Athenaeum, 1843/1. kötet
Tartalomjegyzék
nők cselszövényeibe keríti Karády Lászlót, a’ két napos bagoly fiúnál is tapasztalatlanabb falusi úrfit, hogy, szerző’szava szerint, kikoppaszthassa mindenéből. — E’ végett, miután megtudja Karádytól Ladányi’ Ida iránti szerelmét, segélyt ígér neki, hogy szerelmi ügyében előmozdítja, s ezen mézes madzagon húzza kártya asztalhoz,hol czinkosaival minden pénzét elnyered, azután pénzt kölcsönözte neki szinte czimboráival s ismét kártyaasztalhoz ösztönzi, míg végre a’ megfogyott bár de meg nem tört Karádynak egy sötétben, Ida’ szobaleányával rendezett találkozón (rendezvéns) *) felnyílik a’ szeme, — Ladányinak, ki atyjának barátja volt, őszintén megvallja rászedetését, ennek szives részvétét megnyeri, utazni megy egy Ladányi által ajánlott férfival, utazásából tapasztalat dúsan tér meg, Ida’ kezét kéri, ’s megnyervén azt, elbeszéli neki a’Kákay által vezetett kalandot ’s ezen balesetnek köszöni boldogságát. — A’ tárgy igen mindennapi életből merített, ’s hűn jellemeztetik Kákayban azon sörényesek’ egyike, kiket egy pesti kávéházban, de akármelly fővárosban is, mindennap láthatni. Az egész szövedék fokonként jól van motiválva, kivévén az Ida’ szerepét, ki igen könnyedén nejévé lesz Karádynak a’ nélkül, hogy szerelmét egyszerre, vagy fokonként ébredni láttuk volna, e’ miatt a szép Ida, olly formán marad emlékeinkben, mintha ő akárki’ fiához is édes örömest férjhez ment volna, csakhogy nő legyen. — Az előadás kissé hosszúra nyújtott és sok helyütt pongyola is. Kár, hogy a’ derék Gaal erre több gondot nem fordít. Mennyiben felelt meg e’ czikk a’Magyar Életképek’ fő feladatának, ezen kérdésre igen bajosan tud bíráló felelni, miután a’ programúi és előszó’ elvei szerint végig nézvén e’ kötet’ czikkjein, kénytelen magáról megvallani, hogy zavarban van a’magyar életképek’ értelme iránt. — Ugyanis a’ programúi és előszó után azt várta biráló, hogy ollyforma magyar életképekkel fog e’ könyvben találkozni, mint például a’ Kisfaludy’ munkáiban, vagy Fáy András* Bélteky’ házában található, hol minden kép, minden helyzet , gondolat és beszéd sajátságos magyar eredetiséggel bír , vagy pedig történeti beszélye. két várt, mellyekben a’személyek, koruk’ szelleme, műveltségük . *) F.miek kifejezésére némellyek boyott szóval élnek, de a’ mellett, hogy költői nyelvben igen ízetlen, mert az ocsmány légyre emlékeztet, még alkalmatlan is. Logice van-e’ ez mondva, például: „ide rendeltek engem légyozzra?” E’ szó csak akkor lehetse használható— ámbár szép soha nem lesz — ha váltogatnak ’s hol legyőzz ’s hol légyőzznek mondanák. A’ szerk.