Árkád, 2009 (4. évfolyam, 1-52. szám)

2009-01-07 / 1-2. szám

I 2009. január 7. Mások írták, mi olvastuk Heti sajtószemle A 2008-as évről Az Academia Catavencu hetilap helyzetelemzése szerint, az előző esztendő lényegében olyanra sikerült, mint amilyenre ők számítottak. Például, Norica Nicolai esetében, ahogy kezdődött az év - pocsékul -, hasonlóan is végződött. Év elején, habár nagyon remélte az államfő mégsem nevezte ki igazságügyi miniszternek, sőt lebukott azzal is, hogy hazudott a sajtónak - amikor azt állította, hogy egy neves amerikai egyetemen doktorál, holott csak itt eltejt, Tárgoviste­n doktorandusz. Év végére pedig őnagysága kimaradt a parlamentből is. N. N. pártbeli kollegája, Atanasiu volt hadügyminiszter számára sem volt túl jó év, mert neki az elnöki felfüggesztés a miniszteri tárcájába került. Bár azért, ha nem is olyan iskolázott mint kolleganője, azért szépen gyarapította a vagyonát, (tárcájába csak került némi vigaszdíj), mert még hadügyminiszterként a hadsereg számára jó drágán vásárolt fegyvereket, s abból csurrant neki is jutalék... Egy másik pártbeli kollegájuk, Ludovic Orbán, nem hiába volt szállítási miniszter, hisz saját részére három szolgálati kocsit tartott fenn, holott akármilyen miniszternek csak egy jár. Még előfordult az is, hogy maga a miniszter vezette mindhármat ittasan. (Nem egyszerre, hanem sorban.) Sőt még a saját tanácsosainak is kiutalt vagy öt szolgálati kocsit, holott azoknak nem járna afféle. (Nyilván úgy gondolta, hogy a Szállítási Minisztérium stábja mégsem járhat gyalog. Bár ha jól meggondoljuk akár repülőgépeket is kiutalhatott volna.. .S ha már a szállítás és útügyről van szó, akkor a tavaly az is kiderült, hogy az erdélyi autópálya, amelyre még egykor a Nastase kormány kötött szerződést, nem is annyiba fog kerülni (2,4 milliárd euróba, amit akkor is igen borsosnak tartottunk), hanem legalább háromszorosába, úgy 7,5 milliárdba. Ugyanebben a témakörben, pontosabban ennek a minisztériumnak a hatáskörében, minden sokkal többe került, mint kellett volna, legyen szó repülőtér felújításról, útépítésről, aszfaltozásról stb. Mindenhol az állam, az adófizetők pénzével igen bőkezűen bántak, ahol a kormányon levőkhöz közelálló vállalkozók nyerték meg az állami megrendeléseket. (Jó lenne, ha ezt a hagyományt nem folytatnák a frissiben hatalomra került pártok.) (Academia Catavencu 2008. december 24.) mm mm­m Szorgoskodás az CotidianUl ünnepek idején is Talán az új seprű jól seper vagy valami más miatt, de a karácsony előtt és alatt, sőt a két ünnep között is szorgoskodtak a két párt vezetői, hogy elosszák egymás között a munkát (értsd a tisztségeket.) A szociáldemokraták jó néhány ügynökséget és állami társaság vezetői tisztségét megkapták, melyek közül a legértékesebbek az Állami Vagyonügynökség (AVAS), Román Vízügyi Hatóság, Erdészeti Főhatóság (ROMSILVA), Hidroelectrica, Transgaz, Energiaügyi Hatóság, Pénzügyőrség stb. A Demokrata-liberálisok „hozománya” sem rossz, benne van a Vámfőigazgatóság, Lottótársasság, Román Posta, Országos Út- és Autópálya Felügyelő Társaság, Tarom, Romgaz stb. A végleges elosztást január elseje után fejezik be, amikor felállítják a minisztériumok és nekik alárendelt ügynökségek, igazgatóságok, társaságok végleges szerkezetét, kinevezik az államtitkárokat, államtitkár helyetteseket. Ezekre a jelölteket a két párt vidéki (megyei) szervezetei tehetik, annak függvényében, hogy megyéjükben milyen választási eredményeket értek el. (Ezt a logikát követve, a szociáldemokraták számos országos tisztségre jelölhetnek szilágysági politikusokat, hisz november 30-án szoros versenyben lettek másodikok Szilágyságban