Athenaeum, 1838/2. félév
1838-09-16 / 23. szám
^Kl g Kl £=; (D [fö). XUDOIBÁNYOK’ÉS SZÉPMÜVÉSZETEK’ TARA. Kiadószerkesztők: SCHEDE*, VOROSJIKAHTV 3 szerkeszti társ : DAJXAL — —:: MÁSODIK. ÉV. ZIINI Második félév. Pest« September’ 16. 18SS. 83. szem. Tartalom: A’ hatósági központosítás az egyesült éjszakamerikai statusokban (Fábián Gábor). — A’ selyem harisnya. Kranczia novella (Kazinczy Gábor). — Magyar játékszíni krónika (Szerk.).— Egyveleg. A’ hatósági hizpontositás az egyesült éjszakamerikai statusokban. A’ központosítás ollyan szó, melly illőnkben egyre emlegettetik, de mellynek értelmét szorosan meghatározni általjában senki nem igyekszik. Pedig a’ központosításnak két igen különböző neme van, mellyeket jól ismerni fontos dolog. Bizonyos érdekek közösek a’ nemzet’minden részeivel, miilyenek: az általános törvények’ hozása, ’s nép’ viszonya a’ külföldiekhez. Más érdekek különösen a’ nemzet’ bizonyos részeit illetik, minek, például: a’ községi vállalatok. Központosítni egy helyen, vagy egy kézben a’ hatalmat az elsőbbek’ igazgatására, annyi, mint megalapítni azt, mit én kormánybeli központosításnak (centralisatio gubernans) fogok nevezni. Központosítni ugyanazon módon a’ hatalmat az utóbbiak’ igazgatására, annyi, mint megalapítói azt, mit hatóságbeli központosításnak (centralisatio administrativa) nevezendek. Vannak olly pontok, hol e’ kétféle központosítás csaknem összegyűl. De ha a’ tárgyakat, mellyek különösebben mindegyiknek birodalmában esnek , egyetemben veszszük, azokat könnyen el fogjuk különözhetni. Tudnivaló, hogy a’ kormánybeli központosítás véghetetlen erőt nyer, ha magát a’ hatósági központosítással egyesíti. Ez úton rá szoktatja az embereket félre tenni egészen és állandóan saját akaratjukat; engedelmeskedni nemcsak egyszer és csak egy tekintetben, hanem mindenben és mindig, így nemcsak meghódítja őket erő által, hanem fogva is tartja szokásaik által ; elkülönzi őket és aztán egyenként ragadja meg a’ köz tömegben. E’ két nemű központosítás kölcsönös segélyt nyújt egymásnak, ’s vonja egyik a’másikat, de hogy elvárhatatlanok lennének, azt nem hihetem. XIV. Lajos alatt Frantziaország a’ képzelhető legnagyobb központosítást érte el, miután ugyanazon ember hozta az általános törvényeket, bírta azok’ magyarázásának hatalmát, képviselte Francziaországot külföldön, ’s annak nevében tett mindent. „A’ status én vagyok“ monilá ő, és igaza vala. Azonban XIV. Lajos alatt a’ hatósági központosítás sokkal kisebb volt mint máma. A’ mi időnkben egy hatalmasságot látunk, t. i. Angliát, melynél a’ kormánybeli központosítás 21