Az Ellenzék, 1926 (14. évfolyam, 1-153. szám)

1926-01-11 / 5. szám

Targu-Mures 1026. Január II. xam­mnm □ om .od n cTjoi isaajiiaai tintentim is UFCIEI Pista K&iv}* íK*ivin-t«ír * <•*. ! ítliili • am Mnnioismiis • hétfőn, szerdán, csü­­illegJcIEIIIIl .­törtökön és s­ombaton. Felelős szerkesztő : KOVÁCS ELEK X­V. m 5. a 4 LOB ifllllXlII i«nClMUS OBI B JalCB vanCOKO AHI! 218. Egész évre 160 i ■ fél évre . SO , Elves­­zi a. á 1 Ley. Hirdetések ára □ cm.-ként 1 lei 50 báni. Apróhirdetés 10 szóig 30 lei további szó 2 L f 0 G G ? T­­_ ff ■& t P O L I T UK A I H ! rí L A P. K'adá is iagthiUidcacii t m Ka y s n r* ex. A magyar szó, a magyar nyelv, a magyar felirat , még mindig nagyon-nagyon sérti egy-egy regáti functionár úrnak a szemét. Komikus, hogy milyen ugrándozást visznek véghez egye­sek, ha egy magyar feliratot lát­nak, magyar nevet olvasnak, vagy magyar szót hallanak. Előre bocsátjuk, hogy vannak­­ tiszteletre méltó kivételek, akik intelligens úriemberhez illő meg­értéssel, hivatásuknak megfelelő komolysággal járnak el a kisebb­ségekkel és velünk, magyarokkal szemben, akikre természetesen nem vonatkoznak azok a kifogá­sok, amelyeknek itt kifejezést­­ adunk. Azok az elfogult túlzók, akik­ről előbb beszéltünk, azt hiszik, hogy ők találták fel a puskaport. Mindenik valami újabb rendele­tet ad ki, amelynek nincs törvé­nyes alapja és amellyel szemben sokszor még a kormánynak is más a felfogása. Az egyik egy rendelettel ki akar pusztítani minden magyar nevet. A másik még azért is bün­tet, ha köztisztviselő az állam nyelvét még nem beszélő polgár­nak, hivatalos ügyben, anyanyel­vén ad felvilágosítást, a harma­diknak és negyediknek más és más a bogara, a kisebbségek zak­latására, bosszantására. Hogy ez a múltban nem így volt, arra a Budapesti Közlöny­ben megjelent pályázati hirdetmé­nyek egész hosszú sorozatát tud­juk felmutatni, amelyekben nem­zetiségi vidékekre hirdetett pályá­zatoknál ki volt fejezve, hogy „az állás betöltésénél előnyben része­sülnek azok, akik az á­lom nyel­vén kívül a román és német nyel­vet bírják". Világos és kétségte­len bizonyítéka ez annak, hogy a kormányok súlyt helyeztek arra, hogy a tisztviselők, akik a polgá­rokért vannak, azokkal saját anya­nyelvükön tudjanak beszélni és közvetlenül is megértsék egymást. Ez a helyes, így van ez a maga rendén. Nálunk ennek az ellenke­zőjét csinálják, annak is megtilt­ják az ilyen érintkezést, aki bírja a kisebbségi nyelveket._______ Ezekkel az akarnokoskodások­­kal szemben a kormánynak az volna a feladata, hogy egységes rendelettel véglegesen szabályozza ezt a kérdést s vessen véget az elébe apró pasák ugrándo­­sainak. Nekünk pedig az a teendőnk, hogy annál keményebben álljunk, minél jobban szorítanak A nevét mindenki úgy írhatja, ahogy akarja és ahogy eddig írta, cégtáblájára vissza­teheti a ma­­gyaar feliratot, használhatja saját anyanyelvét. A mi véleményünk tehát ez: igyekezzék mindenki elsajátítani az állam nyelvét, mert arra szük­sége van. Tartsa is azt tisztelet­ben, de viszont ne gyáváskodjék, ne kétszínkedjék senki; követelje és védje meg annyanyelve a mi magyarok, a magyar nyelv jogát. Makfalva magyar kulturünnepe. Bensőségteljes szép ünnepnapja volt tegnap a megyénktől elcsatolt Makfalva községnek. A magyar dal ült ott ün­nepet azon alkalomból, hogy nyolc kü­­küllőmenti székely daloskör együttes dalversenyt rendezett. Nem volt ez kifejezett verseny, csu­pán azt a célt szolgálta, hogy az alig egy év alatt alakult székely daloskörök egymásnak és az érdeklődő közönség­nek bemutassák haladásukat. Sem a dalosokat, sem az érdeklődő­ket nem tartotta vissza a megjelenéstől az idő, a sáros, rossz út, mert egyik másik községből marhaszekeren igye­keztek a vasúti állomáshoz, de még­is elmentek, jeléül annak, hogy a székely nem ismer akadályt, ha olyan ügyről van szó, amely az ő lelkéből nőtt ki. Emelte az ünnepély jelentőségét, hogy megjelent azon az Országos Dalosszö­vetség elnöke Incédi Jokszman Ödön, a vármegye részéről Andresán udvar­helymegyei p­efectus, valamint az ud­varhelyi primár, a járások főszolgabírói és vezető tisztviselői közül többen je­lentek meg, míg városunkból Kovács Elek, Kakucs György, Csergő Tamás voltak jelen, de összejött messzi vidék inteligenciája, papok, tanítók, birtoko­sok. A műsor a községi táncteremben folyt le, amely szűknek bizonyult a közönség befogadására. A nemzeti himnusz eléneklése nyitotta meg a mű­sort, amelyet a havadtői daloskör adott elő igen szépen, Nagy Sándor karnagy vezetésével. Azután Mihály Jenő makfalvi