Athenaeum, 1840/1. félév

1840-05-28 / 43. szám

677 vége, ’s egyenlő mérsékletű, hol nyájasan lengedeznek a’ zefirek, hol szelídebb szokások és látványok gyönyörködtetik az érzéket és kedélyt. Sőt parancsolja az okosság is, hogy az égaljhoz kötött betegségeket helycserélés­sel előzzük és gyógyítsuk meg, ha másként helyben nem sikerülhet a’ gyógyulás, kivált miután tudjuk, hogy sok nyavalya némelly he­lyütt megrögzötten uralkodik, másutt pedig rit­kán vagy soha; és hogy a’ betegségi hajlamot, sokszor a’ gerjesztő okot is, az ég’ és lég’ tu­lajdonságai fejtik ki. Mellyek legyenek azon betegségek, mely­­lyeket égalj-változtatással legczélirányosabban lehet meggátolni, röviden és népszerűleg meg­említjük. Ilyen a’sorvadás vagy sorvasz­tóláz, mellynek gyógyítására legtöbbet tesz, a’ száraz és mérsékelt meleg tiszta levegő; miért is a’ sorvadásban sinte angolok, Franczia­­’s Olaszországba és Madeira szigetbe mennek, hol aztán felüdülnek. Mi csak magyar hazánk’ kellemes l­ égaljú tájaira küldjük betegeinket,­­mert Magyarország bővelkedik ollyan tájak­kal, hol illatos növények díszesen teremnek, a’ légkörbe balzamezet hintök, hol kútfőből és patakból jégtiszta viz csergedez) névszerint: a’ budai hegyekre, a’ Mátra’ vidékére, a’ füredi varázskellemű tájra, hol a’ méltóságos Balaton teljes mértékben gyakorolja mind azon üdvös befolyást, mit akármelly tengermellék tehet az egészségre, a’ regényes diósgyőri völgybe, Pécs’ tájékára, hol Makár és Aranyhegy pom­­páz stb. A’ tüd­övésznél olly légkört kell választani, melly kevésbbé bővölködik elény­­nyel (oxygen), tehát alacsonyabb tájat. Csak a’ Buda és Pest városi levegőnek átcserélése is szembetűnő változást okoz a’ tüdővészes bete­geknél. A’ bécsi halottak’­­ része tüdővészben múlik ki, mit a’ gyakori éjszaki szelek, a’ nagy por, és sebes járás okoznak. A’ bécsi tehető­sek tehát, kik a’ tüdővészre úgy is kijeleltek, jól tennék, ha magyarországi alant fekvő vá­rosokba , vagy az alföldi tájakra fenének ég­aljat változtatni.­­ A’ g­ö­r­v­é­n­y­e­s­e­k, g­o­l­y­­vások, elh­á­g­ások vagy cs­onts enyve­sek , a’ mély, mocsáros, ködös nedves helyek­ről, fölemelt és nyílt kilátásunkra menjenek, hol tiszta forrásvíz ’s tiszta levegő van. A’ goly­­vás tirolok minden tavaszszal elhagyják so­vány hazájokat, ’s az adriai tenger’ partjaira, leginkább Triestbe mennek élelmet keresni, késő őszön utaznak vissza, ’s golyvájoktól megszabadulnak. A’ tudósok’ betegsége, az ös­­meretes hypochondria főképen Angliában és Hollandban honos, ’s enyelmess égaljat, testi gyakorlást kiván. A’ l é­l­e­k’ nyavalyái­ra a’ franczia zendülés alatt és után na­gyobb hajlam tapasztaltatott. Leggyakoribbak mérsékelt övünk alatt, és nyárban, leginkább pedig Angliában. A’ lelki nyavalyák’ fajai, úgy­mint az öngyilkolási vagy angol ko­morkor, a’ schweiziak, izlandiak honvá­gya (Heimweh, nostalgia), a’ havasi bal­gaság vagy talókaság (cretinismus) csak égalj-változtatással gyógyulnak meg.­­ Az aggott öregeknek ellensége a’ hideg és változó égalj, az egyenlőn meleg pedig barát­ja. A’ tehetős aggkóros spanyolok és lusitani­­aiak, Brasiliába vagy déli Amerika’ szebb ré­szeibe vitetik magokat, hol erőre kapván, ké­sőbb öregednek el, még pedig őszű­lés és ko­paszodás nélkül. A’ tengermelléki tartományok legidősebb embereket tudnak mutatni. Az élethatár annál rövidebb­, minél távolabb laknak az emberek a’ tengertől. Portugáliában, Andalusiában, Spa­­nyol-,Galliciában sokkal idősebbek találtatnak, mint Spanyolország’ belsejében. Angol, Dán, Svéd, Norvégországokban 100—140 sőt több éves emberekre akad hatni, de Moszkában vagy Prágában soha sem. — Archipelagus’ szigetein tovább élnek az emberek, mint a’ közel eső Á­­zsiában, Cyprus’ szigetén tovább mint Syriában. Kétségkívül sokat tesz az élet’ és egészség’ föltartására a’ tenger’ vizébeni fürdés, ’s a’ tenger’ párájától mérsékelt légkör. Mert ha szinte forróöv alatt esik is a’ tenger környezte telt, még is mérsékelt meleg ott a’levegő, kivált mégha emelt is a’ hely, miilyen Quito’ szigete. (Folytattatok.) Mlatona Gésa, hevei a’ művészet­ vertekében. Pozsony , apr. 25. 1840.­ ) A’köznapi irányok’, az úgy nevezett anya­­giság’ görköre fölött, minden jobb kor-és pol­­gárzatban diadalmasan emelkedik a’ vallás és tudomány, ’s ezeknek két legdicsőbb szülöt­te : a’ művészet ’s gyakorlati politica. E’ négy — egymással kisebb nagyobb mértékben rokon — nyilvános életpont föltétezi a’nemzetek’szel­lemi létének állását, sőt a’ viszonyosság’ el­ *) E’ czikkely némi körülmények miatt elkésett. 43*

Next