Autó, 1948. május-december (1. évfolyam 1-20. szám)

1948-03-01 / 1. szám

66 villamosszerencsétlenség közül 40-nek nő az áldozata KEVESEBB KÖZLEKEDÉSI SZERENCSÉTLENSÉG TÖRTÉNT, MINT 1938-BAN — A MENTŐK LEGÚJABB STA­TISZTIKÁJA SZERINT A­kár hiszi, akár nem, nyáron majd kétszer annyi a baleset mint télen — mondta még ezzel kap­csolatban a mentők Markó­ utcai szék­házában a főorvos, aki amikor meg­lepetésemet látta, azonnal megmagya­rázta a különös jelenség okát Télen, a csúszós, havas időben óvatosabbak az embe­­rek. Mikor jó idő van, nem néznek körül a járókelők, a villamosok, gépkocsik ve­zetői sem olyan éberek a forróságban, mint máskor, így könnyebben történik baleset. A mentő­orvos másik ér­­dekes megállapítása az volt, hogy a baleseti statisztiká­­ban viszonylag alacsony számmal szerepelnek a jár­művek. Egy hétfői napon, február 16-án például 34- szer vonultak ki a mentők, a jármű okozta balesetek szá­ma azonban csak A volt. Ek­­kor is kétszer azért kérték a­­mentők segítségét, mert a villamos ellenkező oldalán „lógó” sérülteket a teherautó lesodorta a lépcsőről. A fő­­orvos tömören így fejezte ki megfigyeléseit: — A legtöbb esetben az a hibás, aki a sérülést szen­vedte. A közönségnek kelle­­ne jobban vigyáznia magá­­ra. Különösen a nőknek. Januárban például 66 villa­mosszerencsétlenség közül 40 esetben nő volt az áldozat-Januárban egyetlen halá­­los autógázolás volt, a villa­­mos­t, a vonat 1 embernek okozta halálát. Összesen 17 autógázolás és 10 karambol történt. Az ittasan okozott balesetek szá­­ma örvendetesen csökken. Januárban mindössze két soffőr csinált részegen bajt. Az úrvezetők aránytalanul nagyobb számban szerepelt­­ek a baleseti statisztiká­­ban, mint a hivatásosak, akiknek a kenyere az autó­vezetés. A jelenlegi baleseti sta­­tisztika 1938-hoz képest alig mutat eltérést. Ha figyelem­be vesszük azonban, hogy akkoriban 70 százalékkal kevesebb autó futott Buda­­pesten, mint ma, a mai köz­­­ekedést egy árnyalattal biz­tonságosabbnak mondhatjuk az akkorinál. Az új francia kisautó a „Juliet" Biztos módszer — Mi történt a kocsiddal? — Kicseréltem az első ke­reket. Most állandóan lefelé megyünk és rengeteg benzint megtakarítunk. C~e­r«­rí @=a QI . Barátság helyett bátorsággal köszönt — már nincs MATEOSZ engedélye Kévés János körösladá­­nyi Mateosz tag egy alka­­lommal bement a Mateosz helyi irodájába. A bent ülő­­két — mindenki megdöbbe­­nésére — bátorsággal kö­­szöntötte. Felelősségre von­ták. Ekkor azzal védeke­­zett, hogy nyelvbotlás volt: barátságot akart mondani. Az iroda vezetőjének fel­­tűnt ez a különös nyelvbot­­lás. Elkezdett Kévés János múltja után kutatni. Csak­ hamar kiderült: nem volt vé­letlen a nyelvbotlás, Kévés Jánosnak nemzetvédelmi ke­­resztje is volt. Az esetet jelentették a Mateosz központi igazgató­­ságának és a közlekedésügyi minisztériumnak. Kévés Já­­nostől azonnal megvonták a Mateosz engedélyt. A leghűségesebb állat Nem a kutyáról hanem az autóról szeretnék beszélni. Akinek valaha volt kocsija, vagy ahogy hivata­losan, de értelmetlenül be­­cézik: gépjárműje, az tudja, hogy nincs kedvesebb, meg­bízhatóbb, hűségesebb vala­­mi az autónál. Ha eladja az ember, vagy úgy alakulnak a körülmé­nyei — ilyen is van, — hogy nem tarthat autót, valóság­­gal nyomoréknak érzi magát a volt autótulajdonos.