az RMDSZ mögött.) A prefektusi tisztségeket is el fogják osztani egymás között, s a legnagyobb érdeklődést a főváros prefektusi tisztsége körül van, amelyre mindkét párt igényt tart. Mert főleg a 2009 végén esedékes elnökválasztás szempontjából lehet fontos szerepe a főváros prefektusának. Állítólag, a kormány beiktatásának idején is, a két párt küldöttsége egymással vitatkozott a bukaresti prefektusi tisztség kapcsán. (Cotidanul 2008. december 29.) Liberális belharcok rnfOnt Montu­I Nem csupán a kormányon levők CVCIIIIxICI iImS küzdenek egymással, hanem az ellenzékbe került Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetői között is vannak viták, sőt osztozkodás, habár ezúttal jóval kevesebb tisztségről lehet szó. 2009 nyarán esedékes a PNL országos tisztújító kongresszusa, amelyen a jelenlegi pártelnök, Calin Popescu-Tariceanu mellett, még két ismert liberális politikus meg szeretné pályázni a pártelnöki tisztséget. A két kihívó Ludovic Orbán és Crin Antonescu lennének. Tariceanu, aki egyelőre nyeregben van, még húzni szeretné a döntést, mondván, hogy a júniusi európai parlamenti választások előtt nem lenne jó, ha belső választások lennének, mert az pártbeli feszültségeket gerjesztene és a választásokon a pártnak egységesen kell fellépnie. A két ellenjelölt, Antonescu és Orbán, bár régi barátok, egyelőre nem foglalkoztak egy közös stratégia kidolgozásával, holott csak úgy lenne esélye valamelyiküknek is a győzelemre. Sőt az utóbbi időben kettejük között véleménykülönbségek is jelentkeztek, Antonescu példáu­l a szociáldemokratákkal való együttműködést (szövetkezést) szorgalmazta, Orbán inkább a demokrata-liberálisokkal szeretett volna inkább együttműködni. (Egyik balkanyart venne be, a másik meg jobbra tartana...) Az első mérkőzés a liberális pártkongresszus előjátékaként már megvolt, amikor a PNL képviselőházi frakciója frakcióvezetőt választott magának. Ezt Orbán 41-19 arányban elvesztette Tariceanuval szemben. Amikor Orbán felrótta, hogy egy pártelnöknek minek kell egyéb tisztség is, akkor Tariceanu kioktatta őt, hhogy egy honatya egyéni tevékenységével is kitűnhet, amennyiben sokat és kiválóan dolgozik. (Evenimentul Zilei 2008. december 29.) ^­­­­ A Pénzügyminisztérium I $mni 11 „megkozmetikázta” az adatokat Avr­ii­ l Az előző kormány pénzügyminisztere, mandátuma utolsó hónapjaiban azt panaszolta, hogy az állami költségvetés bevételei nagyon visszaestek, különösen októberben és novemberben. Szerinte ennek oka a gazdasági válság, amire hivatkozva a vállalatok nem akarnak vagy valóban nem tudják fizetni az államnak járó tartozásaikat. Ezzel szemben a pénzügyi elemzők az állami bevételek számsorait nézve nincsenek teljesen ezen a véleményen: A szeptemberi állami bevételek nagysága 11,86 milliárd EON, októberben 14,9 és novemberben valóban van visszaesés, amikor csak 10,97. Tavaly (2007 végén) a 2008-as költségvetés és bevételek­­kiadások megtervezésekor a Pénzügyminisztérium jól felfújta az év utolsó hónapjainak várható tervezett bevételeket azért, hogy az őszi hónapokban nyugodtan költekezhessenek. (Nyilván itt főleg a kampánycélokat szolgáló bér- és nyugdíjemelések, meg egyéb ugyancsak kampánycélokra szánt juttatásokról lenne szó), így míg augusztus és szeptember hónapokra 11,9 és 12,82 milliárdos bevételt terveztek, októberre 21,21-et, novemberre majdnem 15 és decemberre több mint 16 milliárdot. Ha ilyen bevételeket terveztek ezek alapján valóban gond nélkül ki lehetett volna fizetni a tervezett összegeket. Csakhogy ezek a­ tervezett (elképzelt) összegek még válság nélkül sem folyhattak volna be, mert irreálisan magasak voltak. Most viszont