Az Én Ujságom, 1907. június-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1907-12-22 / 52. szám

I 52. szám. AZ ÉN ÚJSÁGOM 42/1 — Nézd, Gyula barátom, ezek az én sok szenvedésem érezbe öntött emlékei. Ha szeretsz, emlékezzél meg rólam, ha ez a gomb a kezedbe kerül. És a dobozkából több sárgaréz katonagomb közül kivett egyet Petőfi s barátjának adta. Pozdor Gyula nagy örömmel fogadta a kedves ajándékot s ő, a lelkes gazdag ifjú nem is kaphatott volna értékesebb emléktárgyat Petőfitől. Óh, hányszor meg is ölelték egymást! Két-három hét múltán Puzdor gyö­nyörű arany szelenczét készíttetett s rávésette ezt a dicsőséges nevet: Pet­­rovics Sándor. Ebbe a szelenczébe tette a gombot s mikor Petőfi meglátta a kincset érő dobozban az ő réz pityké­­jét, meghatottan köszönte meg dús­gazdag barátjának ezt a meleg gondolatot. A 48. számban közölt rejtvények meg­­ fejtői : (Folyt.) Greiner Tibor László, ifj. Perndl Ferencz, Reiner Rózsika, Szenes Bandi, Erdélyi Aranka, Milosevicz Erna, Pretsch Annus, Ernő és Jancsi, Éltető Magduska, Weisz Veronka, Karap Antal és Jolán, Kaszriel Blanka, Sztefánovics Divna, Mayer Gyula és Béla, Kertész Klári, Aigner Jolánka, Fejér Endre, Nováky Gizi, ifj. Rónay Elemér, Korda Karola, Asztalos Miczike, Pósa Jolánka és Józsika, Fü­löp Ilonka, Fischer Erzsike, Balogh Jolán, Baumann Tibor, Sugár Renée, Révész Agicza, Deutsch Clarissze, Szabó Sanyi, Tandlich Blanka, Friedrich Béla, Killer Jenő, Stromszky Dénes, Bergszmann Bertalan, Richter Poldinka, Pollák Jóska, Zsámboki Laczi, Gallé Emma, Ritter Olga, Fogér Lajos, Szántó Lenke, Parragh Ilonka és Sárika, Hantos Pista, Mészöly Józsika, Bálint Gizike és Palika, Ney Laczi, Borbek Edith, Petrovics Pistike, Kemény Imre és Lujza, Steiner Endre és Pista, Molecz Margitka, Wachs Stefánia, Hódos Tibor, Jánosi Béla, Peér István, Hodács Janika, Iván Laczkó, Széplaki Margit, Riesz Lajos, Brunner Mariska, Rosenberger Imre, Hohenberg László, Csurgay Béluska, Gede Pista, Maier Margitka, Bernstein Erzsi, Esső Sándor, Bogsch Miki, Kalmár Margit és Móricz, Ausländer Laczi és Pali, Bodnár Irén és Margit, Bröder Juliska és Karola, Fálk László, Medlinger Gusztika, Karpelesz Károly, Zavaros Tibor, Balázs Tibor, Konold Dezső, Preisach Árpád és Olga, Lukács Oszkár, Imre Erzsike, Kerschbaummayer P., Horák Irénke. A szerkesztő bácsi postája. Kedves olvasóimnak. Boldog karácsonyi ünnepeket kívánok mindnyájatoknak. Szálljon le az angyal hozzátok édes örömmel, ragyogó szép karácsonyfával ! — Apró Imre. Nagy fát mozgatsz, kis öcsém, mikor azt kérdezed, me­lyik a legnagyobb a nagy költők között ? Nézz föl az égre , ki tudod-e választani, sok fényes csillaga között melyik a legkü­lönb ? Látod, a nagy költőket épen így nem lehet mérlegre tenni. Örülj neki, hogy megismerkedhetsz velük s szeresd valamennyit, mint a­hogy a méhecske egyformán szedi a mézet minden virágról. — Bálint Piroska. Szeretnéd, tudni mikor jön már vissza a ti ereszetek alá a fecske ? Odább lesz még az az idábbnál, Piroska szentem. Hadd csicseregjen még egy kicsit a szerecsen gye­reknek is. — Döme Lórika. Azt már szeretem hallani, hogy te főzöd apukának a reggeli kávét. Tudom, nem is evett még annál édesebbet éle­tében. Mit szólnál hozzá, ha egyszer bezörget­nék a konyhátok ajtaján? Nem futtatnád el ijedtebben azt a híres kávét ? — Czimer Péterke. Panasz van rád, Péter fiam, nagy panasz. Azt hallottam felőled, úgy széthányod a holmijai­dat, hogy ha hét inasnak hetvenhét keze volna s az mind te utánad rakosgatna, akkor se le­hetne te körülötted rendet tartani. Micsoda katona lesz te belőled majd, te Péter? Még a verebek is azt csiripelik majd utánad : Czimer Peti jó katona, azt se tudja, hol a lova. — Spitzer Elza. De megnőttél, kis Elzuskám, hogy már a negyedik osztályba jársz ! Tanulj szor­galmasan, hogy kedves szüleid, a­kik a te javadat munkálják, örüljenek szorgalmadnak, előhaladásodnak. Örvendek, hogy a fejtörőket mindig meg szoktad fejteni: ez azt bizonyítja, hogy értelmes kis­lány vagy. — Éltető Mag­­daska. Elhiszem azt, édes kis lányom, hogy nehéz azt pótolni, a­mit egyszer elmulasztottál. De kitartó szorgalommal hamar utolérheted a többi kis leányt s te is csak úgy mondod majd a történelmet, mint a vízfolyás. És ha majd azt kérdi a tanító bácsi, mutasd meg Magyarország térképén : hol van Debreczen ? tudom : nem a Dunán túl kevesed! így azután nem is sejti senki, hogy olyan sokáig voltál beteg. — Révész Ágicza. Az már nagy dolog, hogy te ösztöndíjas leányka vagy. Nem is csudálom: apró levélkéd úgy tele írtad gyöngybetűiddel, hogy én is örömmel adom­ ösztöndíjadhoz a meleg dicséret igaz szavát. — Gallé Emma és Ritter Olga. Hej, szép ez a székes­főváros, Budapest, igazad van! Fényes palotákkal, gyö­nyörű templomokkal, széles, eleven utczákkal, fás terekkel van teli. De én azt hiszem, hogy a nagyvárosi ember meg a ti falutokban, meg a galambdúczos udvarokban, virágos kis ker­tekben, akáczfás utczákban, nádfedeles, fehérre meszelt kis házatokban találna gyönyörűséget. Kéziratot nem adok vissza. ■ ■ ■ •­­ i

Next