Aranyosvidék, 1939 (49. évfolyam, 1-54. szám)
1939-01-01 / 1. szám
Cenzurat Acul XLIX Nr. 1. Turda, 1. Ianuarie 1939. ARANYOSVIDÉK Gazetă politică, economică și socială (REGIUNEA ARIEȘULUI) Apare Sâmbătă dimineață. ABONAMENTE: Prim redactor: Director responsabil și editor proprietar: Pe un an 150 Lei 11 Pe un sfert de ani 38 Lei Dr. Gól NÍCOlse FÜSSY IOSIF Pe|o jumătate de an 75L || Un exemplar 3 Lei. Inreg. Dos. No. 2079/1938. Trib. Turda. Redactor responsabil: R Abonamentele se trimit la Administrația ziarului. Magyaróly Zoltán Redacția și Administrația^^T^da, Piața Mihai II. Károly király Őfelsége felhívása n A múlt tettei nem segítenek nekünk, ha nem biztosítjuk a jövő fejlődését. Akik országunkat létesítették, azok már meghaltak, ma egy újjászületett Románia emelkedik fel, amelyet teljes érdektelen hazaszeretettel köteles mindenki megerősíteni Az országnak ma jobban, mint bármikor szüksége van arra, hogy egyetlen akaratból egyesült fiainak egyetlen hitük és céljuk legyen. Elmúlt a tétovázás és várakozás ideje. A mai románok nem elégedhetnek meg azzal, amit a történelem végzett, hanem kivétel nélkül meg kell érteniük, hogy most érkezett el a hasznos fenntartó munka és a dicsőség fenséges pillanata A nemzetnek meg kell értenie, hogy ma minden román jobban, mint bármikor Románia katonája, a nemzeti felébredés harcosa. Olvasóinknak Boldog Újévet! írta: Dr. Gál Miklós Valahányszor szólottam e lap hasábjain a mi kedves olvasóinkhoz az uj év alkalmából, még sohasem volt alkalmam ezt a lelki meetvvarvás és megelégedés hangján tenni, mert örökös aggodalommal töltött el engem az államok és nemzetek közötti örökös vetélkedés, torzsalkodás és ennek esetleges következményei. Már évtizedek óta egy állndó villamos feszültségben élünk s épen a Szent Karácsony idejében minduntalan felmerül a kérdés, minek kell éppen a mi nemzedékünk legyen az állandó békétlenség szenvedő alanya, miért vagyunk éppen mi elzárva attól a lehetőségtől, hogy biztos alapokon építhessük a holnapot ! Az uj évtől vártuk mindig a javulást s a letűnt év mérlegének összeállításakor ismételten megállapíthattuk, hogy az igazi béke és szeretet még soha sem tért vissza s a mindnyájunk által sóvárgott békesség nem az egymás iránti kölcsönös bizalmon és megbecsülésen, hanem a fegyverek hatalmán alapul. Pedig az igazi béke alapja a kölcsönös jóakarat és megegyezés, csakis így lehet állandó. Ez a fegyver nélküli béke a vágya és az álma a népek millióinak, ez szükséges ahhoz, hogy mindenki hazája előmeneteléért dolgozhasson és hazája érdekeit teljes erejével szolgálhassa. Visszapillantva az 1938 évre, nálunk ez az év reménytlen belpolitikai helyzettel kezdődött Őfelsége éleslátásának és erélyének köszönhető, hogy még a lejtőre jutás előtt megállottunk, amelyre feltétlenül elvezette volna az országot az elfajult poltikai pártoskodás az ország új alkotmányt kapott, amely a román nemzet elsőbbségének leszögezése mellett, az állampolgárok hazafias kötelességteljesítésének ellenértékeképen, — a kisebbségi állampolgárok részére biztosította a törvény előtti egyenlőséget és azokat a közszabadságokat, amelyek a románokat is megilletik, őfelsége szózata, amely az alkotmány megszavazásával kapcsolatosan jelent meg, világosabban fejezi ki a fennti elvet, midőn egyenlő jogokat biztosít minden más fajú nemzetségnek, amely az egyesült Románia területén évszázadok óta él. Alkotmányunk szellemével összhangban felállíttatott a kisebbségi kormánybiztosság és megjelent a hivatalos lapban az a minisztertanácsi jegyzőkönyv, amely kodifikálja s részben kiegészíti az eddigi szabályokat, amelyek az ország kisebbségeire vonatkoznak. Nyilvánvaló, hogy a lefektetett elveknek jótékony hatását csakis az írott szabályoknak végrehajtása és a való életbe történt átvitele kapcsán érezhetjük s e tekintetben hinnünk kell, hogy a megindult fejlődési folyamat jelentős eredményeket fog hozni számunkra. Ott, ahol két egymás mellett élő, baráti viszonyban levő állam létezik, amelyek kebelében népkisebbségek élnek, a viszonosság alapján, hamarosan létrejön a népkisebbségek helyzetének baráti alapon való, á kulcs önös bizalmon nyugvó szabályozása. Románia megoldotta ezt a kérdést Jugoszláviával, Németország Lengyelországgal. Ez is egy természetes fejlődési folyamat, amely további eredményeket kell hozzon. A romániai magyarság a pártok feloszlatása óta, mint kisebbségi nemzet, képviselet nélkül van. A párt, régen is, csak kényszrségből vett fel politikai formát, ligát mindig egy összefogó nemzeti szövetségnek tekintette, amelynek fő célja és kötelessége fajtestvérei érdekeinek védelme. Ez az összefogó szerv, bármiként is nevezzük azt, az utóbbi időben erősen hiányzott. Erőt és tekintélyt egy szervezetnek csak az a tudat adhat, hogy milyen tömeg áll a háta megett hasonló elgondolással és kívánsággal. Éppen ezért nem vezethetett semmilyen eredményre egyes kormánytényezők útján megnyilvánult ama jóakarat, hogy a tárgyalások fonalát ismételten felvegyék. A nemzeti újjászületés arcvonalának — mint egyetlen politikai pártnak — engedélyezése és megalakulása óta felmerült a kérdés, hogy a nemzetkisebbségek vájjon e párt B. U. É. K. rmini 1939. „FURNICA" TURDA 1