­­ Akinek nem volt kocsija, sohasem érezhette a szabad­ságnak igazi mámorító érzé­­sét, azt a határtalan boldog­ságot, ami csak annyiból áll, hogy oda mehetek, ahova akarok. Nekem már nagyon sok kocs­i volt, de egyiket sem szerettem annyira, mint a Bözsit, aki egy tündéri Pon­­tiac kocsi volt. Azon tanul­tam meg a sofőri pályát, San Franciskóban. Igaz, ha szigorúan vesszük a dolgot, igazán autót vezet­­ni ma sem tudok. Pontosab­ban: tudni tudok, de nem ül­­nék bele abba a kocsiba, amit én hajtok. Már rosszul kezdődött autós­ karrierem. San Franciskóban, a tükör­­sima tengerparton tettem le a mestervizsgát. Akkor már mindent tudtam a háromféle sebességet, benzint tudtam adagolni szabályosan és ■— ami a legfontosabb — meg is tudtam állni, ha nem is mindig és ha nem pontosan ott, ahol szerettem volna. Ebben a korszakban tör­tént, hogy barátomtól, aki oktatott, átvettem a kormány vezetését. Irány: előre, a ten­­gerparton. Autó nem volt több az elhagyott úton, sem előttem, sem mögöttem. Mö­göttem, elég messzire, csak egy csenevész kis fa szomor­­kodott. Indítottam, meg­­nyomtam a benzinpedált és­­ másodpercek alatt elütöt­­tem a szerencsétlen fát. Barátom megmagyarázta hogy indításkor előre kell menni, nem hátrafelé el is hittem neki, de néha elfelej­­­tettem a tanításokat. Szóra­­kozott vagyok, mint alapfog­lalkozás és szórakozott em­bereknek nem tudom szívből igazán ajánlani a sofőri mes­terséget. Én bizony gyak­­ran elmerengtem a kormány­­kerék mellett, mialatt Bö­­zsim gyanútlanul száguldott alattam és az a szép szál rendőr, aki gyorshajtás miatt leállított a San Franciscóból Los Angelesbe vezető ország­­úton, csak a csodának kö­szönheti életét és annak, hogy hihetetlen lélekjelen­­léttel, az utolsó pillanatban f°lreugrott a biztos halál elől. E­leinte azt hittem, hogy ez a keznek sorsa. De amint most az időb én egyre rosz­­szabbul vezettem. Pedig biz­­tos voltam magamban, mert végtelenül egyszerűnek lát­szott az egész ügy. Mégsem tudtam megtanulni soha, azt a sima, zöttymentes indulást, ami a jó sofőröket annyira jellemzi. Amikor megállítot­­tam a kocsit, az utasom holt­biztosan m megsebesült, mert legjobb esetben úgy lendült előre, hogy a hirtelen meg­­állásától beverte fejével az autó ablakát. Tudtam, hogy a jó vezető legfontosabb tulajdonsága a koncentrálás. Koncentráltam is. Izgatottan figyeltem az utat, de amikor simán, szépen száguldottunk, elfelej­­tettem figyelni. És ezért volt, hogy hol a sárkányom veszett el nyomtalanul az úton, hol a kocsi egyik aj­­­taja maradt le a rohanásban, csak azért, mert induláskor elfelejtettem becsukni. A többit akár egy fa, vagy szikla is elintézte, anélkül, hogy nekem gondom lett volna vele. Görcsösen ragaszkodtam mégis kis Rözsimhez, „aki" — úgy érezvem­ viszonozta szerelmemet, mert nőimét el­­képzelhetetlen hűséggel tar­­tott ki mellettem, pedig he­tek alatt, viharvert, öreg ko­­csit csináltam belőle. Hor­padt lett, ütődött, de a mot­­orja jó volt és ment, mint a veszedelem. Ütöttem, ver­tem, kínoztam, esőben, hó­­ban, sárban, mégis kitartott mellettem, csak a minden­napi benzinjét és néha az olaját kívánta meg, mással nem törődött. Megcsúnyult Bözsikém a kezem alatt és anyák óvták gyermekeiket, hogy az utcán tartózkodjanak, amikor Bö­­zsike elsuhant mellettük. Barátaim végülis szociális érzékemre hivatkoztak és kö­vetelték, hagyjam abba át­­menetileg az autóvezetést és váljak meg Bözsikémtől. Be­láttam, hogy nincs mentség. Végkielégítést adtam neki, szépen megmostam, megitattam, megetettem, meg­fésültem és