Athenaeum, 1840/2. félév
1840-11-19 / 41. szám
közt, vita mechanico-vegetativát is különböztettek meg. Az említett mechanicai mozgás azonban hamar megszűnt, ha csak az általa felköltött életerő fen nem tartaná, és viszont az életerő hamar kimeríttetnék, ha csak működésében az életműves testeknek mechanicai és hydraulicai szabályok szerinti alkotása által elő nem segéltetnék; ezért vannak növényekben hajszálcsövek, csomók; ezért válnak állatoknál vékonyabb és vékonyabb ágakra az üterek, ’s láttatnak el billentyűkkel a’ visszerek, nem említve az élőfák’ tövének, hol t. i. viharok elleni hypomodilionjok van, vastagságát, ’s gyökereiknek, hogy a’ súly és erő közti arány a’ tenyészésnek megfeleljen, szétápázását; nem említve az izmoknak ott, hol lassabban ’s nagyobb terhet kell emelni, rövidségét, ’s szélességét, hosszaságát pedig és vékonyságát ott, hol gyorsabban is kisebb terhet szükség mozgatni. Ugyanazon életerő az életműves testek’ tökéletességéhez képest különféle módosítást szenved, és növényekben mint tenyészet, alsóbb rendű állatokban mint tenyészet és izgékonyság, felsőbb rendűekben mint tenyészet, izgékonyság és érzékenység tűnik föl. Származik több természeti (physicai) erők’ egyesültéből; életmíves testeken kivűl a’ természetben hasztalan keresni azt, szinte úgy, mint azon közelebbi alkotó részeket, mikből élővalóságok képeződtek ; minemüek: mézga, kocsonya, fehérnye, nyálka, rostok stb. — A’ vegytan ugyan szétbontja ezeket az életnélküliekkel is köz elemekre; de ezek a’ mondott alkotó részek’ tulajdonival nem bírnak, ’s mi módon egyesülhetnek úgy, hogy életeszközeinek alkalmatosakká váljanak? Fölvilágositást a’ vegytan nem adhat, mert a’ legfürkészebb chemicus is, egybehasonlítva a’ természetbe munkálkodó erőkkel, csak a’ nyelv’ szabályait tanulta meg, magát a’ nyelvet nem érti, így az életerő’ módosításai is: tenyészet, izgékonyság és érzékenység hasonlítanak a’ nagy természetben működő erőkhöz: világossághoz , villanyossághoz, magnetismushoz, a’ mennyiben, valamint élőkben a’ tápláltatási működéseknek tenyésző erő ; úgy életnélküliekben a’ vegytani működéseknek leginkább világosság a’ föltételek; valamint a’ villanyossággal bíró testekben vonszás és taszítás, úgy az izgékonyság’ műszereiben öszvehúzódás és kitágulás észrevehető; valamint mágnesi erő leginkább a’ tökéletes! életnélküli dolgokban, u. m. érczekben tapasztalható : úgy az érzékenység’ jelei szembetünőleg csak magasabb tökélyű életműves testekben, u. m. állatokban, mutatkoznak, de azért a’ természeti erők nem ugyanazok az életerővel; mert a’ mit Schelling különösen az izgékonyságról mond: ,,A’villanyosság t. i. öszszehasonlítva az izgékonysággal egy egészen külső tünemény; ellenben az izgékonysági tünemények’ oka egy általában belső, egyedül csak életműves testhez kapcsolt hatás, igaz a többi’ módosításaira nézve is az életerőnek. A’ természeti erők, nehézség’ törvénye szerint, lefelé vonják a’testeket; az életerő fölfelé neveli azokat. A’ természeti erők kívülről faggatják öszve a’ hasonló részeket; az életerő belülről fejti ki. A’ természeti erők nedv által elolvasztják a’ kemény testeket, az életerő nedvből formálja azokat. A’ természeti erők a’ már egyszer képződött testekben megnyugosznak ; az életerő működik azokban. A’ természeti erők legfelebb a’ darabok’ föntartására központosainak; az életerő kihat az egyed’ fajának örökítésére. Az életerőt ugyan több bölcsekkel együtt Schelling is homályos kifejezésnek mondja , azt állítván, hogy illy költött elvnek, miből semmit sem lehet megfejteni, elfogadása sem a’ physicára, sem a’ philosophiára nézve jót nem tesz , mert minden erőben egy végetlenséget lehet gondolni, és valamelly erő csak ellenkező erő által szoríttathatik határok közé ; e’ szerint megengedve is azt, hogy volna a’ természetben egy különös életerő , mégis az által, mint egyszerű által, valami nem teremtethetnék; vagy de csak a’ hatást vagy inkább ennek következéseit érezhetni, magát a’ hatás’ okát módját nem tudhatni; mindegy akár, általánosan tekintetvén az élet, okául életerő vétessék föl, akár különös tüneményeire figyelmezve , érző, izgató és tenyésző erők állíttassanak, mindegyikkel csak az, miről tudomány és ismeret nem lehet, fejeztetik ki. Továbbá igaz, hogy megfoghatatlan, mi módon történnek ugyanazon egy életerőnek különféle nyilatkozásai? de az sem könynyen érthető, mimódon válhatik ugyanazon érző erő két különböző erőre ? mik közöl az egyik t. i. az igazgató, szinte úgy mint az érző végetlen működésre, a’ másik, t. i. a’ tenyésző, nyugodalomra vágy. — Vagy hogy mi módon szorit- 41*