesné asszonynak olyan Lie a tányérja, hogy azt se tudja mit egyék. Lassan-lassan gyönge fejébe száll a francia bor, kezd melege lenni. De ne kövessük tovább az érdes beszédű szókimondó prédikátort vaskos nyelvezetű előadásában, mely oly kíméletlen világításba helyezi kora erkölcseit. Nem is egyedül álló ilyen kifakadásaival. Egy századdal ő előtte Rómában egy másik híres egyházi szónok Lucchi jezsuita menydörgött hasonló módon a farzangi mulatságok ellen. női- és férfidivatáruháza A legújabb farsangi csikkek dús választékban raktárra érkeztek. Szabókellékek, állandó nagyraktár«, Pontos kiszolgálási Szabott áraki Lapunk mai száma 12 oldal» Aj:a 4 lei