eladtam egy ide­­gen, amerikai embernek, noha pénz olyan fájdalmat még nem okozott nekem, mint amikor felvettem a vér­díjat, Bözsikémért. Ez volt a hála. Szégyellem magam. Bözsike nem szólt semmit, amikor az idegen, amerikai elhajtott vele, de a lámpája furcsán hunyorgott rám, mintha kacsintott volna. Még sokáig az volt az ér­­zésem, hogy egy éjszaka, amikor nem vigyáznak rá, visszaszokik hozzám, mint egy hű kutya. Királyhegyi Pál A TE­LEKFOLYADÉK BIZTONSÁG! MINDEN SZAKÜZLET­BEN KAPHATÓ! Megérkezett az angol SCHRADER légnyomásmérő, az amerikai SHARHIT transzformátor elosztófej, megszakító alkatrészek MAY KÁLMÁN VI., Jókai-tér 5. Telefon 1. 123-823 Úgy te Pista nem gondolná, hogy most veze­tek először autót. KIK FUVAROZNAK engedély nélkül? Alig múlik el nap, hogy néhány teherautót rajta ne csípnének engedély nélküli fu­­varozáson. Alább felsorolunk néhányat a leleplezett kont­­árfuvarozók közül: Trésszel Lajos, Szolnok U 9404; Ónodváry Gyula, Ónod U 7674; Darócz Jenő, Pesti­szentlőrinc S 0824; Locska János, Kecskemét S 2068; Weisz és Nyuszai, Budapest U 6857; Kalmár Károly, Bu­­dapest S 6877; Szerényi G., Bpest U 6693; Molcsi Jenő, Örkénytábor S 6323; Szakács Pál, Ménfőcsanak U 6867; Németh Ferenc, Győr U 6917; Grünczweig Jakab, Győrfalu U 6804; Bokodi Zoltán, Tét U 6923; Grammer Ferenc, Szolnok S 1423; Temesi Mi­hály, Gizmód U 2153; Mu­­zsinkai Béláné, Bpest U 9569; Fenyvessy Sándor, Piliscsaba S 8250; Ring Lajos, Győr U 6911; Nagy István, Lázi U 6881; Nyuszai Mihály, Ma­­gyaróvár U 6857; Pongrácz Géza, Tét U 6913; Gilver J., Bánhida U 6607; Kahán Jó­zsef, Tata U 1506; Dobos F., Alsógalla U 9701; Szabó S., Pilisvörösvár S 5980; Zeicht­meist­er Ödön, Beled U 8362; Engel Ferenc, Nyálka S 1920. MEGSZÍVLELENDŐ VERSIKE 1. EGY RÉGI VERSIKE 13. Nagyon, nagyon régi 14. Hullanak a könnyei 15. Valódi, nem ál 16. Női név 17. Megkönnyez 18. Autóhoz is szükséges 19. Harag — latinul 21. Karddal verekszik 23. Szellemi munkás, vagy tej­termék 24. Én és Te 25. Priznic 28. Rangjelző szócska 30. Falun van szárazság idején 31. A 27 függőleges fordítva 33. A kaukázusi faj egyik nyelvcsoportja 36. Hegylánc Ciprusz szigetén 39. A tyúkanyó teszi a szemét­dombon 40. Nem a tetejére 41. Délamerikai folyó 44. Ahol az előadás lejátszódik 46. ZKD 47. Szlovák 48. Príma rövidítése 50. Belélegzés 52. Olaszország legnagyobb folyója 53. Krisztus előtt 55. Fénytelen — franciául 56. Mesterkélt testtartás 57. Borjú — németül 59. Es­ős időben ilyen az időjá­rás ! 60. Veni, vidi .... 61. ítéletet mond felette 63. NGA 64. Seprő készül belőle t­­JltLja le. kjL a: 1. A VÍZSZINTES 1 FOLY­TATÁSA 2. Lásd a vízszintes 14. sort 3. Női név 4. Korszak 5. Római szám: 51 6. Pesti utca 7- Verekedés — jasszosart 8. Follyó Hátsó-Indiában 9. Római szám: 501 10. Én — latinul 11. Becézett Lajos 12. Neves spanyol utazó volt­­egyébként menyasszony névelővel 20. Átmásolni 22. Valamire oktatás 22. Francia regényíró 27. Bír 29. Egypatájú hatalmas emlős 32. A fülkagyló lelógó része 34. Ritka — németül 35. Létezik 37. Ipari növény 38. Parancsolója, vagy férje 42. Az azonos mesterséget foly­tatók egyesülésének közép­kori formája 43. Jó! megmondogatja a ma­gáét 44. Megállapít, megszab, példát­mutat 45. ZOL 49. Gazdasági munkás 51. Olasz zenei műszó 52. Rágcsáló emlős 54. Az ember legalább holtáig­ „ezt" teszi 56. Becézett Piroska 58, BLÉ 60, Ital 62. Római szám: 49 64. A kobalt vegyjele VÍZSZINTES.

Next