Asztalos Tamás (szerk.): Negyven éves az aszódi Petőfi Múzeum. Egy múzeum szolgálatában. Tanulmányok Asztalos István tiszteletére - Múzeumi Füzetek 48. (Aszód, 1998)
Kovácsné Paulovits Teréz: Az aszódi Petőfi Sándor Népi Kollégium történetéből
236 kisebbek egy betlehemi jelenetet játszottak el." A jegyző 100 forintot adott a szegényebb kollégisták hazautazására, „továbbá 5 pár cipőt is felajánlott a szegény tanulók részére". A kép akkor lesz teljes, hogyha idézzük azt is, hogy (Kalocsai) „Dezső felolvasta az utolsó két szemináriumról írt dolgozatokat... nem a legjobban sikerültek". Ez történt december 20-án, s csak ezután utaztak haza karácsonyi szünetre - olvasható a naposkönyvben. Minden fellépésre ugyanazzal a lendülettel készültek, így például 1948. szeptember 24-én a vasárnapi kultúrnapra „hogy méltóan megállhassuk helyünket, ezzel is jelét adjuk annak, hogy akik bennünk bíznak nem csalatkoznak" - ezért kiadós próbát tartottak. 1949. január 21-én „az esedékes szeminárium helyett Lenin haláláról emlékeztünk meg. Először énekeltünk, majd Szállási József titkár olvasott fel egy verset, utána pedig Csoma János mondott ünnepi beszédet. ... méltatta Lenin munkáját, dicsérte eszét és előrelátását, mely nélkül a bolsevik párt elbukott volna a mensevikekkel szemben ”. A beszéd természetesen „munkatársa, a nagy Sztálin" dicsőítésével zárult. Február 23-án „Este elment a tagság a szovjet hadsereg 31 éves fennállásának évfordulóját megünnepelni” - írta Hasznosi Ottó a naposkönyvbe. (Erre azonban már Gödöllőn került sor. „Aszódi pályafutásunk véget ért... Az a szellem, amelyet az aszódi Petőfi Sándor Népi Kollégium alakított ki bennünk, nem lehet csak önmagunké. ... Oda megyünk, ahol szükség van ránk, hogy elvetve az Eszme magját, aratásra érleljük” - olvassuk II. 3-án Bagyinszky Ferenc Aszódtól búcsúzó naplóbejegyzését.) A népi kollégisták a tanácsköztársaságot már Gödöllőn ünnepelték meg. „...készültünk az előadásunkra, amelyet szépen le is adtunk a párthelyiségben, a pártáltal rendezett ünnepélyen. ” Bizonyára megemlékeztek az aszódi népi kollégisták a köztársaság kikiáltása 3. évfordulójáról is, bár ennek nem találjuk nyomát a naplóban. A NEKOSZ központi körlevele figyelmeztette a kollégiumokat, hogy 1949 a 3 éves terv utolsó, az 5 éves terv első esztendeje. A napló szerint 1949. májusában (V. 16-án) „a magyar nép legnagyobb ünnepét ülte tegnap". Ez nem más, mint a Magyar Függetlenségi Népfront 95,6%-os győzelemmel záruló választása. A ma már frázisnak ható feljegyzés írója - mely azonban a kor szellemét is őrzi - sem aszódi népi kollégista, hanem eredetileg is gödöllői diák. A NÉKOSZ ekkor már szinte utóvédharcát vívja, rövidesen országos méretben mutatkoznak a torzulások, alig egy hónap múlva koholt vádak alapján Rajk Lászlót is letartóztatják. Fennmaradt egy kimutatás a kollégiumi ünnepélyekről (1947/48.) 1931. október 6. 1 óra Megemlékezés, szavalat 2. október 16 2 óra Kollégium-megnyitó ünnep, a kollégium célja, szervezésének méltatása, tábortűzi műsor 3. november 7. 1 óra 30 éves a szocialista forradalom, előadás 1 Naposkönyv, 27. (IX. 24.), 40. (X. 6.), 85. (XII. 4. ), 95. (XII. 18-19.), 96. (XII. 18-19.), 106. (I. 21.)