Athenaeum, 1837/1. félév
1837-02-26 / 17. szám
431 épen olly nehéz, mint a’ játékszenvedelemböl; ’s melly a’ lelket épen úgy elzsibbasztja, ’s minden munkára és hatásra alkalmatlanná teszi. Könyvet írni: ez is egyike korunk’ betegségeinek. Ki kenyérért írogat, az méltóbb szénásra, mint a’ ki napszámért kapál. Kit hajlandósági vonz írásra, jusson eszébe : miképen hajlandósági és tehetség két különböző dolog; ’s ki a’ hajlandóságot tehetségnek veszi, az mindég csalatkozik. Több kívántatik az írótól, mint a’ beszélőtől. Ennek szavai elhangzanak, az iró pedig maradandó bőrökbe önti gondolatait, ’s messze vidéken ’s jövendőben is óhajt olvastatni.— Azért, ha valaha könyvirásra kedved leend, vizsgáld meg jól magadat: gyűjtöttél-e elég erőt, tapasztalást és tudományt?. Mert olly ember is, ki a’ maga életkorét híven betöltvén, jámborsága és szorgalma által tiszteletet érdemel, nevetséges leend, mihelyt azon pályára lép, mire természetetét nem szánta. Kinek a’ közönségesen , a’ mindennapin felülemelkedni erő nem jutott, az kitetsző helyre ne álljon. ’S ez intés itt az írónak adva , minden más helyzetbeli embernek szól. Nem boldogtalan volt az, mond a’ költő, kinek születéséről ’s haláláról a’ világ semmit sem tudott. E’ tanítás a’ pórnépre nézve helyes lehet; de ki fennérzést nyert sorsától, ki magasbra törekedő társaságban a’ szép’ és jó’ példáit jókor szemlélhette, annak kötelessége úgy élni, hogy a’pórnépen felülemelkedve, a’ mindennapiság’ keskeny köréből kiléphessen, ’s nevének maradandó emléket szerezzen. Hazát és emberiséget csak jelesek boldogíthatnak, ’s e’ czélra milikálás’ kötelessége alól nem vétetik ki más, mint a’ természettől tehetség nélkül hagyott szerencsétlen. Sok út visz magasra, ’s ez útak közt nem egy van, melly mindenkinek hatalmában áll. Ha bámulatos művet írni, fontos ütközetet nyerni, phidiási szobrot alkotni, országos alkotmányt alapítani ’stb. nem mindentől telik, de elveit ’s érzéseit minden megtisztíthatja, magát erény-követésre minden szoktathatja, hasznos ismereteket minden gyűjthet, ’s napjait czélirányos tettekben minden e töltheti. Ne hidd, mintha a’ terhektől ’s kötelességektől, mik reád, mint szabad nemzet’ polgárára, természetesen háromlanak, tehetséged’ kicsinyvoltának színe alatt magad’ felmenthetnéd. Lángerő kevésnek adatik; azonban minden egészséges lélek hosszú szorgalom által más’ tudományát, tapasztalását, példáját magáévá teheti, helyesen ítélni ’s pontosan egybehasonlítani megtanulhat, ’s vizsgálat ’s gyakorlatnál fogva a’ teremtő lelket ha el nem érheti, hozzája legalább közelíthet. Többször mondám: az élet’ fő czélja — tett; ’s tenni magában vagy másokkal együtt, senkinek nem lehetetlen. Tehát tégy! ’s tégy minden jót, a’ mi tőled telik, ’s mindenütt, hol alkalom nyílik; ’s hogy minél nagyobb sikerrel tehess, lelkedet eszközökkel gazdagítani szüntelen igyekezzél. Hol élő példából ’s tulajdon tapasztalásodból tanulhatsz, ott tudományod legjobb alapon áll. Tettlegi tudományt találsz a’ világ’ történeteiben is, ’s kincs gyanánt kell tartanod azon következményeket is, miket a’ nagy emberek saját tapasztalásaik után feljegyeztek. De a’ mit a’magányos tudós előre feltett elvekből kikövetkeztetett, ’s összeilletett rendszerben előadott, kétkedve tekintsd meg. Mert észleges vizsgálatokat ragyogó színbe öltöztetni könnyű, életre alkalmaztatni pedig nehéz ’s nem ritkán veszedelmes. Minos és Lykurgus, Solon és Pythagoras tettleges bölcseséggel alkották öszve a’ köztársaságokat; ’s midőn Aristoteles az igazgatás’ tudományát rendszerbe foglalá, nem tett egyebet, mint a’ mit a’ maga orgánumának írásakor cselekedék vala. Valamint itt az emberi ész’ szokott járását kitapogatván, azon rendet , mi szerént az elejétől és egyetemleg gondolkozni meg nem szűnt, tapasztalás után leírá; úgy amott a’ régi és új országakotrányok’ módját és állapotát vizsgálé meg, ’s a’fennálló valóságon építé tudományát. Minden ismeret’ kútfeje a’ tapasztalás. Nem elég tudni: Athénében ’s Romában, Angliában vagy Amerikában mi és miképen volt vagy van? Ugyan azon idea különböző fejekben, különböző helyben, korbaji és környületben különböző foganattal munkálhat. Tapasztaláson épült viszgálat fog megtanítani , hol a’ hiány ? hol a’ tenni való ? ’s mi a’ különféle eszközök közt választásra érdemes? Fordíts a’ népek’ kifejlési történeteikre mély figyelmet. Egész nép, mint egyes