Autó-Motor, 1982. január-június (35. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

formáló szerepéből is szükség­­szerűen következik.­­ AZ ELSŐDLEGESEN ÉRIN­T IETt útvonalak jó része jelen­leg is fontos láncszeme a főút­vonal-hálózatnak. Ezeknek meg­felelően a Tanács körutat is né­mileg korszerűsítik. Jelentősebb változás az, hogy a Dohány ut­cából nem lehet majd közvetle­nül az Astoria felé haladni, ha­nem a Gerlóczy utca előtt kell visszafordulni. Ezáltal jelentő­sen nő az útvonalak és a jelző­­berendezés teljesítőképessége, s egy időre­­talán megszűnik a torlódás is. A Bajcsy-Zsilinszky út meg­szokott keresztmetszete és szé­les járdája megmarad. 3—3 for­galmi sávval és két oldalán ál­talában parkolósávval épül ki. Jelzőlámpás csomópontjai — ahol természetesen a gyalo­gosok átkelését is szabályozzák — a következő kereszteződések­ben lesznek: Népköztársaság útja, Szent István tér, Arany Já­nos—Lengyel Gyula utcapár, „zebra” az 52. számú ház előtt, Rudas László utcai csomópont­rendszer és Alkotmány utca. Az utolsó csomópont lénye­gében már a Marx tér része, mivel a Bajcsy-Zsilinszky út—Vá­ci út irányú 1—1 sávos felüljáró az Alkotmány utcánál kezd emelkedni és a Katona József utcánál ér le. A felüljáró alatt a felszínen jelzőlámpás szabá­lyozású csomópont alakul ki, ahol az összes kanyarodó és a nagykörúti egyenes irányú moz­gás lehetséges. A téren műkö­dő jelzőlámpák természetesen illeszkedni fognak a körúti „zöldhullámba”. A Westend udvarban, a Nyu­gati pályaudvar mellett 70 fé­rőhelyes gépkocsiparkoló, taxi­megálló és a 6. gyors 6, 26, 91, 191 számú autóbuszok számára végállomás lesz. A 12, 12A jelű autóbuszok megállói az erede­tihez képest változatlan helyen maradnak, míg a körúti villa­mosok mindkét irányban a Nyu­gati pályaudvarral szemben áll­nak meg. Tehát a Rudas Lász­ló utcai és az eredeti Visegrádi utcai ideiglenes peronok meg­szűnnek. A FELSZÍN ALATT Budapest legnagyobb méretű gyalogos­aluljárócsarnoka épül ki. Eb­ből szinte valamennyi kereske­delmi és közlekedési célpont el­érhető a Skála Áruháztól kezd­ve a MÁV-pénztárcsarnokon át a metróállomás lejáratáig. Ez a lejárat lényegében már a ne­gyedik „közlekedési szintre” ve­zet, ahol a klasszikus kialakítá­sú „belvárosi rendszerű" metró­állomás található. A metró, kifelé haladva a Marx téri állomás után az Él­munkás tér alatt áll meg. En­nek az állomásnak építészetileg érdekes a kialakítása, fő voná­saiban a Nagyvárad téri két­szintes, galériás állomásra em­lékeztet. A felszíni jelzőlámpás cso­mópontban közvetlen kapcsolat épül ki a Váci út irányába, míg a Lehel utca ezen a szakaszon Újpest felé egyirányú. Innen a befelé tartó forgalom a Váci úton át éri el a Marx teret. A Csanády utca — és benne a trolibuszforgalom — az Élmun­­kás-híd felé, a Victor Hugo ut­ca pedig a Duna felé lesz egy­irányú. Az Élmunkás-híd is ha­marosan felújításra kerül. A tér mögött lesz a végállomásuk a Lehel utcán Újpest felé közle­kedő 12, 14 számozású villamo­soknak, amelyekről természete­sen közvetlen átszállási lehető­ség lesz a metróra. A Váci úton az Élmunkás tér­től a Dózsa György útig — ahol a következő metróállomás lesz — a meglevő fasor között a Bul­csú utcai és Lőportár utcai jel­zőlámpás csomópontokon át, 3—3 forgalmi sávon haladhat a forgalom. A metróállomás gya­­logosforgalmilag új szerkezetű megoldás, közvetlenül a pero­nok fölé épített aluljáróval. A térszinten létesülő jelzőlám­pás kereszteződés lehetővé teszi a minden irányból egyenesen előre haladó és a kis íves moz­gásokon kívül a Váci út mind­két ágáról a balra fordulást is. A Dózsa György útról és a Drá­va utcából eltiltott balra fordu­lás a szomszédos Révész—Csán­gó utcai jelzőlámpás csomó­pontban lehetséges a Váci utat keresztező gyalogosátkeléssel együtt. Innen a megszokotthoz ké­pest az egész Váci úti kereszt­­metszet lényegesen megváltozik. A fasor között egy 3—3 forgal­mi sávos kétirányú főpálya épül ki, míg a fasor és az épü­letek között mindkét oldalon szervizút biztosítja az üzemek

Next