Athenaeum, 1838/1. félév
1838-01-04 / 1. szám
TUDOMÁNYOK’ ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHERET, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ. RAJZA, MÁSODIK ÉV. Első félév. l*esi, januarius* 4. 1838. 1. szám. Tartalom : Philosophiai vázolatok (Tarczy Lajos). — Éj fel (. .. a ... r.). — Magyar játékszíni krónika (V.). Philosophiai vázolatok. I. EMBER. A növények’ élete igen szabadtalan. A’ föld’ bizonyos minősége, a’ nedv’ menynyisége, a’ jég’ melege, egyenes befolyást gyakorolnak rajok; igen porhanyó földben nem képes erős állást venni, kevés eső által is felszakíttatván vagy kimosatván; felette szilárdban nem képes mély gyökeret verni ’s igy vagy el fog veszni, vagy csak igen silányon tengeni; víz’ hiánya sorvadást, fölöslege rothadást okoz; a’ hévmérséklet’ túlságaiban, mellyek többnyire minden növényre nézve mások, elalszik vagy elfagy, nem lévén képes önkényt helyezetét igazítni, a’ fölösleget magától visszaűzni, a’ hiányt magából kipótolni. — A’ barom e’ megköttetések alól ki van véve, önkénytes mozgása ’s a’ növényénél sokkal tökéletes!) életmíve által. Ott hagyja a’helyet, hol tápláléka nincs, a’ növényeket halomra döntő záporok elől biztos helyre vonni, a’jégnek, mellyben él, melegétől független hévmérséklettel bir, saját életműve által a’ fölösleg ’s hiány kipótoltatván. Hanem mind ezen szabadsága mellett nincs kivéve a’ világi (cosmicus), csillagi (sideriens), ’s földi (telluricus) befolyások alól. A’ barom lényegesen ezen sympathiában él, saját természete úgy, mint részleges fejlődései kisebb nagyobb mértékben , azokkal összefüggenek. Hold’ töltekor ’s újságakor kelt szárnyas állatok különböznek , bizonyos évszaki tojások állandóbbak; földrengés vagy tűzgömb-hullás rémítő zavarba hozza őket; azon csekély változásokat is , mellyeket a’ jégben foglalkozó vízzáporok’ leverődése okoz , többnyire megérzik stb. Már az ember, kinek egyetlen beljegye, lényege a’ szabadság, ezen természeti hatalmak’ nyomasztó befolyása alól ki van véve. Hold’ alakja, akármi bujdosó’ úgy nevezett uralkodása vagy üstökösök’ feltűnése, nem határoz ember fölött, az emberiség’ története semmi összefüggésben nincs a’ napországban tapasztalt változásokkal, szintúgy, mint az egyesek’ története az égi jegyek’ állásával. A’ lélek az, melly az emberek’ ezen felszabadulását kivívta. Mint az egész természet’ ura, ha nem parancsolhat is az elemek’ forrongásainak, de igenis képes az emberi életmű’ minden egyes