Az Ellenzék, 1926 (14. évfolyam, 1-153. szám)
1926-01-11 / 5. szám
Targu-Mures 1026. Január II. xammnm □ om .od n cTjoi isaajiiaai tintentim is UFCIEI Pista K&iv}* íK*ivin-t«ír * <•*. ! ítliili • am Mnnioismiis • hétfőn, szerdán, csüillegJcIEIIIIl .törtökön és sombaton. Felelős szerkesztő : KOVÁCS ELEK XV. m 5. a 4 LOB ifllllXlII i«nClMUS OBI B JalCB vanCOKO AHI! 218. Egész évre 160 i ■ fél évre . SO , Elveszi a. á 1 Ley. Hirdetések ára □ cm.-ként 1 lei 50 báni. Apróhirdetés 10 szóig 30 lei további szó 2 L f 0 G G ? T_ ff ■& t P O L I T UK A I H ! rí L A P. K'adá is iagthiUidcacii t m Ka y s n r* ex. A magyar szó, a magyar nyelv, a magyar felirat , még mindig nagyon-nagyon sérti egy-egy regáti functionár úrnak a szemét. Komikus, hogy milyen ugrándozást visznek véghez egyesek, ha egy magyar feliratot látnak, magyar nevet olvasnak, vagy magyar szót hallanak. Előre bocsátjuk, hogy vannak tiszteletre méltó kivételek, akik intelligens úriemberhez illő megértéssel, hivatásuknak megfelelő komolysággal járnak el a kisebbségekkel és velünk, magyarokkal szemben, akikre természetesen nem vonatkoznak azok a kifogások, amelyeknek itt kifejezést adunk. Azok az elfogult túlzók, akikről előbb beszéltünk, azt hiszik, hogy ők találták fel a puskaport. Mindenik valami újabb rendeletet ad ki, amelynek nincs törvényes alapja és amellyel szemben sokszor még a kormánynak is más a felfogása. Az egyik egy rendelettel ki akar pusztítani minden magyar nevet. A másik még azért is büntet, ha köztisztviselő az állam nyelvét még nem beszélő polgárnak, hivatalos ügyben, anyanyelvén ad felvilágosítást, a harmadiknak és negyediknek más és más a bogara, a kisebbségek zaklatására, bosszantására. Hogy ez a múltban nem így volt, arra a Budapesti Közlönyben megjelent pályázati hirdetmények egész hosszú sorozatát tudjuk felmutatni, amelyekben nemzetiségi vidékekre hirdetett pályázatoknál ki volt fejezve, hogy „az állás betöltésénél előnyben részesülnek azok, akik az álom nyelvén kívül a román és német nyelvet bírják". Világos és kétségtelen bizonyítéka ez annak, hogy a kormányok súlyt helyeztek arra, hogy a tisztviselők, akik a polgárokért vannak, azokkal saját anyanyelvükön tudjanak beszélni és közvetlenül is megértsék egymást. Ez a helyes, így van ez a maga rendén. Nálunk ennek az ellenkezőjét csinálják, annak is megtiltják az ilyen érintkezést, aki bírja a kisebbségi nyelveket._______ Ezekkel az akarnokoskodásokkal szemben a kormánynak az volna a feladata, hogy egységes rendelettel véglegesen szabályozza ezt a kérdést s vessen véget az elébe apró pasák ugrándosainak. Nekünk pedig az a teendőnk, hogy annál keményebben álljunk, minél jobban szorítanak A nevét mindenki úgy írhatja, ahogy akarja és ahogy eddig írta, cégtáblájára visszateheti a magyaar feliratot, használhatja saját anyanyelvét. A mi véleményünk tehát ez: igyekezzék mindenki elsajátítani az állam nyelvét, mert arra szüksége van. Tartsa is azt tiszteletben, de viszont ne gyáváskodjék, ne kétszínkedjék senki; követelje és védje meg annyanyelve a mi magyarok, a magyar nyelv jogát. Makfalva magyar kulturünnepe. Bensőségteljes szép ünnepnapja volt tegnap a megyénktől elcsatolt Makfalva községnek. A magyar dal ült ott ünnepet azon alkalomból, hogy nyolc küküllőmenti székely daloskör együttes dalversenyt rendezett. Nem volt ez kifejezett verseny, csupán azt a célt szolgálta, hogy az alig egy év alatt alakult székely daloskörök egymásnak és az érdeklődő közönségnek bemutassák haladásukat. Sem a dalosokat, sem az érdeklődőket nem tartotta vissza a megjelenéstől az idő, a sáros, rossz út, mert egyik másik községből marhaszekeren igyekeztek a vasúti állomáshoz, de mégis elmentek, jeléül annak, hogy a székely nem ismer akadályt, ha olyan ügyről van szó, amely az ő lelkéből nőtt ki. Emelte az ünnepély jelentőségét, hogy megjelent azon az Országos Dalosszövetség elnöke Incédi Jokszman Ödön, a vármegye részéről Andresán udvarhelymegyei pefectus, valamint az udvarhelyi primár, a járások főszolgabírói és vezető tisztviselői közül többen jelentek meg, míg városunkból Kovács Elek, Kakucs György, Csergő Tamás voltak jelen, de összejött messzi vidék inteligenciája, papok, tanítók, birtokosok. A műsor a községi táncteremben folyt le, amely szűknek bizonyult a közönség befogadására. A nemzeti himnusz eléneklése nyitotta meg a műsort, amelyet a havadtői daloskör adott elő igen szépen, Nagy Sándor karnagy vezetésével. Azután Mihály Jenő