Athenaeum, 1840/1. félév
1840-05-28 / 43. szám
677 vége, ’s egyenlő mérsékletű, hol nyájasan lengedeznek a’ zefirek, hol szelídebb szokások és látványok gyönyörködtetik az érzéket és kedélyt. Sőt parancsolja az okosság is, hogy az égaljhoz kötött betegségeket helycseréléssel előzzük és gyógyítsuk meg, ha másként helyben nem sikerülhet a’ gyógyulás, kivált miután tudjuk, hogy sok nyavalya némelly helyütt megrögzötten uralkodik, másutt pedig ritkán vagy soha; és hogy a’ betegségi hajlamot, sokszor a’ gerjesztő okot is, az ég’ és lég’ tulajdonságai fejtik ki. Mellyek legyenek azon betegségek, melylyeket égalj-változtatással legczélirányosabban lehet meggátolni, röviden és népszerűleg megemlítjük. Ilyen a’sorvadás vagy sorvasztóláz, mellynek gyógyítására legtöbbet tesz, a’ száraz és mérsékelt meleg tiszta levegő; miért is a’ sorvadásban sinte angolok, Franczia’s Olaszországba és Madeira szigetbe mennek, hol aztán felüdülnek. Mi csak magyar hazánk’ kellemes l égaljú tájaira küldjük betegeinket,mert Magyarország bővelkedik ollyan tájakkal, hol illatos növények díszesen teremnek, a’ légkörbe balzamezet hintök, hol kútfőből és patakból jégtiszta viz csergedez) névszerint: a’ budai hegyekre, a’ Mátra’ vidékére, a’ füredi varázskellemű tájra, hol a’ méltóságos Balaton teljes mértékben gyakorolja mind azon üdvös befolyást, mit akármelly tengermellék tehet az egészségre, a’ regényes diósgyőri völgybe, Pécs’ tájékára, hol Makár és Aranyhegy pompáz stb. A’ tüdövésznél olly légkört kell választani, melly kevésbbé bővölködik elénynyel (oxygen), tehát alacsonyabb tájat. Csak a’ Buda és Pest városi levegőnek átcserélése is szembetűnő változást okoz a’ tüdővészes betegeknél. A’ bécsi halottak’ része tüdővészben múlik ki, mit a’ gyakori éjszaki szelek, a’ nagy por, és sebes járás okoznak. A’ bécsi tehetősek tehát, kik a’ tüdővészre úgy is kijeleltek, jól tennék, ha magyarországi alant fekvő városokba , vagy az alföldi tájakra fenének égaljat változtatni. A’ görvényesek, golyvások, elhágások vagy csonts enyvesek , a’ mély, mocsáros, ködös nedves helyekről, fölemelt és nyílt kilátásunkra menjenek, hol tiszta forrásvíz ’s tiszta levegő van. A’ golyvás tirolok minden tavaszszal elhagyják sovány hazájokat, ’s az adriai tenger’ partjaira, leginkább Triestbe mennek élelmet keresni, késő őszön utaznak vissza, ’s golyvájoktól megszabadulnak. A’ tudósok’ betegsége, az ösmeretes hypochondria főképen Angliában és Hollandban honos, ’s enyelmess égaljat, testi gyakorlást kiván. A’ l élek’ nyavalyáira a’ franczia zendülés alatt és után nagyobb hajlam tapasztaltatott. Leggyakoribbak mérsékelt övünk alatt, és nyárban, leginkább pedig Angliában. A’ lelki nyavalyák’ fajai, úgymint az öngyilkolási vagy angol komorkor, a’ schweiziak, izlandiak honvágya (Heimweh, nostalgia), a’ havasi balgaság vagy talókaság (cretinismus) csak égalj-változtatással gyógyulnak meg. Az aggott öregeknek ellensége a’ hideg és változó égalj, az egyenlőn meleg pedig barátja. A’ tehetős aggkóros spanyolok és lusitaniaiak, Brasiliába vagy déli Amerika’ szebb részeibe vitetik magokat, hol erőre kapván, később öregednek el, még pedig őszűlés és kopaszodás nélkül. A’ tengermelléki tartományok legidősebb embereket tudnak mutatni. Az élethatár annál rövidebb, minél távolabb laknak az emberek a’ tengertől. Portugáliában, Andalusiában, Spanyol-,Galliciában sokkal idősebbek találtatnak, mint Spanyolország’ belsejében. Angol, Dán, Svéd, Norvégországokban 100—140 sőt több éves emberekre akad hatni, de Moszkában vagy Prágában soha sem. — Archipelagus’ szigetein tovább élnek az emberek, mint a’ közel eső Ázsiában, Cyprus’ szigetén tovább mint Syriában. Kétségkívül sokat tesz az élet’ és egészség’ föltartására a’ tenger’ vizébeni fürdés, ’s a’ tenger’ párájától mérsékelt légkör. Mert ha szinte forróöv alatt esik is a’ tenger környezte telt, még is mérsékelt meleg ott a’levegő, kivált mégha emelt is a’ hely, miilyen Quito’ szigete. (Folytattatok.) Mlatona Gésa, hevei a’ művészet vertekében. Pozsony , apr. 25. 1840. ) A’köznapi irányok’, az úgy nevezett anyagiság’ görköre fölött, minden jobb kor-és polgárzatban diadalmasan emelkedik a’ vallás és tudomány, ’s ezeknek két legdicsőbb szülötte : a’ művészet ’s gyakorlati politica. E’ négy — egymással kisebb nagyobb mértékben rokon — nyilvános életpont föltétezi a’nemzetek’szellemi létének állását, sőt a’ viszonyosság’ el *) E’ czikkely némi körülmények miatt elkésett. 43*