Athenaeum, 1840/2. félév

1840-11-19 / 41. szám

közt, vita mechanico-vegetativá­t is különböztettek meg. Az említett mechanicai mozgás azonban ha­mar megszűnt, ha csak az általa felköltött élet­erő fen nem tartaná, és viszont az életerő ha­mar kimeríttetnék, ha csak működésében az élet­­műves testeknek mechanicai és hydraulicai sza­bályok szerinti alkotása által elő nem segéltet­­nék; ezért vannak növényekben hajszálcsövek, csomók; ezért válnak állatoknál vékonyabb és vékonyabb ágakra az üterek, ’s láttatnak el bil­lentyűkkel a’ visszerek, nem említve az élőfák’ tövének, hol t. i. viharok elleni hypomodilion­­jok van, vastagságát, ’s gyökereiknek, hogy a’ súly és erő közti arány a’ tenyészésnek meg­feleljen, szétáp­ázását; nem említve az izmok­nak ott, hol lassabban ’s nagyobb terhet kell emelni, rövidségét, ’s szélességét, hosszaságát pedig és vékonyságát ott, hol gyorsabban is ki­sebb terhet szükség mozgatni. Ugyan­azon életerő az életműves testek’ tö­kéletességéhez képest különféle módosítást szen­ved, és növényekben mint tenyészet, alsóbb rendű állatokban mint tenyészet és izgékonyság, felsőbb rendűekben mint tenyészet, izgékony­ság és érzékenység tűnik föl. Származik több természeti (physicai) erők’ egyesültéből; életm­í­­ves testeken kivű­l a’ természetben hasztalan ke­resni azt, szinte úgy, mint azon közelebbi alko­tó részeket, mikből élővalóságok képeződtek ; minemüek: mézga, kocsonya, feh­érnye, nyál­ka, rostok stb. — A’ vegytan ugyan szétbontja ezeket az életnélküliekkel is köz elemekre; de ezek a’ mondott alkotó részek’ tulajdonival nem bírnak, ’s mi módon egyesülhetnek úgy, hogy életeszközeinek alkalmatosakká váljanak? Föl­­világositást a’ vegytan nem adhat, mert a’ leg­­fürkészebb chem­icus is, egybehasonlítva a’ ter­mészetbe munkálkodó erőkkel, csak a’ nyelv’ szabályait tanulta meg, magát a’ nyelvet nem érti, így az életerő’ módosításai is: tenyészet, izgékonyság és érzékenység hasonlítanak a’ nagy természetben működő erőkhöz: világos­sághoz , villanyossághoz, magnetismushoz, a’ mennyiben, valamint élőkben a’ tápláltatási mű­ködéseknek tenyésző erő ; úgy életnélküliekben a’ vegytani működéseknek leginkább világosság a’ föltételek; valamint a’ villanyossággal bíró testekben vonszás és taszítás, úgy az izgékony­ság’ műszereiben öszvehúzódás és kitágulás ész­revehető; valamint mágnesi erő leginkább a’ tökéletes!­ életnélküli dolgokban, u. m. érczek­ben tapasztalható : úgy az érzékenység’ jelei szembetünőleg csak magasabb tökélyű­ életmű­­­ves testekben, u. m. állatokban, mutatkoznak, de azért a’ természeti erők nem ugyanazok az életerővel; mert a’ mit Sch­elling különösen az izgékonyságról mond: ,,A’villanyosság t. i. ösz­­szehasonlítva az izgékonysággal egy egészen külső tünemény; ellenben az izgékonysági tü­nemények’ oka egy általában belső, egyedül csak életműves testhez kapcsolt hatás, igaz a többi’ módosításaira nézve is az életerőnek. A’ természeti erők, nehézség’ törvénye szerint, lefelé vonják a’testeket; az életerő föl­felé neveli azokat. A’ természeti erők kívülről faggatják ösz­­ve a’ hasonló részeket; az életerő belülről fej­ti ki. A’ természeti erők nedv által elolvasztják a’ kemény testeket, az életerő nedvből formálja azokat. A’ természeti erők a’ már egyszer képző­dött testekben megnyugosznak ; az életerő mű­ködik azokban. A’ természeti erők legfelebb a’ darabok’ fön­­tartására központosainak; az életerő kihat az egyed’ fajának örökítésére. Az életerőt ugyan­ több bölcsekkel együtt Sch­elling is homályos kifejezésnek mondja , azt állítván, hogy illy költött elvnek, miből sem­mit sem lehet megfejteni, elfogadása sem a’ phy­­sicára, sem a’ philosophiára nézve jót nem tesz , mert minden erőben egy végetlenséget lehet gondolni, és valamelly erő csak ellenkező erő által szoríttathatik határok közé ; e’ szerint megengedve is azt, hogy volna a’ természetben egy különös életerő , mégis az által, mint egy­szerű által, valami nem teremtethetnék; v­agy de csak a’ hatást vagy inkább ennek követke­zéseit érezhetni, magát a’ hatás’ okát módját nem tudhatni; mindegy akár, általánosan tekintetvén az élet, okául életerő vétessék föl, akár külö­nös tüneményeire figyelmezve , érző, izgató és tenyésző erők állíttassanak, mindegyikkel csak az, miről tudomány és ismeret nem lehet, fejez­tetik ki. Továbbá igaz, hogy megfoghatatlan, mi módon történnek ugyanazon egy életerő­nek különféle nyilatkozásai? de az sem köny­­nyen érthető, mim­ódon válhatik ugyanazon ér­ző erő két különböző erőre ? mik közöl az egyik t. i. az igazgató, szinte úgy mint az érző vé­­getlen működésre, a’ másik, t. i. a’ tenyésző, nyu­godalomra vágy. — Vagy hogy mi módon szorit- 41*

Next