mindent rá lehet kenni a válságra, s nem hibásak azok akik túlköltekezést terveztek és véghez is vitték, amolyan utánunk a vízözön stílusban. (Gandul 2008. december 29.) mmnmm­m Aktív államfői pihenés K­OTIfilflnUl A televíziók jóvoltából * megtudhattuk, hogy az államfőnk a hegyekbe ment az ünnepekre felfrissülni. Láthattuk amint a sípályán hójárgánnyal száguldozik, parolázik a publikummal, tehát egyszerre lazít és dolgozik, találkozik is a választókkal, s még egyes politikusokkal is. Téli pihenésén ott a családja (szűkebb családja) és a nagyobb családja is körbeveszi. (Értsd, hogy a népe egyrészt közvetlenül láthatta és hallhatta, s akik nem jutottunk el a havas hegyvidékre, azok a tévéből mindezt megtudhattuk.) Ha az elnökünk feltöltődik, s a parlamentben közel 75 százalékos támogatottsággal rendelkező kormány feje biztosan ül a pozíciójában, akkor bátran vághatunk neki az új évnek, a gazdasági válságnak (és nyilván az ellenzéknek sincs) semmi esélye sincs egy ilyen országban. Főleg, hogy az államfő megmondta előre, a kormánynak a válság leküzdésre hozandó intézkedéseivel mélységesen együtt fog érezni, s ő ezért nem fogja bírálni őket. (Mintha már nem is az a folyton konfrontálódó, vitatkozó, kötekedő személyiség lenne, akinek megismertük...) (Cotidianul 2008. december 29.) ^ _ A helyzet tisztázásra szorul Í e^UCLN­ 1 ^ Szociáldemokrata Párt (PSD) helyzetének tisztázását sürgeti Ion Iliescu veterán politikus. Arra kérte a jelenlegi pártvezetést, hogy még most januárra hívják össze a párt döntéshozatali fórumát, hogy azon tisztáznák a viszonyukat Traian Basescu államfővel és a Demokrata-Liberális Párttal. Iliescu úgy látja, hogy az általa alapított párt, ha megőrzi valódi baloldali jellegét, akkor nem fenyeget a pártszakadás veszélye. (Korábban volt olyan változat is, hogy a balosabb szocdemek Iliescu vagy Oprescu köré tömörülve, külön szocialista pártot hozzanak létre, amely magába olvasztaná a többi baloldali csoportosulásokat is.) Iliescu megérti a szükséges kompromisszumokat, így azt is, hogy a PSD koalícióra lépett a Boc vezette demokrata­liberálisokkal, mert azokkal lehet tárgyalni. Egy válsághelyzet szilárd kormányt igényel, ezért ért egyet a két párt közti nagykoalícióval. Ellenben nem ért egyet az államelnök által képviselt szerinte túl kemény irányzattal. „Egy dolog a kormányzás, ahol elfogadtuk, hogy objektív okok miatt mi is részt vegyünk, és más, a párt irányvonala. Ez a szövetkezés semmi esetre sem vezethet pártunk baloldali önazonosságának elvesztéséhez.” Ezért van szükség a párton belüli tisztázáshoz minél hamarabb, tehát még januárban. Egyébként az aggodalma ellenére, Iliescu optimistán látja a dolgokat, s nem hiszi, hogy pártszakadásra kerülne sor a szociáldemokratáknál emiatt. (Gándul 2008. december 30.) A vesztesek megjutalmazása ÉVChris Gth­u! In nem a vesztes Pártok a megjutalmazásáról lenne szó, hanem a győztes és kormányt is alakító pártok azon tagjairól, akiknek nem sikerült bejutniuk a parlamentbe. Így például a Konzervatív Párt egykori gazdasági minisztere, Codrut Sere§, bár Teleormanban nem sikerült neki képviselői mandátumot szerezni, mégis labdába rúghat, mert őt nevezik ki a Romániai Külföldi Beruházások Ügynökségének élére. Mit sem számít az, hogy kémkedéssel és árulással vádolják több társával együtt, miniszteri tapasztalatait állítólag jól fogja tudni hasznosítani abban a (só)hivatalban. (Csak nehogy az ellene eddig elhangzott vádak bizonyuljanak igaznak és ezt a tisztségét is elveszítse...) ° A szociáldemokraták is több nagy múltú politikusukat igyekeznek polcra juttatni, köztük Irinel Popescu valószínű