lelkész mondott megnyitó beszédet. Lélekhez szólván, mély érzéssel és lendülettel méltatta a magyar dal jelentőségét, buz­dítva annak további fejlesztésére a da­losokat, egyben meleg szeretettel kö­szöntve a vendégeket. A műsor követ­kező száma a résztvevő nyolc dalos­kör együttes éneke volt, amibő Spohr „A dal“ c. művét adták elő nagy ha­tással. Utánna Lörinczi Dénes tanító adott elő egy költeményt „Hölgyek pa­nasza“ címen, amely általános derült­séget váltott ki. A többi daloskörök közül Them Dal­­ünnepen c. énekszámát a kibédi dalos­­kör adta elő Imreh Zsigmond vezetése alatt, igen szép szikerrel. Kelemen Vencel orosz hadifogságából olvasott fel humoros dolgokat. Azután a gyula­­kutai vegyes daloskör énekelt igen szép magyar dalokat, szívhez szóló pre­cizitással, Demeter Gyula vezetésével. Ezt követőleg Császár Erzsi és Zsidó Zoltán adtak elő tréfás pár jelenetet. A havadtői daloskör szép éneke után Orbán Vilmos szavalta el nagy­­hatás­­sal Váradi „Az ezüst fátyol legendája“ c. ismert szép költeményét. Nagy tet­szést aratott az abodi daloskör éneke, mely Fortáner Mi volt nekem a szere­lem c. Petőfi dalát énekelte, szép si­kerrel, Bitai György vezetésével. Ugyan­csak hatásos és sikerült volt a sóváradi daloskör kitűnő énekszáma, a­mely Veres Gábor egy kedves régi magyar népdal egyvelegét adta elő, Bartha La­jos karnagy vezetése mellett. Hasonló sikert aratott a kelementelki daloskör, mely Lavottának a Remény­hez című dalát énekelte Lakatos Isván vezetésével és a makfalvi­ daloskör éneke, amely ugyancsak kedvelt és hatásos ma­gyar népdalokat énekelt Bencze Gyula vezetésével. Közben még makfalvi mű­kedvelők adtak elő egy tréfás kis bo­hózatot, nagyon ügyesen és Kakasi Er­zsi szavalta el, igen ügyesen Kiss­­Jó­zsef Ágotha kisasszony c. költeményét. A műsort Bencze Gyula záróbeszéde fejezte be. Műsor után az iskola helyiségeibe ment át a nagy közönség, ahol társas­vacsora és tánc volt. Az iskola összes helyiségei nem bírták befogadni a ren­geteg közönséget, egymást fölváltva ültek vacsorához az emberek, tánc pe­dig helyszűke miatt, lassú csárdásnál alig jutott tovább. Vacsora alatt Incédi Jokszman Ödön dalosszövetségi elnök intézett lelkes szavakat a dalosokhoz, amelyre Imreh Zsigmond kibédi tanító üdvözölte az elnököt és a vendégeket. Kovács Elek kitartó munkára buzdította a daloso­kat, arra kérve, hogy a lelkekben most gyújtott tűz ne legyen hamar ellobogó szalmatűz, hanem oltár­láng, amely előttünk lobogva mindig áldozatra ser­kentsen. Erre a beszédre Nagy Domo­kos havadtői kisgazda válaszolt rend­­kívüli ügyesen. A társaság a reggeli órákban osz­lott szét, lelkekben a legkellemesebb emlékekkel. A rendezés nagy munká­ért Bencze Gyulát illeti az elismerés. LEGÚJABB A községi választások. Bukaresti tudósítás szerint a községi választásokat február má­sodik felében, mindenesetre meg­tartják. A vonatkozó előkészülete­ket most teszik meg. Ugyanezen forrás szerint a köz­­igazgatási hatóságok munkapro­­grammjukat már február elsejével úgy osztják be, amint a községi választások megtörténte után kell, hogy működjék. A városok élén addig a jelenlegi primárok ma­radnak, de beosztják a leendő secretárokat. Tárgyalják a választási törvényt. Bukaresti forrás szerint, a par­lament megnyitása után nyomban a választójogi törvényt veszik tárgyalás alá. Ugyanezen forrás szerint, a kormány enged eddigi merev álláspontjából s el fogja rendelni a választási névjegyzékek kiigazí­tását. A komb­ácsik nem nyugosznak. Bukarestbe érkezett jelentések sze­rint a bulgár határon az utóbbi idő­ben megint több kom­itácsi banda tört be román területre. A kormány erélyes intervenciójára a bolgár-román vegyes bizottság bolgár tagjai megnyugtatták Romániát, hogy a bolgár kormány a komitácsik ellen most olyan törvényeket hozott, amelyek lehetetlenné teszik a további betöré­seket. H­ÍREK. — Adózó polgártársainkat figyelmeztetjük, hogy adóvallomá­saikat e hó végéig okvetlenül be ke­l adni, mert aki nem ad val­lomást, annak az adóját hivatal­ból állapítják meg Arra is fel­hívjuk polgártársaink figyelmét, hogy az arcképes személyazonos­sági igazolványok kiállításának az u­olsó terminusa is lejár a héten, aki most meg nem szerzi, többé ilyen bizonyítványt nem kap, már pedig a személyazonosságot csak azzal lehet igazolni._______ Kávés és ebédlő damaszt asztalneműért, 6 és 12 személyes ajouros garnitúrák, törül- - ' J óvVvorz közök, zsebkendők, fehérneműk, lenvásznak, ö J ^ ^ d I D d 11 Lauter Jenő divatüzlete a Székely Szövőgyár helyi lerakatában­

Next