Autó-Motor, 1968. január-június (21. évfolyam 1-12. szám)
1968-01-06 / 1. szám
KGST-tanácskozás a holnap autóiról is A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXI. ülésszaka a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50., jubileumi évében ünnepélyes keretek között Budapesten zajlott le. Ugyancsak a magyar fővárosban tartotta ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. A sajtókonferencián, ahol a szocialista világrendszer tizennégy országának mai ipari és gazdasági életéről, valamint a jövőt érintő fejlesztési programjairól adott képet Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, természetesen a közlekedés, a járműipar ugyancsak napirendre került. Mielőtt azonban e témakört érintjük, illetve a KGST mostani tanácskozásának dokumentumaiból idézünk néhány adatot, közel húsz esztendő távlata rajzolódik elénk, mintegy két évtized munkáját mérhetjük fel. Amikor 1949-ben létrejött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, először a kereskedelem, majd a termelés területén igyekezett megalapozni a sokoldalú együttműködést. Ez a kezdet is igen fontos szakaszát jelentette a szocialista országok gazdasági kooperációjának. És az első célkitűzés, amely eredményesen járult hozzá, hogy a Tanács tagállamai népgazdaságuk tervszerű fejlesztését összehangolják, mindjárt további nagy jelentőségű koordinációknak nyitotta meg útját. A mostani beszámoló éppúgy, mint a kapcsolódó felszólalások érzékeltették a KGST-tagállamok gazdasági, tudományos és műszaki együttműködése további kiszélesítésének fontosságát. Ugyanakkor az ülésszak megállapította, hogy a jelenlegi ötéves terv első két esztendejében gyors ütemben fejlődött az érdekelt országok gazdasági élete. A nemzeti jövedelem növekedése 1966 és 1967 során a KGST tagállamok zömében nagyobb volt, mint az 1961—1965 közötti évek átlaga, és megelőzte a fejlett tőkés országok növekedési ütemét. A nemzeti jövedelem növekedése 1966-ban Bulgáriában 11%, Magyarországon 8,4, az NDK-ban 4,4, Mongóliában 3,5, Lengyelországban 6,5, Romániában 9,8, a Szovjetunióban 7,5, Csehszlovákiában 10,7 százalék volt. A nemzeti jövedelem növekedése néhány fejlett tőkésországban 1966 folyamán a következőképpen alakult: Olaszországban 5,5%, Franciaországban 5%, az NSZK- ban 2,4%, az USA-ban 5,5, Angliában 1,5 és Japánban 9,6 százalék. A KGST tagállamai és a Tanács szervei a végzett munkák elemzése után figyelmüket most már az 1971—75. évek népgazdasági terveinek koordinálására, illetve e tervek előkészítésére, a termelés szakosításának és a kooperációnak a kiszélesítésére irányítják. Közös érdek, hogy a döntő fontosságú tudományos és műszaki kutatások terén éppúgy együttműködjenek, mint a nagy jelentőségű gyártási kérdésekben, a szabványosításban, vagy akár az áruforgalom és a közlekedés ágazataiban. Jól tudjuk, hogy számunkra is alapvető kérdések ezek, hiszen például az egyes gyártmányokhoz szükséges alkatrészek egységesítése, tipizálása, szabványosítása mind nagyobb jelentőségű az ipari termelés önköltségének csökkentése, a termelékenység növekedése szempontjából. Utalunk itt arra az epizódra, amikor most a KGST Végrehajtó Bizottságának egyik csoportja a múlt év utolsó napjaiban Győrbe látogatott, hogy megtekintse a Magyar Vagon- és Gépgyárat. Ott egy nemrég felépült 28 ezer négyzetméteres gyáregységi csarnokban hangzott el a KGST Gépipari Állandó Bizottsága elnökének figyelemreméltó értékelése a járműfejlesztés lehetőségeiről. Az eredeti elképzelések szerint ugyanis még arról volt szó, hogy a járműgyártásban elsősorban a típusonkénti