makfalvi lelkész mondott megnyitó beszédet. Lélekhez szólván, mély érzéssel és lendülettel méltatta a magyar dal jelentőségét, buzdítva annak további fejlesztésére a dalosokat, egyben meleg szeretettel köszöntve a vendégeket. A műsor következő száma a résztvevő nyolc daloskör együttes éneke volt, amibő Spohr „A dal“ c. művét adták elő nagy hatással. Utánna Lörinczi Dénes tanító adott elő egy költeményt „Hölgyek panasza“ címen, amely általános derültséget váltott ki. A többi daloskörök közül Them Dalünnepen c. énekszámát a kibédi daloskör adta elő Imreh Zsigmond vezetése alatt, igen szép szikerrel. Kelemen Vencel orosz hadifogságából olvasott fel humoros dolgokat. Azután a gyulakutai vegyes daloskör énekelt igen szép magyar dalokat, szívhez szóló precizitással, Demeter Gyula vezetésével. Ezt követőleg Császár Erzsi és Zsidó Zoltán adtak elő tréfás pár jelenetet. A havadtői daloskör szép éneke után Orbán Vilmos szavalta el nagyhatással Váradi „Az ezüst fátyol legendája“ c. ismert szép költeményét. Nagy tetszést aratott az abodi daloskör éneke, mely Fortáner Mi volt nekem a szerelem c. Petőfi dalát énekelte, szép sikerrel, Bitai György vezetésével. Ugyancsak hatásos és sikerült volt a sóváradi daloskör kitűnő énekszáma, amely Veres Gábor egy kedves régi magyar népdal egyvelegét adta elő, Bartha Lajos karnagy vezetése mellett. Hasonló sikert aratott a kelementelki daloskör, mely Lavottának a Reményhez című dalát énekelte Lakatos Isván vezetésével és a makfalvi daloskör éneke, amely ugyancsak kedvelt és hatásos magyar népdalokat énekelt Bencze Gyula vezetésével. Közben még makfalvi műkedvelők adtak elő egy tréfás kis bohózatot, nagyon ügyesen és Kakasi Erzsi szavalta el, igen ügyesen KissJózsef Ágotha kisasszony c. költeményét. A műsort Bencze Gyula záróbeszéde fejezte be. Műsor után az iskola helyiségeibe ment át a nagy közönség, ahol társasvacsora és tánc volt. Az iskola összes helyiségei nem bírták befogadni a rengeteg közönséget, egymást fölváltva ültek vacsorához az emberek, tánc pedig helyszűke miatt, lassú csárdásnál alig jutott tovább. Vacsora alatt Incédi Jokszman Ödön dalosszövetségi elnök intézett lelkes szavakat a dalosokhoz, amelyre Imreh Zsigmond kibédi tanító üdvözölte az elnököt és a vendégeket. Kovács Elek kitartó munkára buzdította a dalosokat, arra kérve, hogy a lelkekben most gyújtott tűz ne legyen hamar ellobogó szalmatűz, hanem oltárláng, amely előttünk lobogva mindig áldozatra serkentsen. Erre a beszédre Nagy Domokos havadtői kisgazda válaszolt rendkívüli ügyesen. A társaság a reggeli órákban oszlott szét, lelkekben a legkellemesebb emlékekkel. A rendezés nagy munkáért Bencze Gyulát illeti az elismerés. LEGÚJABB A községi választások. Bukaresti tudósítás szerint a községi választásokat február második felében, mindenesetre megtartják. A vonatkozó előkészületeket most teszik meg. Ugyanezen forrás szerint a közigazgatási hatóságok munkaprogrammjukat már február elsejével úgy osztják be, amint a községi választások megtörténte után kell, hogy működjék. A városok élén addig a jelenlegi primárok maradnak, de beosztják a leendő secretárokat. Tárgyalják a választási törvényt. Bukaresti forrás szerint, a parlament megnyitása után nyomban a választójogi törvényt veszik tárgyalás alá. Ugyanezen forrás szerint, a kormány enged eddigi merev álláspontjából s el fogja rendelni a választási névjegyzékek kiigazítását. A kombácsik nem nyugosznak. Bukarestbe érkezett jelentések szerint a bulgár határon az utóbbi időben megint több komitácsi banda tört be román területre. A kormány erélyes intervenciójára a bolgár-román vegyes bizottság bolgár tagjai megnyugtatták Romániát, hogy a bolgár kormány a komitácsik ellen most olyan törvényeket hozott, amelyek lehetetlenné teszik a további betöréseket. HÍREK. — Adózó polgártársainkat figyelmeztetjük, hogy adóvallomásaikat e hó végéig okvetlenül be kel adni, mert aki nem ad vallomást, annak az adóját hivatalból állapítják meg Arra is felhívjuk polgártársaink figyelmét, hogy az arcképes személyazonossági igazolványok kiállításának az uolsó terminusa is lejár a héten, aki most meg nem szerzi, többé ilyen bizonyítványt nem kap, már pedig a személyazonosságot csak azzal lehet igazolni._______ Kávés és ebédlő damaszt asztalneműért, 6 és 12 személyes ajouros garnitúrák, törül- - ' J óvVvorz közök, zsebkendők, fehérneműk, lenvásznak, ö J ^ ^ d I D d 11 Lauter Jenő divatüzlete a Székely Szövőgyár helyi lerakatában