Athenaeum, 1842/2. félév
1842-09-27 / 38. szám
én csak azt akarom kifejezni, hogy a’ részeket is csak azért kell vizsgálni, hogy az egészet annál inkább megértsük. Érdekesek kétségkivü il az egyes részek , de ha a’ részleteket egybeolvasztva, az egész együttvéve tekintetik, alkalmasint nem kisebb érdekkel fognak illy alakban bírni, és részint, mert az én czélomhoz közvetlenebb útnak látszik előttem, és részint mert — mondhatja talán valaki nem minden találás nélkül — általánosságokról legkönnyebb , természetesen ismét csak általánosan beszélni, én magamnak ez utóbbi módot választva, tartok egy bizonyos mértéket, melylyel különbség nélkül mindent egyformán, mint egészet ’s magánállót, úgy szólván, tömegben méregetek , ’s melly előtt minden egyéb más — például egyes részlet — csak annyiban bir közvetlen befolyással, mennyiben azon fő eszmére netalán egyenes hatása van. — Az alkotmányos életnek, szellem-iránynak ’s tán törekvésnek , úgy szinte eszméknek, ’s az ezekkel közelebb távolabb rokonságban álló működésnek , vagy hajlamnak legnagyobb érdeke van előttem. Political lét előttem a’ nemzet-épület, melly a’ kebelében levők’ vihartóli megóvására mulkatlan szükségű, ’s mellynek egyszersmind rendeltetése , a’ zivatar ellen megóva , egy alkalommal tehetségét eszközölni a’ termek’ pompás ékesithetésének ; érteni ez alatt, hogy az épület’ elkészítése után tudomány és művészetek hamar fölvirágozhatnak, de addig létök sincs biztosságban. Míg terem nincs, azt föl sem lehet ékesíteni, ’s míg épület nincs, terem sem lehet; a’ nemzetépület, a’ politicai lét, a’ terem’ékesítése, a’ tudomány és művészetek, és ime a’ vázolat, azok’ számára, kik helyteleníteni képesek egy nemzet életében a’ politicai szenvedélyt és hajlamokat. Felettébb szükséges tehát, hogy mindenek előtt maga az épület legyen elkészítve, mert hol ez nem történt; azaz, hol a’ gyakorlati világban, a’ személy és vagyon-bátorságot ’s az általános közjólétet illető első kérdések, eldöntetlenül maradtak, vagy legfölebb , hol rend van , de alkotmány nincs, mint például Poroszországban, csak időközileg, bizonyos halandók életéig levén ezen kérdések elintézve, de addig is csupa szeszélyhullámzástól függnek, azon túl pedig épen semmi biztosságban sincsenek , ott kétségkívül minden egyéb más is meglehetős ingó alapon áll. — Mindenek felett szükséges, hogy előbb alap legyen, mellyen tudomány és művészet föl virágozhassanak. — A’ nemzetnek erősnek és fényesnek, azaz gazdagnak és míveltnek kell lennie,’ de hogy illyen lehessen , előréb szabadnak kell lennie; és ime Németország igen ellenkező uton indult, de a’következmény csak intő például szolgálhat minden honi reformátornak, a’ teendők’ sorát össze nem zavarni. Németország nem igy tön , és ez okból Németország valóságos üvegházi növény, ’s bármilly jó egyes oldalai legyenek is, az egész állapotot ugyan távolról sem lehet irigyleni. Nemzetek’ életében a’ logicai egymásutánt aligha zsinórral ki lehet mérni, ’s tán leghasznosabb volna nem mindig egy nótát fúni, hanem itt, ott, és mindenütt egy időben haladni, de irány, és legalább főbb vonalakban, aligha kétségbe lehetne vonni egy bizonyos logicai egymásután’ létét. És bocsánatot a’bátorságért, hogy nemzetek’ logicai egymásutánjának zsinórrali kimérésébe bocsátkozom Status-tudományi elméletekben kétségbevonhatlan elvnek tartatik, miként status-alkotásra nép, és annak állandó lakhelye szükségesek; status-lét nélkül azonban tudomány és művészetek sem virágozhatnak föl, tehát akár magáért, akár pedig csak azért, hogy védszárnyai alatt tudomány és művészetek fölvirágozhassanak, a’ statusnak először a’ saját létét illető kérdéseket kell elintéznie, a’ mi nem egyéb, mint hogy egy status teendőinek során a’ politicai élet és érettségfejlesztés első helyen áll. Igen is, kell anyagi és szellemi jóllét, és egyik sem egyedül; de részint saját magáért, részint, ha úgy tetszik, hogy a’másikat meg lehessen szerezni, főleg pedig biztosítani, szellemi alapra kell építeni. Nálunk igen sok dolgok — fájdalom — még felettébb aprós állapotban vannak , de mert a’ haladási lépések ezen után léteznek , Magyarország’ viruló jövője iránt nem annyira szép reményeket, mint inkább erős hitet lehet táplálni. Németország’ életében épen ezen oldal ellen lehet legsikeresebb kifogást tenni. — Itt az irány épen különböző ; ezen urak ékesitgetéssel foglalkoznak , ’s minden alapossággali kérkedékenységök mellett, e’ helyen az alapot mellőzni látszanak. — Én nem értem, hogy a’ német nemzet’ életében miért volna azon feltűnő félszegség, ha annak nem itt van oka. — Ők a’ tőlök kitelhető leghatározottabb hangon kérkednek, hogy nemzetük legértelmesebb, ’s hogy ezen hang nem elég nagy, csak annak kell tulajdonítani, mivel a’ nemzetek ritkán veszik az alkalmat határozottan , de ha veszik is, a’ bátorságot soha sem sajátít,ják nagyon is szólani. Azonban igazsága van, ki megjegyzi , hogy ezen igénylett értelmességet nem felettébb lehet a’ népben észrevenni, mert olvasás, írás mulhatlanul szükséges dolgok ugyan az értelmességre, de még azokkal a’ czél semmiként sincs elérve, ’s általuk még csak a’ legelső szükségű eszközök vannak megszerezve. A’ kicsiny fejedelemségek e’ tekintetben ugyan sokat tevének, azonban egyszersmind eszközül is szolgáltának, hogy a’ nemzet’ szelleme minden önálló szilárdságot levetkőzve, vagy is inkább föl sem véve, kicsinyesön, ’s akadályozák , hogy a’nemzeti jellem’ kifejlődése tömör erejű irányban történhetett volna. A’ nevelésre pedig ismét kénytelen vagyok visszatérőig idézni, hogy az a’belpoliticai életnek jelentősége’ hiányában szellemre nem hathatva, csak mintegy felületén úszkál a’ nemzet fogékonyságára hatás’ tekintetében; ezekből magyarázható a’ német szellemi erő’ porhanyósága, összefüggetlen fonalakban, ’s határozatlan szinekbeni szétágazása; a’ közszellemi törpeség , élettelen tengődés, ’s polgári jellemre ható zsibbadozó ügyetlenség, melly nyilvános életében, minden tudományossága mellett a’ tulajdonképeni tudósoknak, olly kétségbevonhatlan jelenségekben mutatkozik az egész nép’ életében. Én nem gondolnám, hogy ez onnan származnék.