Athenaeum, 1839/1. félév
1839-05-30 / 43. szám
A'Tfsasiia^JDK/j. ^ TtDOHÁMOK ÉS SZEPMÜVESZETEK* TARA. Kiadó szerkesztők: SCHEDEI,, VÖRÖSMARTY, szerkeszt« tte: RAJKA.—HARMADIK ÉV»»»»——— Első félév. Pest", majus’ 80. 1ESS. 413. szám. Tartalom ! Mikor és miért fosztatott meg a’ pórosztály szabad költözési jogától , ’s mikor nyerte vissza azt? Vége (Horváth Mihály). — Természetjogi töredékek. Vége (Csacsko Imre). — A’ játékos’ neje. Franczia novella (Sz. J.). — Egyveleg. Mikor és miért fosztatott meg a' parosztuly szabad költözési jogú* tól, 's mikor nyerte vissza azt ? ( Vig..) Harminczkét év múlva valahára a’ magyarországi rendek’ 1546-diki pozsonyi try illésén is szóba hozatott a’ király’ emberiséges sürgetésére a’ pórság’ sanyarú állapota; de az óhajtott segély most még elhalasztatott: „Mi a’ jobbágyok’ szabadságát illeti, — így szól a’ 39-dik czikkely — ámbár az igazságosnak és méltányosnak látszik azon okoknál fogva, mellyeket ő felsége bölcsen megemlít. 1. Mivel azonban a’ nemesek és jobbágyaik annyira elnyomvák a’ hatalmasabbaktól, hogy a’ jobbágyok naponként mind erőszakosan elhajtatnak, mind annyira zsaroltatnak, hogy végre is kénytelenek a’ hatalmasabbak’ jószágaiba költözni; és ezután, ha még a’ költözés’ szabadsága is megállapíttatnék, a’ nemesek kevés idő múlva jobbágyaiktól végkép megúsztatnának: végzik tehát a’ rendek, hogy a’ jobbágyok’ ezen költözködési szabadsága a’ legközelebbi gyűlésig, melly a’ jelen után tartatandik, elhalasztassék.“ (Milly következtetés: néhány féktelen hatalmasok’ bűne miatt az ártatlanokat hagyni tovább büntetés alatt!) Rendelteték egyébiránt, hogy az erőszakkal elhajtott vagy önkényt elszökött jobbágyok uraiknak addig is visszaadassanak. Az idézett gyűlés 1547-ben tartatott Nagy- Szombatban, Salm Miklós, főtábornok, és Nádasdy Tamás, országbíró’ elnöklete alatt. ’S ez utóbbi végre szerencsésen ez iránt a’ királytól is megintett' rendek’ hatalmasabb részét (mert sokan makacsul ellenszegülének) a’ következő czikk’ (26-dik) alkotására: „Miután különféle régi ’s újabb példákból kitűnnék a’ nagy istennek a’ nép’ valamelly súlyosabb bűnéért való megtorló haragja, a’ hajdan virágzó Magyarországnak pedig néhány évek óta semmi sem látszanék inkább ártani, mint a’ jobbágyok’ elnyomása, kiknek jajveszéklése (quorum clamor) szünetlenül emelkedik föl az isten’ színének elébe : §. 1. Azért a’ mindenség’ legfőbb teremtője’ haragjának elfordítására-------— egyebek közt végezte’) Említi a’ királynak ezen közbenjárását ’s intését Istvánffy is Lib. 16 , p. 179. 43