Autó-Motor, 1970. július-december (23. évfolyam 13-24. szám)

1970-11-21 / 22. szám

PÁRIZS - AUTÓSZALON-1970 Leszálláshoz készülődünk. Fojtott turbómotorokkal már lassan siklik a repülőgép az Orly repülőtér felé. Alat­tunk a fényben úszó esti Párizs felejthetetlen látványa, a Fény Városáé, ahová Bécsből érdemes még az autó­szalonra utazó autósoknak is repülővel, és nem autóval menni. Kiszállunk. Egy eléggé rozoga autóbusz elvisz bennünket az arányaiban, méreteiben csodálatos repülő­téri épülethez, ahol különösebb formalitások nélkül le­emeljük a futószalagról a koffert, és máris elragad bennünket az áramló színes — a világ minden tájáról érkező — embertömeg a kijárat felé. Újabb, ugyancsak meglehetősen spártai kivitelű autó­buszba széltünk, amely bevisz bennünket a város köz­pontjába. Már útközben kezdjük érzékelni, mit jelent Párizs autós szemmel, mit jelent ez az igazi világváros félelmetes forgalmával, autóözönével. Taxi visz tovább a szállodába gyorsan, ügyesen, rendkí­vül intelligens vezetési technikával, türelmetlenség, szitkozódás, idegesség nélkül, pedig az egyik nagy Boulevard esti forgalmán kell, hogy „keresztülgyömö­szöljük” magunkat. De az igazi nagy „élmény” csak másnap kezdődik, ami­kor a reggeli csúcsforgalomban kelünk útra a város másik végén fekvő Autókiállítás felé. Elképzelhetetlenül óriási ennek a hatalmas, mintasze­rűen épült városnak az autóforgalma. Szinte talpalatnyi hely nem marad a több sorban szorosan egymás mellett­mögött száguldó autók között. A párizsi autós rendkí­vüli vezetési technikája, fölényes, józan, a másikra te­kintettel levő magatartása úrrá lesz azonban a legkriti­kusabb helyzeteken is, de ez az általános, lezseren fegyelmezett magatartás jellemzi a gyalogosokat, a busz- és metróutasokat is. Azt kérdezhetné most az olvasó, hogy: mindennek mi köze az Autószalonhoz? Szerintünk rendkívül lényeges éppen a Párizsi Szalont a francia ember, a párizsi autós szemével, mentalitásának ismeretében nézni és ismertet­ni, hiszen mindaz, amit attól kezdve láttunk, hogy át­léptük az Autókiállítás főbejáratának küszöbét, harmo­nikusan illeszkedik a párizsi forgalom képéhez. Míg például a Torinói Szalonon a közönség érdeklődése főként a különböző különleges karosszériák felé irányul, a Párizsi Szalon francia nézőközönsége azok köré az autótípusok köré tömörül, amelyek a zsúfolt nagyvárosi közlekedés igényeinek legjobban megfelelő paraméte­rekkel rendelkeznek. Ezzel magyarázható, hogy alig lehetett mozogni a Cit­­roen-standon a GS modell közelében. Hasonló volt a „helyzet” Renault-éknál, Peugeot-nál, a Fiat 128, 124,125 típusoknál. Már kisebb volt az érdeklődés a német ko­csik iránt, és alig lézengett néhány néző az angol, ame­rikai gyárak standján, avagy ott, ahol a néhány speciális karosszéria került bemutatásra. Hiába, nem csupán a francia konstruktőröknek, hanem DIPL­ ING. KARL JÉROME.

Next