Athenaeum, 1838/1. félév
1838-01-14 / 4. szám
53 54 jeles fölfedezésekre, és még soha észre nem vett tárgyak’ isméretére vezeték ugyan a’ cromaticus csők a’ csillagászokat, de az égi testek’ nagysága, magassága ’s távolsága isméretére csak az acromaticas csők segiték őket, ’s így, hogy nemcsak a’csillagászok, hanem az avatatlanok is jelenleg a’ nagy teremtő’ remek munkáit hivebben ismerik a’ régieknél, az acromaticus üvegeknek köszönhetjük. És ha a’ földmérés’ tudománya és mestersége az újabi időkben javult, azt is az acromaticus lencséknek tulajdoníthatjuk, melylyek jobbszerű astrolábiuminkba, theodolitinkba, ’s libelláinkba helyezvék, mellyekkel jelenleg már nemcsak első perczeket (minuta prima), hanem másod perczeket is (minuta secunda) vehetünk, miről a’ régieknek még képzeletük sem vala, így az értekező szegtükrei 4 hüvelyk hosszú acromaticus csővel felkészülve, egy egy szeglet vételben nem hibáznak többet 3 , legfelebb 4 másod pereznél. Sőt ha csöves dialyticusok leendenek, hihetőleg egy egy szegletben a’ legnagyobb elkerülhetlen hiba 2, legfelebb 3 másod perez leend. UTOLSÓ IDŐSZAK. A’ csillagászi műszerekhez igen nagy 6, sőt 10 hüvelyk átmérőjű tárgylencsék is kívántatnak, ilyeket kivált flintüvegből önteni, és köszörülni tisztán, ’s hiba nélkül igen terhes, és költséges munka lévén , kezdének 1827 ben a’ tudósok arról gondolkodni, nem lehetne-e, mést ón nélkül, talán czink, vismuth, vagy barith keverés által jobb nemű üvegeket előállítani a’ flint üvegeknél? Ezen vizsgálások’ alkalmával egészen más igazság jőve napfényre, mint mit keresnek vala: az t. i. hogy a’ kétfelé választott tárgylencséknek, hogy azok a’ lehető legjobb következéseket adhassák; egymással érintésbe jöniök nem kell, hanem azok egymástól olly távolságba helyeztessenek, hogy a’ tárgylencsének másik fele jó keverésű üvegek mellett a’ csőnek mint egy közepére helyeztessék (lásd Zeitschrift für Physik und Mathematik vom Baumgarten, Wien 1827. IV. Band, Seite 257. és III. Band, Seite 57.). A’ tárgy-üvegek ezen elválasztásáért ezen csőket dialytica csőknek nevezték (dialvoon dissolvo). Igen nagy sikerrel hajtá e’ tervet végre Plössl derék opticus Bécsben. Ki mivel még a’ fenn irt jobb keverésű üvegekkel nem birt, külső tárgylencséjét krön, a’ belsőt pedig flintüvegből készité, ’s mire minden eddig ismeretes táv-csőket felül méla. Jelessége ezen dialytica táv-csőknek az , hogy a’ tárgylencsének belső fele sokkal, ’s még felénél is kisebb átmérőjű lehet, mint a’ végső ; ’s így ennek flint, vagy a’ felebb előadott üveg-keverékből formálandó része, sokkal kevesebb költséggel, ’s vesződséggel készülhet; ’s így az illy dialyticaesők még jobban elszaporodhatnak, mint az acromaticaiak. Ezenkívül ugyanazon nagyítás, és nagyobb világosság mellett, sokkal rövidebbek lehetnek. Mellynél fogva jövendőre a’ 8 , 9 sőt 10 hüvelyk átmérőjű tárgylencsékkel készülendő táv csők is, millyenek eddig idomtalan hoszszaságok miatt nem használtathattak, a’csillagvizsgáló toronyban helyet foglalhatnak, ’s velők ismét tisztább, és pontosabb észrevételek , és mérések létethetnek. A’ polgári életből pedig talán kikapnak az idomtalan hosszú táv csövek, mivel 8", — 10" hüvelyknyi illyes műszerek többet nagyítanak, ’s tisztábban mutatnak, mint az előtt 25,30 hüvelyk hoszszuak, óhajtható volna azonban, hogy a’ fenn irt üveg-keverés, magasabb pártfogás által előmozdíttatnék. Ki tudja ezen munkából nem nyilik-e még ki valami nyomos felfedezés, mellyel még a’ dialytica csövek megjobbuljanak. Ha a’ tudomány, és mesterség a’ dialytica csövek után is akkorát ugrik, mint a’ millyet szökkent előre ezen dialyticai cső a’ cromaticus csők felett, akkor valóban Hocke Róbert’ óhajtása, ha mind halála után is, teljesülésre jó, mert ha ő nem is, a’jövő maradék a’ holdban lévő embereket, vagy akármi állatokat színről színre fogja látni, és a’ holdnak virágos mezején füvészkedni. De úgy látszik, hogy itt a’ lehető tökéletesülésnek már vége felé járunk, mert bár hihetőleg a’ dialyticai csöveket követő újabb fölfedezés nem megvetendő javítást szülend, de még is olly kitűnő elsőséggel nem fog bírni, mint az acromaticus, a’ cromaticus felett. Megújult ugyanis századunk’ elején mintegy 10—20 évekkel ez előtt a’ nagy Eulernek azon javaslata, hogy a’ kétfelé osztandó tárgylencse’ közét vízzel kitölteni tanácsos legyen , a’ nagyítás öregbítésére, és a’ tiszta latásra. 4 *