Ars Hungarica, 1998 (26. évfolyam, 1-2. szám)
2. szám - Tanulmányok - Kovács Imre: „Címere, lám, a kerék, oltalma e mennyei jelkép"
342 „Címere, lám, a kerék, oltalma e mennyei jelkép, Krisztusnak tenyerén megmaradása e jel. Mert Isten nélkül nincs semmi se bizton a földön, mint a kerék, melynek támasza nincs, tovafut, így a dühös törökök rémét nem rettegi népe, És bátor karral szembe ki ellen száll. Gazdag a kalmár itt, bor, búza van itt elegendő, Karddal, törvényben, s isteni hitben erős. Oltalmazd, Krisztus, még hosszú időkig a várost, Hadd csorbuljon meg vad törökök dühe itt." (Geréb László fordítása) A vers sorait hivatott megeleveníteni az emblémakép (4. kép). A városkapu melletti torony előtt két angyal tartja a pecsétképről ismert Fortunakereket és a Szent Arcot - ezúttal Veronika-kendője formájában -, miközben az előtérben magyarok űznek törököket a városból kifelé. Az emblémakép új motívummal gazdagította a versben leírtakat: a pecsét jelképei a városkapuhoz asszociálódtak.16 Erős a gyanúnk, hogy ez az elhelyezés egy régi ábrázolási hagyománnyal is összefüggésben lehetett. A legkorábbi ikonok fő funkciója ugyanis - az antikvitás korából származó szokást felelevenítve - különböző városok vagy hadseregek háború idején nyújtott védelme volt.17 Ez nemegyszer a városkapura való kitétel, vagy a városfalon való körülhordozás által apotropaikus tartalommal is párosult. Ezek közül az ikonok közül éppen ahhoz kapcsolódott legszorosabban a palladium közösséget háborúban védelmező eszméje, mely minden Szent Arc ábrázolásostípusának is számított: az edesszai Abgar-képhez.18 Ez a funkció azután természetes módon örökítődött át másolataira is, hatása az orthodox kultúrkörben egészen a 20. századig nyomon követhető.19 Jóllehet Nyugaton a barokk kegyképek újították fel legteljesebben az ikonok eredeti használatát, s így palladium-funkcióját is, elvétve korábban is találkozhatunk ereklyékkel, képekkel ebben a szerepben.20 Különösen kultuszábrázolásoknál - mint amilyen a Szent Arc is - jelenik meg a képhasználatnak ez az ősi módja.21 Magyarországon a képek ellenségtől oltalmazó szerepének továbbélése/felújítása tekintetében a keretet leginkább a török kori harcok adták. Láttuk, hogy pecsétünk jelképeit is törökellenes összefüggésben interpretálták palládiumként a 16. században. A Szent Arc nem vált azonban, helyi jelentőségén túllépve, széles körben elterjedt palládiummá Magyarországon. Ezt a funkciót Mária-kegyképek töltötték be a 17. század végétől; leghíresebbikük a máriapócsi kép volt, mely az egész Habsburg birodalom palládiumává is vált.22 Törökellenes csatában aktív szerepet játszó kegykép azonban már a 14. század második felétől is ismert Magyarországon. Hiszen bolgár földön a török ellen fellépő Nagy Lajost a legenda szerint saját Madonna-képe segítette meg, s vált győzelemhozó palladiummá.