Átalvető, 1996 (17-20. szám)
1996-03-15 / 17. szám
1996. március 15- A Tartalomból Saját ügyeink....................................4-8. Sorskérdéseink..............................10-12. Erdélyi riport......................................13. Romániai valóság.........................14-15. In memóriám................................16-18. Óvodásoknak - iskolásoknak.....22-23. Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének és az ____________________________Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesületének lapja Petőfi Sándor A Kárpátoktól le az ultlmáig így bősz üvöltés, egy vad zitalar! Szétszórt hajával véres homlokára! Áll a viharban maga a magyar. Ha nem születtem volna is magyarnak, a néphez állanék ezennel én. Jt.eri elhagyott, mert a legelhagyottabb Minden népek közt a föld kerekén. Élet vutfit halál! Szegény, szegény nép, árra nemzetem te, Jlit vétettél, hogy így elhagyjanak, Hogy isten, ördög, minden ellened van, És életed fáján pusztítanak] S dühös kezekkel kik tépik leginkább tiazul, őrülten a zöld ágakat. Azok, kik eddig e fa árnyékában Pihentek hosszú századok alatt.