Athenaeum, 1841/1. félév

1841-02-23 / 23. szám

Venelin és a’ moszkai történet­­iskola. (Vége.) A’ bolgár nép’ csekély hírét Venelin ele­kéit igyekszik kimagyarázni. A’ görög és a’ bolgár birodalom, úgymond, egyszerre hanyat­lottak a’ törökök’ hatalma alá; de a’ görögök, egy dicsőséges multkorral gazdagok, írásaik által az emberi irodalom’ felét elfoglalva, a’ velők szövetséges velenczésekkel urai a’ ten­geri kereskedésnek , gyönyörű partok mellé helyhezve, szükségkép magokra vonák a’nyu­gatnak szemeit és részvételét: „míg a' bolgá­rok , európai Törökország’ belső részeiben la­kók, egyfelü­l az oláhok, másfélül a’ ráczok, nyugotról az albánok, délről Morca által el­rejtve, az irók által még örökös lakföldeiktől is megfosztva, elkerü­lhetlen feledékbe süllyed­­tek“. A’ szerbek , sokkal szerencsésbek , Ma­gyarországgal , Austriával , Olaszországgal maradtak viszonyban ; irodalmok soha sem fe­lejtetett el az Adria’ mellékén; a’ dunai keres­kedés’ legnagyobb része kezeikben maradt; há­borúban is gyakran kitűnő szolgálatokat tettek Magyarországnak, ’s ennek, mint a’ czárok­­nak is, jeles vezéreket adtak. A’ magyar ki­rályi szék’ árnyékában irodalmok el nem enyé­szett, mint a’ bolgároké: ez tarta fen a’ nép­ben a’ h­azafiságot, ez tévé, hogy bár kisebb számnak mint a’bolgárok, kiszabadíthaták ma­gokat, mig az utóbbiak maiglan várják meg­­mentőjöket. Venelin szerint a’ legbiztosb esz­köz, őket szolgaságokból kiemelni, lenne: a’ fényes portát arra kötelezni, hogy nekik, gö­rög clerus helyett, szláv papokat adna, az ő nyelvükön beszélőket, nyomtató műhelyeket, iskolákat, ’s három fő városukban: Saloniki, Sofia és Selimnában, ugyan annyi academiát, így újjá születnék e’ hatalmas nép’ régi, ’s egykor mivelt és gazdag nyelve, melly mai nap annyira elsatnyult, hogy Walsh még ren­des nyelvtani szerkezetet is megtagad tőle, ámbár azzal egykor birt, mint régi miveltsé­­gének számos nyomai bizonyítják. A’ régi bol­gár hadi szellem’ eltűntét Venelin annak tu­lajdonítja , mert a’ török uralkodás megtiltá a’ népnek a’fegyverviselést, ’s e’rendeletét maiglan a’ legszigorúbb büntetések alatt, fen­­tartja. — Mintegy ezek Venelin’ nézetei a’ mai Bol­­gárhonról, fő vonalaikban. A’ régire nézve új, igen rendkívüli utat tör magának a’ népek’ ván­dorlásán keresztül; gúnyolóbb és megvetőbb hangon bánván az egész keleti tudománynyal, kivált, mint ő nevezi, a’német vén parókák’ bár ki mit mondjon, tiszteletes areopagjá­­val, mint­ hogy őt követhessük , a’ nélkül, hogy eleitől végig keresztülczáfoljuk ujdonan új állításai’ minden hamis részeit. Abban ugyan kezet foghatunk vele, hogy a’ b­ánok’ történe­te még nincsen megírva; hogy a’ bolgároké Raich, Gebhardi és Engeltöl teljességgel e­­légtelen, ’s felette szűk alapokon nyugvó; de ezen , ’s az Alila’ fiai roppant bolgár birodalma közt, melly némileg Chinával vetélkednék, ’s előde, vagy épen anyja a’ mai moszka biroda­lomnak , s melly szerző’ nézete szerint aman­nak törvényes örököse; a’ byzantinusok’, latinok’, magyarok’ e’ szűk küre ’s a’ moszkai hazafi’ e’ tömérdek szempontja közt, felette nagy hézag vagyon , mellyet még áthidlal­­ni kell“.— Eddig Robert úr’ kivonata és véle­ménye. Mi pedig e’ rövid ismertetésből is köny­­nyen észreveendjük, hogy szerző’ munkájának kettős iránya van : egyik tudományos, egy históriai eszme, melly újságával, merészségé­vel , ’s alkalmasint megbizonyithatlanságával őt azon írók’ sorába iktatja, kik a’ németeket óriásoktól származtatják, kik a’ fél világ’ mi­volt népeit Horvát István szerint a’ magyarok­kal , Dankovszky’ nyomain a’ szlávokkal azo­nosítják ,’s kiket — a’mennyiben állításaik nem puszta hírkeresés, feltűnni vágyás , és az ol­vasó mystificatiója, hanem magok is mystifi­­cálva vannak — kár volna valakinek boldog álmaikból fölébreszteni. De a’ másik irány , melly itt a’ tudományos mögé rejtezik, kétség kívül political. A’ moszka népnek fagyos ho­mokpusztáin innen meleg, virító tartományokat mutogatni ; öt koronként arra emlékeztetni , hogy itt rokon népek laknak; öt, mellynek neve alig egy század óta zeng által a’ polgári­modon világba, egy nagy őskorral lelkesítget­­ni, hajdani nagy hatalmat kápráztatni szeme előtt, melly nem volt; vágyakat, igényeket költeni benne, mellyek ma holnap egy szebb jövendő’ kivívására ösztönözhetik; nekik mon­dogatni, hogy Atila orosz czár volt, hogy a’ magyarok eredetileg oroszok, szintúgy mint a’ mai Törökország’ népeinek többsége bolgár , vagy helyesebben szinte orosz; oroszokat mu­tatni Hellasz’szivében, oroszokat a’Duna mel-

Next