Athenaeum, 1838/2. félév

1838-09-16 / 23. szám

^Kl g Kl £=; (D [fö). XUDOIBÁNYOK’ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TARA. Kiadó­szerkesztők: SCHEDE*, VOROSJIKAHT­V 3 szerkeszti társ : DAJXAL — —:: MÁSODIK. ÉV. ZIINI Második félév. Pest« September’ 16. 18SS. 83. szem­. Tartalom: A’ hatósági központosítás az egyesült éjszakamerikai statusokban (Fábián Gábor). — A’ se­lyem harisnya. Kranczia novella (Kazinczy Gábor). — Magyar játékszíni krónika (Szerk.).— Egyveleg. A’ hatósági hi­zpontositás az egyesült éjszakamerikai statusokban. A’ központosítás ollyan szó, melly illőnk­ben egyre emlegettetik, de mellynek értelmét szorosan meghatározni általjában senki nem igyekszik. Pedig a’ központosításnak két igen különböző neme van, mellyeket jól ismerni fontos dolog­. Bizonyos érdekek közösek a’ nemzet’minden részeivel, miilyenek: az álta­lános törvények’ hozása, ’s nép’ viszonya a’ külföldiekhez. Más érdekek különösen a’ nem­zet’ bizonyos részeit illetik, minek, például: a’ község­i vállalatok. Központosítni eg­y he­lyen, vag­y egy kézben a’ hatalmat az el­sőbbek’ igazgatására, annyi, mint megala­­pítni azt, mit én k­o­r­m­á­n­y­b­e­l­i közpon­tosításnak (centralisatio gubernans) fogok nevezni. Központosítni ugyanazon módon a’ hatalmat az utóbbiak’ igazgatására, annyi, mint megalapítói azt, mit hatóság­beli központosításnak (centralisatio admini­­strativa) nevezendek. Vannak olly pontok, hol e’ kétféle központosítás csaknem összegyűl. De ha a’ tárgyakat, mellyek különösebben mindegyiknek birodalmában esnek , egyetem­ben veszszü­k, azokat könnyen el fogjuk kü­lö­­nözhetni. Tudnivaló, hogy a’ kormánybeli közpon­tosítás végh­etetlen erőt nyer, ha magát a’ hatósági központosítással egyesíti. Ez úton rá szoktatja az embereket félre tenni egészen és állandóan saját akaratjukat; engedelmeskedni nemcsak egyszer és csak egy tekintetben, hanem mindenben és mindig, így nemcsak meghódítja őket erő által, hanem fogva is tartja szokásaik által ; elkü­lönzi őket és az­tán egyenként ragadja meg a’ köz tömegben. E’ két nemű központosítás kölcsönös se­gélyt nyújt egymásnak, ’s vonja egyik a’má­sikat, de hogy elvárhatatlanok lennének, azt nem hihetem. XIV. Lajos alatt Frantziaország a’ képzelhető legnagyobb központosítást érte el, miután ugyanazon ember hozta az általá­nos törvényeket, bírta azok’ magyarázásának hatalmát, képviselte Francziaországot külföl­dön, ’s annak nevében tett mindent. „A’ sta­tus én vagyok“ monilá ő, és igaza vala. Azonban XIV. Lajos alatt a’ hatósági közpon­tosítás sokkal kisebb volt mint máma. A’ mi időnkben egy hatalmasságot látunk, t. i. Ang­liát, melynél a’ kormánybeli központosítás 21

Next