Athenaeum, 1837/1. félév
1837-01-22 / 7. szám
sósai köztti; nyakkendőjét ma is olly vasfajon köti, mint hajdan nyalka toborzó kápláraink. Amott ejy gondolkodó fő meclyen a’ rendes úton kívül andalolva, szétfoszlott kabátja’ mindegyik zsebéből ejy ejy kendő fityelvén ki; ejy öres úr leállás előtte szinte a’ nem rendes ösvényen, magyar jála öltözetben, mellynek eredetiét az 1792-diki koronázáskor jelen volt fő urak’ festett képein láthatja a’ hegyes olvasó. Ezen ’s hasonló különködéseknek egyéb jó oldalát hamarjában nem lelem, minthogy talán az izlékonyabb vérű nézőket kellemes mosolyra terjesztik, vagy ama boldos hajdan-időkre emlékeztetik. De hogy az illy különködő viseletfiek nem ritkán a’ társas életben idejenekül nézetnek, ’s gyakran a’ nálok érdemileg alábbvalók után rendeltetnek, vagy is, hogy külsejökről belsejükre tétetik következtetés , az csakulyan e’ különködésnek rész oldalul szóljál. De térjünk komolyabb dolgokra. Társalkodási különködés. Társas élet által szüvetségbe állván az emberek, hajlandókká lesznek az egymáshoz alkalmazkodásra. A’ viszonyos alkalmazkodás lassanként szokássá válik, ’s bizonyos rendet állít fel a’ társalkodási életben. A’ társaságok sokfélék, kisebb és nagyobb terjedelműek, al és felsőbb rendűek lévén, a’ bennök megalapított szokások is különbözők. Ha már valaki azon társaságnak, mellyhez szorosabban tartozik, bevett szokásait melveti, ’s más egyesületbeli vagy egészen saját cselekvésmódot követ, méltán különcznek tartatik. Ollyan volna, ki az európai vagy hazai tisztelkedés helyett afrikait gyakorlana. Vannak ulyan, kik eltérvén a’ sokaságtól, sajátsa jós módjokkal tűnnek ki, ’s külünködésök szinte kedvelteti maját, sőt néha ollyanok, kiknek, mint mondani szokás, a’ nyerseség is illik ; de ezek ritka madarak, Genie fő, úgy tartja a’ közvélemény, illyes vonások nélkül ritkán létezik, ’s ennek kitéréseit készek vagyunk elnézni, de a’ köz elme szabja maját a’ közönséghez, vagy tűrje csendesen, ha kiválaszkodásáért nevetség és megvetés érendi. Ranjbeli különködés. Hála az ejeknek , hála az ész’ világító fáklyájának! érteni kezdi a’ najy közünsét, hogy nincs valódi becsület érdem nélkül; érteni kezdi , hogy ranjban nem a’ hiú fényt, hanem az erényt kell tisztelnie. Vannak mindazáltal, kik májokban tiszteletre méltó érdemet nem gyanítván , azt holmi külsőségekkel, miilyenek: születés, birtok, czím, gondolják elérhetni , ’s ezek’ rovására ma jókat a’ más rendűek’ társaságától elszakasztván, kívánnak fényleni. És itt alapul a’ ranjbeli különködések’ főoka. A’ valódi érdem nem válaszkodó , hanem barátja a’ népszerűségnek, melly az erényen épült tekintetet nem csökkenteni, de nevelni szokta. Mi a’ ranjbeli ’s születési kiváltságaiban elbízott némi hidegsésjel visszataszítja az alsóbb rendüeket; a’ népszerű méltóság kegyes leereszkedéssel emeli őket majához, ’s midőn amannak minden ideái saját énje’ kisded körében kerintenek ; emez szóval, példával, biztatásaival ’s közmunkálatival a’ közönséget kerinteti maja körül. Érdeki különködések. Mit értek az érdeki különködések által, példákban akarnám kifejezni. m Egy menye töltést akar a’ vízáradások ellen készíteni; de fő uradalmainak , vagy közbirtokosságainak egyike nincs a’ jó szándék mellett, mivel köz kültsénnel kellene a’ dolonnak vérre hajtatnia, az ő földeik, léteik pedig töltés nélkül is mentek a’ kiöntésektől. — Tajosztályt sűrtet a’ közbirtokosok’ nagy része, de egy tűzzel-vassal ellenzi; mert a’ léji gazdálkodást tartja lejjobbnak — majára nézve. — Némelly ügyvéd idő, sőt törvényszerűnek ismeri ugyan , hogy magyar nyelven folyjanak a’ perek , de még is....mert nem tud magyarul. E’ példákból, mellyek’ számát véletlen véris szaporíthatni, úgy vélem , kitünhetik , mit értek az érdeki különködések által. De ezek mind olly neműek, mellyek a’ köz jólétet, boldogulást, ipart hátráltatják, ’s nyilván tanúk, mennyire hatalmas indító ok emberre nézve az önzés. Vannak azonban különködő érdekek, mellyek más osztályba tartoznak. Tudniillik a’ nagy társaság , mellyet nevezzünk országos társaságnak ; más kisebbekre oszlik fel, miilyenek a’ kerületek, melyek, vidékek, városok, falvak ’s egyes családok. Mindezeknek tiszvesen van egy köz-érdekök, mellyet a’ status’ czéljával azonegynek mondhatunk ; de azon köz-érdek külünkülön utakon mozdítatik elé, ’s ennél fojva kell lenni különös érdeknek is. Ha to