Athenaeum, 1838/1. félév

1838-02-25 / 16. szám

AT HEKUS® Kd. TUDO^ItEAUTYOHL* ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK.’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHERET* VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: BAJZA. mmmmr MÁSOD IS. ÉV. M8^— Első félév. Pest. februárit*!»» SS. 1878. 10. szám. Tartalom: Eoqijxa. Folytatás. A’ szón­elvezésről a’ magyar nyelvben (Fogarasi János). — Az útlevél. Franczia novella. (Szende?). — Egyveleg. — E V Q ti X tt. (Folytatás.) IX. a’ szóhelyezésről a’ magyar nyelvben. Minekelőtte ezen, mint imént láttuk, ne­vezetes és eddig elő­­ismeretlen szabályt elő­adnám, szükségünk vagyon egy hasznos ész­revételnek megtanulására. A’ grammaticusok sokszor beszélnek a’ hangkinyomásról (Nachdruck), valam­elly szó­nak , t. i. erősb kiejtéséről, hangsúlyról (Betonung, tonus) a’ mondatban, mivel min­den mondatban vagyon ollyan szó, melly ab­ban fő, ’s mellyet, ha beszélünk, keményebb vagy föntebb hangon ejtünk ki, de az iratban vagy könyvben magának az olvasónak kell ezt föllelni, vagy legalább érteni, bár annak, ki a’ nyelvet érti, ez sokszor észrevétlenül esik és csupa szokásból, a’nélkül hogy okát és szabályát tudná adni. De nyelvésznek ’s ki­vált írónak nem szabad ezt nem­ ősin érni­e. A’ grammaticusok megelégszenek azzal, hogy megemlítik, mikép minden mondatban va­gyon szó, mellyen a’ hangsúly fekszik, azon­ban nem mondják meg a’ módot, hogyan le­het erre biztosan ráösmerni. — Itten két mó­dot jegyzék föl ennek megösmerésére, kiki válaszsza, a’ mellyik neki legkönnyebbnek látszik. Vagy kérdővé alakítjuk, t. i. a’ mon­datot vagy tagadóvá. Ha kérdővé alakítjuk, azon szón fekszik a’ hangsúly, melylyel a’ kérdésre felelünk, p. o. ezt „az oroszok meg­verték a’ törököket“ ennyikép kérdezhetjük: kik verték meg a’ törököket ? felelet: az or­o­­szok; kiket vertek meg az oroszok? fele­let: a’ törököket; mit tettek az oroszok a’ törökökkel? felelet: megverték; de még így is kérdhetem: megverték az oroszok a’ törököket? felelet: meg. Ezen utolsó példa azért is nevezetes a’ magyar nyelv’tanulójára nézve, hogy ha előragos igével kerdünk, ’s a’ hangsúly ezen nyugszik, szeret a’ magyar csupán az előraggal felelni, mint láttuk (a’ mi más ösmeretes nyelvekben tudtomra szo­katlan), valamint általában a’ hangsúlyos szó­val felelünk, p. o. az oroszok verték meg a’ törököket? felelet: az oroszok, vagy (más­képen) : azok. — Ha pedig tagadóvá alakít­juk a’ mondatot, azon szón fekszik a’ hang­súly, melly előtt a’ nem szó áll, p. o. az embereknek legnagyobb részét az ostobaság lő

Next