Athenaeum, 1839/1. félév

1839-05-23 / 41. szám

TUDOMÁNVYOH ÉS SZÉPMÜVÉSZETEH.’ TÁRA. Kiadó szerkesztők: SCHELEM*, VÖRÖSMARTY. surkm. tár.: BAJZA. »MINT HARMADIK ÉV»»— Peat . maju­s* S3« 1830. 41. uám. Tartalom! Az új philosophia, szellemvilági fejletében. II. közlés (Szeremlei Gábor). — Az égetett agyag­ról, mint ásvány-trágyáról (Balás­házy János). — A’ sütőlány. Folytatás (Zoványi Samu). — Hangászati szemle (Cs.­­.). —­­ Első félév. Az új philosophia, szellemvilági fejletében. Második közlés. Láttuk, a’ lét’ és tudat’ plulosophiája mint éré el Kant és Fichte’ idealismusában a’ tu­dat, Schelling’ természet-philosophiájában a’ lét’ túlságát, mint téríttetett Hegeltől jó útra­­s mint képez ph­ilosophiája létbéli indultával egyetemes kört. Ebből induljunk ki tehát mi is , tanyában bővebb ismeretekre jutandók; annyival inkább, mivel maga az értekezés is innen indúland, ha a’ tudat’ genetica elsőbb­sége (a’ tudat’ képviselője, Plato, megelőzte a’ létét, vagy Aristotelest) azt megengedendő Hogy a’ létnek meg kell a’ tudatot előz­ni , kétségen kívüli. Valóban akár a’ villany­nak , akár a’ gözgépelyeknek, de akár melly­i és újkori találmánynak is, tétele előtt, mi tu­data volt? — De hogy a’ tudatnak is elválh­atlanúl kell követnie, azt sem hozandja kétségbe egy is, ki öntudatáig, vagy a’ lét’ és tudat’ egysé­géig, vele történtekről mi bizonyost sem tud. — Külön tehát sem a’ létben, sem a’ tudat­ban nincs igazság vagy bizonyosság. Nem­zetünknek tudattól külön vált létele volt ásiá­­bani laktában, még lakhelye sem bizonyos. — Lételök van a’ földsarkak körüli helyek­nek, de tudat’ hiányában voltaképen ismer­tetnek-e ? Ellenben van tudata a’ görög tűz­nek, de létele nem lévén többé szintúgy is­meretlen. Van tudatok akármelly agyször­nyeknek is, de lételök hibázván nem igazak. — Innen Az igazság, a’ lét és tudat’ egységében, egymásnak szükségképi feltételében áll — *). Úgyde, mi egymást szükségkép teszi, az közvetlenül van. És így a’ közvetlen vanban áll az igaz­ság és bizonyosság. Már közönségesen is az igazság abban állván, hogy a’ fogalmak a’ tárgyakkal meg­egyeznek ; semmi különös, hogy az új tan­ban is a’ lét tárgy , és tudat , fogalom, egységébe helyeztetik; különös!) az, mit He­lf) Az Athenaeum’ 1838. II. 2-i-dik számában álló „Hegel a mint van“ czímű értekezésben, a’ lét és tudat lény és fogalomnak van nevezve , de ez csak a’ feltett kérdés’ értelmében áll így, egyéb­iránt a’ hason kitételek értelemben is igen meg­­ egyeznek.41

Next