Prohászka Lajos szerk.: Athenaeum 1935. Új folyam 21. kötet (Budapest, 1935)
1-4. szám - Pauler Ákos: A logizma rendszertani helye
A LOGIZMA RENDSZERTANI HELYE. írta: PAULER ÁKOS. (A kézirati hagyatékból.) I. A probléma. 1. Logikai vizsgálódásaink folyamán a logizmának valamely igazság elemét nevezzük. Ez igazságban: „Az érintőnek a körrel csak egy közös pontja van", az „érintő", a „kör", a „csak", az „egy", a „közös", a „pont", a „van" alkotó elemei azaz logizmái ez igaz tételnek. A logizmák közül elsődleges elemeknek azokat mondjuk, amelyek már egyszerűek, azaz más, elemibb logizmákra nembonthatók fel (a felsorolt logizmák közül pl. az „egy", a „van"), míg ellenben a többi logizma (pl. a „közös", az ,,érintő") nyilván összetett logizmák (pl. az érintő az egyenes és a kör fogalmából áll) és ezeket az összetett logizmákat másod-lagos elemeknek fogjuk nevezni. 2. Alapvető fontosságú, hogy a logizmát ne téveszszük össze a fogalommal. Ez utóbbi emberi gondolkodásunk változó és fejlődő produktuma és csak mint valamely konkrét lélek pszichikai tevékenységének eredménye létezik; a logizma ellenben merő igazságelem, amely — éppúgy, mint bármely igazság — érvényében és érvényességi fennállásában független az emberi elismertetéstől és gondolkodástól. Például a fenti igazság: ,,Az érintőnek a körrel csak egy közös pontja van" igaz volt akkor is, midőn nem voltak emberek, akik azt felfedezték és megformulázták és igaz marad akkor is, ha már nem lesznek emberek, akik az igazságot ismerik. Ezzel azután az is adva van, hogy ez igaz tétel elemei (pl. „kör", „pont" stb.) szintén mindig és mindenütt érvényesek voltak elismertetésüktől és gondoltságuktól függetlenül. Hiszen a tétel érvényessége nyilván elválaszthatatlan azon logizmák érvényességétől, amelyekből áll. Nyilván következik ebből, hogy míg a fogalom 1. anthropológiai produktum, 2. változó és fejlődő, ismereteink változása és fejlődése szerint és 3. más fogalmakhoz való viszonyában módosulhat, addig a logizma 1. nem anthropológiai produktum, hanem merő érvényességelem, % változatlan, és 3. viszonya más logizmákhoz is változatlan. E megállapítás átvezet a rendszertani hely fogalmára. Logika 46. §, Athenaeum.