Athenaeum, 1839/1. félév
1839-02-14 / 13. szám
.A'/ .kl 3j'J M! J j/J, TUDOMÁUTYOK.’ ÉS SZÉPMŰVÉSZETEK’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHEDEE, VÖRÖSMARTY, szerkesztő társ: BAJZA. — mbharmadik ÉV»«»*—— Tartalom Kisfaludy Károly’ munkálkodása’ criticai irányáról (Szontagh Gusztáv). — Perzsia ’s a’ perzsák. Folytatás. — Történet (Erdélyi). — Halál egy botlás miatt. Vége (V—a). — Egyveleg. Első félév. Pest. februarius* 14. 1839. 13. mám. Kisfaludy Károly' miunkálkor lásd criticai irányáról. Olvastatott a* Kisfaludy-társaság’ második közülésében, febr. 6. 1839. Nagy tekintetü gyülekezet! A’ Kisfaludytársaság, egyik ülésében, azt határozá, hogy annak, kinek nevét viseli, emlékezetére, munkáiból koronként válogatott darabok olvastassanak, ’s az előadandó tárgy felett egyik vagy másik tag néhány felvilágosító szót mondjon el. A’ feladat ez alkalommal rám bízatván, Kisfaludy Károly’ munkái’ tizedik kötetéből azon criticai töredékek’ egyikét választám e’ czélra, mellyek eredetileg, ’s pedig még 1826-ban, a’ Kritikai Lapok’ számára voltak írva; de időközben, változott körülmények mellett, mint egész elavulván, csak némelly részben vétettek fel munkái közé; ’s választám azon három epigrammot, mellyeket boldogult társunk saját drámai zsengéi ellen szórt, ’s miknek a’ Pályalombok közt kell vala helyt foglalniok, ha a’ sokkal később megindult Kritikai Lapok’ kiadója, barátja’ kora halálán érzett mély bánatában, iránta olly szigorúságra keményedhetik, millyet Kisfaludy Károly önmaga ellen gyakorla. Szándékom pedig itt boldogult társunk’ criticai szelleméről, vagyis munkássága’ criticai oldaláról értekeznem, sőt, a’ menynyiben a’ részt csak az egésznek áttekintete után ismerhetjük meg voltaképen, előrejárókig, művelődéséről ’s írói munkásságáról általában is szólani, érintvén egyúttal azon körülményeket, mellyek idejében ’s előtte literaturánkban divatoztak, mint a’ mik törekvései’ ’s ezek’ fontosságának magyarázatára elkerülhetlenek. Elhúnyt íróink közűl, nézetem szerint, kivált hármat, lehet és kell újabb literaturánk’ alapítóinak, sőt jóltevőinek tekintenünk: Révait, Kazinczyt és Kisfaludy Károlyt. Jóltevőinek! Engedelmet a’ szóért. Korunk’ feladata: nemzeti nyelv- és literatura által egyesülni, nemzetiségünket megállapítani , műveltségünket kifejteni; ’s azért mindenek felett azok érdemlik hálánkat, kik e’ legbelsőbb szükségeink’ kielégítésére áldozák éltöket, e’ törekvésben a’ legfoganatosabb elömenetellel munkálkodtak. Minden műveltség’ csirái ugyan, jól tudom, idegen nyelv ’s literatura által ébrednek fel; ’s miután a’ 13