Athenaeum, 1837/1. félév
1837-05-28 / 43. szám
atne ki 23 dm Tudományok’ és »népművészetek* tára. Kiadó szerkesztők: SCHEDEE, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: RAJKA, Pest. Május’ ~H-ban, 1833. 43. szám. tartalomi Karok és rendek (Dobokay), 337. 1. — Honfitiszt (Erdélyi), 542.1. — Egy hajó’ története (Sz.), 342.1. — A’ jó bramín (Kzncz), 343.1. — Gondolatok. 3,44.1. Csak minden oldalú vizsgálat által lelhetni fel az igazságot, *'» ez csak a’ gondolatok’ legszabadabb közlése által valósulhat. Gr. Széchenyi: Miarok és rendek. JVékai "Vitéz untvari ágens által 1834-ben föltett eme’ jutalomkérdésre: „Magyaráztassék meg a’ karoknak és rendeknek (status et ordines) igazi ismerete, és határoztassék meg, kik teszik a’ karokat, és kik a’ rendeket Magyarországban ? “ Podlunczky József ez évi Tud. Gyűjt. I. kötetében (66—711.) a’ múlt világ’ setétségében polgári optimismust keresők’ hangján, előítéletes panaszra fakad a’ régiséget méltánylani nem tudó időszakunk ellen, és egy 1681-ben költ oklevél’ közlése után e’ tárgyról, mellyre annyi századok’ viszontagságai sűrű homályt vontának, ezeket írja: „Mellynek (a’közlött levélnek) aláírásából megfelelhetni (?) ama’ kérdésre: Kik teszik a’karokat, és kik a’ rendeket Magyarországban ? A’ Magyar Status (iigy mond) négy karból áll: 1. Praelatusokból. 2. Zászlós avagy Jobbágy urakból, kiken értetődnek a’ Főispánok is. 3. Nemességből. 4. Szabad Királyi Városokból, és Szabad Kerűletekbül.-----Azért neveztetnek pedig Rendeknek, mivel a’ tisztek négy Kar (Status) szerint rendre ülnek a’ Gyűléseken (?)-----Ezekből továbbá még ez is következik, hogy midőn mind a’ négy Status (Kar) együtt nincsen, akkor őket Karoknak és Rendeknek tellyes czimével nem tisztelhetjük.“ Így felel Podhraczky József a’ fönn érintett nevezetes kérdésre, ezeket adván feleletéhez befejezésül: „Ezeknél fogva, ha el nem tévedtem, megmagyaráztam a’ Karoknak és Rendeknek (Status et Ordines) igazi esméretüket.“ Pedig ezen még nyelv’ tekintetében is gondatlan előadásában, nem csak igazi (valódi), hanem épen semmi ismeret nem találtatik. Előítéletes szemrehányást teszen a’ régiséget megvetőnek, azt törpe gondolkozásának nevezi, még sem jut eszébe, hogy polgári szerkezetünk nem másfél százados homályban, hanem olly ősz régiségben tűnik el, hová gyenge szem, gyakran egy másfél százados oklevél miatt vagy nem lát, vagy látni nem akar. Ha a’ kérdés’ eldöntése ennyiből áll, úgy az 1607: 1 (k. u.) törvényczikkely’ olvasása elég, az 1791: 29. és 1792: 10. törvények’ futólagos megtekintése pedig bőven is elég annak megfejtésére ; az 1681-diki ok- 43