Athenaeum, 1837/2. félév

1837-11-19 / 41. szám

644 minket, ki — Reisen 1. 71. — mondja: itt is mint másutt nem születik több fiú mint leány, hanem hogy itt még­ is férfinál több nőnembeli létezik, ez onnan van, hogy több rabszolgát mint szolgálót visznek ki innen ; a’ szüntelen dühöngő háborúk is főleg a’ férfi nemet pusz­títják. Mások az éghajlatnak, véralkatnak, és nagyobb telivéríiségnek tulajdonítják e’ dol­got , de ezen ok sem áll; mert azt is tudjuk már, hogy nagy része az araboknak, törö­köknek, kalmükoknak azon soknejítségi jog­gal, mellyet neki a’ Korán enged, épen nem él, hanem egy nővel beelégszik. Honnan van tehát ? nem egyébből, hanem azon hibás nézet­ből, mellyet az imént előadtunk, és a’ melly a’ nőnemet nem másnak, mint fényűzési czikknek tekinti; és gazdagságát, — mellyet mással csodáltatni hajlandó, — azáltal fitogatja, h­a minél több nőt, ágyast halmoz össze háremé­ben ; minél több és szebb mint istállójában; minél több és drágább fegyvert fegyvertárában, minél több cselédet udvarában. „Gazdag és lakott hárem, így ír Bosznián, gvineai átá­zásában, keleti fogalmak szerint, olly mul­­k­atlan a’ magas méltóság és gazdagság’ elő­­tüntetésére, hogy még herészeknek is, kik főfő tisztségben vannak az udvarnál, kötelességük rangjokhoz illő háremet tartani.“ Az említett soknerőséggel kapcsolatban van a’ legkeményebb z­á­r­­ r­e­n­d­s­z­e­r. Úta­­zók, kik keleti háremek’megtekintésére be­bocsáttattak, ezeket a’ nőnem’ fékházainak írják le egyhangúlag. Nagyon igaz mit Vol­taire ir: Ce sexe dangereux, qui vent tout asser­­vir, s’il regne dans l’Europe, ici doit obéir. Nők és ágyasok a’ hátulsó épületben lakván, ’s magas falövedezte kertekbe záratván, fe­kete heréitek ’s vén udvarmesternek’ gondvi­selése alatt vannak. Még a’ serailban, vagy török császári fénylakban, lévő hárem is nem egyéb, mint testileg legszebb nőket magába foglaló tömlöcz. Ennek külső felvigyázója a’ Kislávaga, ki alatt vannak a’ számos fekete és fejér heréitek, kik a’ hárem’ kapuit ’s falait szüntelen őrzik; és noha olly durvák, hogy vadságra hasonlítnak a’ barmokhoz, még is a’ császári ágyasokon olly hatalmat gyakorol­hatnak, hogy ezeket legkisebb rendetlenségért is megkorbácsolhatják ; kik a’ mostani m­ivel­­tebb szellemű sultán Mahmud’ kora előtt olly kemény vigyázat alatt voltak, hogy házi or­vosokon ’s közellévő rokonaikon kívül, férfit nem szabad volt látniok, ’s legkisebb h­ibá­­jokért zsákba tétetve tengerbe hányattak. Ke­leti, értetlen fogalmaknál fogva tehát igen elszigetelt életet él itt a’ nőnem, a’ világgal ismeretlen, férjének csupa bábjátéka, és Pich­ler Karolina szerint, ezen méltatlan él leigá­­zott szép nem hasonlít azon diszvirágokh­oz, mellyek saját hónukban a’ szabad ég és bol­y­dogabb csillagok alatt buján diszlenek; távol tartományokban pedig fűtött szobákban, szű­ken fejtik ki hanyatló szépségüket, és szinte ráismerhetlenek. Nem is képezteth­etik ezen megalacsonító nevelési rendszer által egyéb, mint rabszolgai lélek és szív, és utazók, kik török nőket közelebbről ismertek, egy szájjal állítják, hogy ezek miveletlenek, gyermeki­­leg hiúk , irigységtől, vágytársaik’ kellemei­­töl szüntelen kinozvák, egymással titkos gyű­­lölségben ’s gyanúságban élők, háztartáshoz mitsem értők, piperekórok, és ifjúi szépsé­g­ok elhervadván, a’ legfeketébb tettek’ cse­lekvésére képesek. Ezen emberiség ellen elkövetett vétke a’ kelet’ fiainak semmiben sem boszúlja úgy meg­­magát, mint ugyan ezek’ erkölcsi és izlési characterében. Hárembeli rabszolgálók közt, mint Hume szól: „Essay on poligamy and di­vorce csupán szolgai vagy zsarnoklelkek képeztethetnek. Mi európaiak, ’s e’ mellett az idvezítő szent vallásban neveltettek, alig képzelhetjük azon szívbeli vadságot, melly a’ kelet’fiait bélyegzi. Mellyik atya állítná kíná­lunk egy kedv­ileg szép leányát a’ bazárra, el­adás végett ? mellyik alkudoznék saját gyer­meke felett ollyan árossal, ki azt úgy elviszi messze serailba, hogy édes szülei azt többé nem csak nem látják, de még hírből sem hall­ják ennek jó vagy bal sorsát? Nem lakhatik tehát sem szerelem , sem barátság, sem ter­mészeti indulat a’ nőnemet elnyomok’ szívé­ben , melly három teszi pedig az életet tűrhe­­tővé: mert csak el kell ismernünk nagy igaz­ságát annak mit Matthisson mond: Wo Liehe, Freundschaft, Weisheit und Natur In stiller Eintracht wohnen., ist der Himmel. Nem ismeri a’ keleti nyers férj a’ szerelmet, mert ő mint Hippel mondja, a’ szerető férj’, házi barát’, kellemes társalkodó’ drága neveit, a’ ház’ ura és zsarnoka’ nevezetéért elcseréli; szolgai szívet választ, holott szerető keblet választhatna; a’ szolgai engedélyt elébe teszi

Next