Athenaeum, 1841/1. félév
1841-05-30 / 64. szám
Első félév. — a. ötödik tv. van Pest, május* 30. *841. 04. szám. Tartalom: Gyógyvíztani aphorismák (Dr. Vetter 's pr. Tognio). — Literatura : Moses' öt könyve. Magyarra ford. Bloch Móricz. Folytatás. — Pünköstkor Kecsey Mihály). — Hozzá (T.). — Az anya ás gyermeke (Szatócs). — A’ két nőtestvér. Folytatás f ftagy Antal). — Tárcza : Magyar játékszini krónika IV.) — Hírlapi ellenőr (Müvészji cs 000.). — Mulattató (—r ■). — Egyveleg (—r—). — Literatúrai mozgalmak (SF.). A 'f j-J £ j'J |J jjJ . ti yögynsztani aphorism áh. Dr. Vetter ’s Pr. Togniotól. (Második közlés folytatása.) 21. Az ásványvizek’külső használata, a’ fürdés, helybeli ’s általános betegségek ellen, sokkal régibb, mint a’ belső, az ivás. Az ásványvizek között hihetőleg a’ hévizek (természeti meleg vizek) alkalmaztattak először különféle bajok ellen, minthogy azok a’ durva természet■mbere’ képzelő tehetségét leginkább ösztönözök, ’s kivált külső bajok p. o. sebek, fekélyek,üllegek ’stb. elleni kísérletekre vezették. Később támadt a’ mesterséggel melegített ásványvizek’ külső használata, még pedig a’ legegyszerűbb ’s kissé durvának tetsző módon , mint az a’ honi oroszok és oláhok között még ma is divatban van. Ezen alkalmazásmód abban áll, hogy az ásványvízforrások’ közelében gödrök ásatnak, a’ víz ezekbe vezettetik, ’s behányt forró kövek (mellyekre a’ beteg ül) által felmelegíttetik. Ez volt eredete a’ mesterséges meleg fürdőknek; de a’ műveltség nem sokára megjavította ’s finomította alkalmazásokat. A’ legrégibb nemzetek, a’babyloniak, egyptomiak, görögök, rómaiak fürdőintézeteket építettek, mellyek nagyság, fény, kényelem és czélszerűség’ tekintetében a’ maiakat jóval fölülmúlták. — T. 22. Az ásványvizek’ belső használata az újabb időkben kapott lábra; de teljes orvosi jelentőséget addig nem nyerhetett, míg a’ vegybontás a’ tökély’ magas fokára nem emelkedett ; mi körülbelül ezelőtt 25 évvel történt, sokat tettek erre nézve a’ Struve’ munkálatai is, t. i. a’ mesterséges ásványvizek’ készítése. Ezen belső használat Németországban (Csehországban, Nassau , Waldeck herezegségekben ’stb.) ekkorig legnagyobb tökélyre ment. Honunkban a’ fürdésnek sokkal inkább hódolnak, mint az ivásnak, ’s ez utósó hideg ásványvizeink’ számával, jelességével egyáltalában nincs kedvező arányban. — T. 23. A’ beteg soha se válaszsza maga a’ gyógyfürdőt, gyógyforrást, hanem választassa azt dologhoz értő orvossal. — Dologhoz értő orvos az, ki nemcsak azon betegség, melly ellen valamelly ásványvíznek használtatnia kell, hanem a’ szükséges fürdő- ’s gyógyvíz’ lényegét is ismeri. — Továbbá éljen a’ fürdővel vagy gyógyvízzel szigorúan az orvos’, leghelyesebben a’ fürdőorvos’ (ha t. i. van) rendeletei szerint, mert ez legjobban ismeri az ásványvíz’sajátságait, természet-, vegytani mineműségeit, erejét, hatását, egyes betegségekhez viszonyait, legczélszerűbb használata’ módját, a’ szenvedő testszerkezetét ’stb. Őrizkedjék az ásványvízzel élésben különösen minden hirtelenkedéstől; ne fűrödjék se tovább, se gyakrab 64