az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője lesz, Vasile Pu§can (egykori uniós főtárgyaló) az Európai Ügyek Főigazgatóságának lesz az államtitkára, vagy Doru Ioan Táracilá, ha nem juthatott be ismételten szenátorként de attól még lehet belőle a Szenátus főtitkára... A PDL várományosai is szép szám­ban vannak, ha igaz, akkor kb. 100-an pályáznak különféle államtitkári, vagy egyéb főnöki tisztségekre. Köztük 32-en vannak, akik bár első helyen végeztek saját választókerületükben, mégsem jutottak mandátumhoz. Van még vagy 40 politikus, ki második helyen végzett november 30-án. De még nagyobb esélyük van azoknak a megyei pártvezetőknek, akik nem indultak a választásokon, de a megyében a párt jelöltjei jól szerepeltek, s ők és a párt is jelentősen kivették a részüket a kampány költségeiből. Első körben január 5-én tárgyalnak konkrétan személyekről és tisztségekről a legjobban szerepelt 10 megye vezetőivel. Itt főleg Arad, Fehér, Szucseáva, Dâmbovita megyék és természetesen a főváros kerül majd előtérbe. (Evenimentul Zilei 2008. december 30.) Populizmus a javából Sorin Oprescu bukaresti főpolgármester tanácsadói is tudják, hogy a populizmusra „vevők” a hazai polgárok és persze a média is. Ezért Oprescu úr, bokros teendői mellett (hisz Bukarestben még vannak megoldatlan feladatok) egyetlen hét leforgása alatt háromszor ment a tömeg sünijébe és növelte a város fényét és ismertségét. Először, amikor karácsonykor közel négyezer Mikulás osztogatta az ajándékokat a fővárosiaknak. Amivel természetesen Bukarest be is került a Rekordok Könyvébe. Amiről Oprescu úr büszkén nyilatkozta: „Bukarestiek, egy problémát már megoldottunk: benne vagyunk a Rekordok Könyvében.” Másodszor, amikor elkészült a világ leghosszabb kolbásza, (392 méteres) amelyet ő maga szeletelt és osztogatott aztán. Amiről ugyancsak elmondhatta: „A bukarestieknek van a­­ leghosszabb kolbásza. „ Harmadszor, amikor elkészült a világ legnagyobb tortája (281 kg), s amelyet ugyancsak nyilvános szertartás keretében fogyasztottak el a fővárosiak, főpolgármesteri védnökséggel. Ekkor mondta a következőket: „A bukarestiek még egyszer bebizonyították, hogy egy normális életet szeretnének. Szeretném, ha megértenék, hogy mindezek a dolgok, melyek az elmúlt napokban történtek, önök számára van, hogy Bukarest jelent valamit Európában és a világon.” Lehetséges, hogy a főpolgármester csak téved és a fővárosiak nem annyira gyerekesek, mint amennyire annak nézi őket. Hogy cirkusszal,­­mert az efféle „előadások” - látványosságok, a populista cirkusz műfajába tartoznak) meg lehet oldani a valódi problémákat. (Evenimentul Zilei 2008. december 30.) László László 1I * I­nt. r • Alapítva 2006-ban. • ISSN 1841-8880 • Kiadó: CIVILPRESS KFT. Telefon: 0360/103118. • Főszerkesztő: Beksy Ida (0740/265741) • Főszerkesztő-helyettes: Bálint István János (Budapest) • Hírszerkesztő: Veres Piroska • Munkatársak: Bodola János, Kaszta István, László László, Szilágyi Enikő, Szongoth Mónika • Lapterjesztő és reklámszervező: Veres Emil, Veres Péter • Számítógépes szedés és tördelés: Kállai Katalin • Titkárság: Beksi Cristina • Szerkesztőség címe: 450031 Zilah, 1989. December 22. utca 55. szám, telefon: 0360/104020 • Fax: 0360/104020 • E-mail: office@arkad.ro • Interneteim:­ www.arkad.ro • Készült a Color Print nyomdában; igazgató: Major István. • Meg nem rendelt kéziratokat és fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A névvel vagy kézjeggyel ellátott írásokért szerzőik felelnek, és azok nem minden esetben tükrözik a szerkesztőség véleményét. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött írásokat javítsa és a hely függvényében alakítsa. T

Next