Pauer Imre szerk.: Athenaeum 1901. 10. kötet (Budapest, 1901)
1. szám - Kemény Ferenc: Világakadémia I.
VILÁG AKADÉMIA. 111 Itt a következő mennyiségekkel kell számolni: egyén (e), nemzet (t), emberiség (E), egy tudományág (t) és az összes tudományok (T). Ha a szellemi működés kezdetét egy egyénnél az „e—t" képlettel jelöljük, az idők folyamában beálló fejlődési állapotok (állomások), elméleti voltukban a gyakorlat által részben már beigazolva, a következőkép tüntethetők fel : I. e—t: speczialista. II. e—T: universalista. III. n—t: nemzeti specziális akadémiák (NA.) IV. n—T: nemzeti egyetemes akadémiák (NEA.) V. E—t: nemzetközi szövetkezések egy szakra. VI. E.T: nemzetközi szövetkezések valamennyi szakra (VTA.) Ha a múltba és a jövőbe vetett ezen pillantástól és az elméletből ismét visszalépünk korunk valódiságába, azt látjuk, hogy már jó ideje a III. és az V. fejlődési fokoknál tartunk és hogy a VI. stádiummal összeeső tervünkön a sor, mely azonban eleve a nemzeti egyetemes akadémiákat tételezi fel. Társadalmi és szellemi tekintetben tehát a következő tételt állíthatjuk fel: A társadalmi egységek és a tudományos testületek térben és tartalomban nagyobb körű egységek felé haladnak. A tegnapnak városi (községi) egyesüléseit, ma már országos egyletek váltják fel, melyekre világszövetkezetek következnek. 3. Ezen elméleti skálával teljesen megegyezik és vele párhuzamosan halad a tudományos társulatoknak történeti fejlődése is. Az eredetileg különálló szaktudósok idővel specziális akadémiákká egyesültek, a minek nyoma még a mai akadémiák osztályaiban megvan. A tudósok és a tudományok lassan kint átléptek az ország határain s egyazon szakra nemzetközi szövetkezéseket érleltek, melyek századunkban nagy számmal alakultak és vannak még alakulófélben. E közben a NA.-ok is, az illető ország többi kulturális egyesületének bevonásával, mintegy önkéntelenül és 1 Fr. R o d i n g e r, Die Gesetze der Bewegung im Staatsleben und der Kreislauf der Idee (Stuttgart, 1864.) — W. B a g e h o t, Lois scientifiques du dóveloppement des nations dans ses rapports avec les principes de la sélection naturelle et de l'hérédité (Bibi. scient. int. Paris). — Z i e g 1 e r, Das Associationsprincip in der Aesthetik. (Lipcse, Avenarius 1900.) — A tudományos társulatoknak nk. lajstroma az Encyclopaedia Britannica XXII. köt 222 — 228. lapján található.