Athenaeum, 1841/1. félév

1841-01-14 / 6. szám

86 hetes, családok pedior leányaikat leginkább is szinte kizárólag több esztendőre hagyják neve­lésben ; a többieknél nagyrészint arra vagy ele­gendő tehetség, vagy pedig belátás és akarat nincsen. Ezek, kivált talán, fentartják azon jó régi szokást, melly szerint leányaik szüleik mellett nőnek fel, kis korukban imígy amúgy az olvasást, irást ’s a’ catechismust tanulják ’s csak akkor, midőn már szűzi kifejtésök’ korához közelitnek, vagy abba már be is léptek, a’ né­met nyelv- ’s tudományokbani tanulásra, a’ finom asszonyi munkák­, zene-, táncz-, rajz- ’s tudja isten mibeni oktatás végett , másfél vagy leg­­felebb két évre egy vidéki nevelő intézetbe adatnak. Épen úgy van a’ dolog azon leányokkal is, kik nem laknak ’s neveltetnek az intézetben, ha­nem csak az ottani oktatásban vesznek részt. Ezek, mivel az intézet’ szabálya szerint, míg a­­nyanyelvökben folyvást olvasni, meglehetősen írni ’s számot vetni nem tudnak, fel nem vétet­nek, vagy már jártak iskolába, vagy otthon ta­nultak. De mind a’ két esetben ezen okból csak kevés szülők lesznek hajlandók, leányaikat tel­jes kiképezésökre még négy esztendeig járatni az intézetbe, azon kevéssel pedig az intézet’ fenn­állása biztosítva nem volna. Ha pedig, a’ mint eddig láttuk, Fáy’ tervé­nek ezen föltétele, hogy a’ kiképezési idő leg­alább négy évre határoztassék ’s azon alól nö­vendékek el ne fogadtassanak, a’ mostani kö­rülmények közt legtöbb nőnevelő intézetekben ki nem vihető, természetes, hogy az egész okta­tás’ módjának ’s elosztásának másnak ’s inkább az egyesek’ korához ’s szükségéhez alkalmazta­­tottnak kell lennie, a’ mi igen is sok bajjal ’s tökéletlenséggel jár, de a’ mondottak szerint el nem kerülhető. Arra nézve a’ növendékeket ko­rukhoz ’s előismereteikhez képest több osztályok­ba kell osztani ’s az előadandó tanulmányokat az épen uralkodó szükségekhez alkalmaztatni. Az oktatásnak tovább nem csak magyar, hanem egyszerre, legalább részint, német nyelven kell folynia, nem mellőzve ugyan a’ tanulandó tárgyak’ szükséges felfogását anyai nyelven, mivel egy nagyobbrészint ismeretlen nyelvvel a’ növendékeket olly rövid idő alatt is­mertetni meg (mint többnyire kívántatik) csupa egyoldalú nyelvtanítás ’s beszélgetés által elér­­hetlen, sőt megkivántatik, hogy ez idő alatt nyelv- ’s dolog-tanítás egybeolvadva, egymást úgy áthassák, hogy a’ leányok mind azok által, a’ mellyeket az intézetben hallanak, beszélnek ’s tanulnak , mintegy kényszerítve vitessenek a’ gyakorlandó nyelv’ idegen hatáskörébe. Továbbá az olly nagyon szükséges gazd­­asszonyi gyakorlásra ’s házi munkálatokra a’ mostani körülmények közt csak kevés időt for­díthatni , ’s azokat a’ növendékek későbbi, több­nyire anyjok melletti öntapasztalás’ szerzésére kell bizni, mivel a’ legszükségesebb tudomá­nyok-, közmunkák-, táncz- és zenében való oktatás, olly rövid időre szorítva, majd nem minden időt elfoglal. A’ mellett ezen majo­rok , mellyekkel a’ Báy’ terve szerint minden nagyobb városban levő leány-intézetnek bírnia kellene, hogy a’ növendékek ott hetenként leg­alább kétszer gazdasszonyi ’s háztartási fogla­latosságokban oktatást és gyakorlást nyerje­nek , még eddig többnyire csak pium desiderium. Sőt vannak sok szülők, kik az intézetben levő leányaik’ gazdasszonyi foglalatosságokhoz szok­tatásában megalázást ’s azoknak nemtelen hasz­nálását látják. — Mind e’ mellett pedig még is, szinte lehetetlen a’ nőnevelés’ dolgában a’ szü­lők’ kívánságainak ’s várakozásainak egészen megfelelni, mivel ezek kevés figyelemmel van­nak a’ négy és egy vagy másfél esztendő köz­ti nagy különbségre, úgy, hogy az , a’ mit ma­gában véve ugyan is kívánni lehetne, az arra szabott rövid időre való tekintettel, helytelen kí­vánság. Egy más főpont a’ Fáy’ tervében a’ nőnem­nek irt és hozzá alkalmazott kézi és olvasó köny­vek’ kidolgozását illeti , mellyeknek nem csak a’magyar, hanem némileg a’ német literaturá­­ban is létező hiányát ’s szükségét igen helyesen jegyzé meg a’ szerző. De ezen fontos tárgyról majd külön értekezni szándékozván ezen la­pokban, most abba nem ereszkedem. Itt elég volt megmutatni, hogy Fáy’ tervének létesítése, nem ugyan szellemére, de egyes, és pedig lé­nyeges javaslataira nézve a’ mostani körülmé­nyek közt inkább a’ szülőktől és közönségtől, mint a’ nőnevelő intézetektől függ. Erre nézve csakugyan igen kívánatosnak látszik, hogy a felvilágosodott szülők’ száma mindig szaporod­jék , kik a’ helyett, hogy leányaik’ számára mú­landó, észbeli ’s szívbeli szegénységük mellett korán sem boldogító kincseket gyűjtsenek, in­kább azok’ nevelésében időt ’s költséget ne kí­méljenek. De kívánatosnak látszik az is, hogy sok évi tapasztalás által megpróbált ’s tekintetben álló fővárosi nevelő intézetek kezdjék a’ kiképezést 6*

Next