Az Est, 1914. július (5. évfolyam, 156-186. szám)

1914-07-01 / 156. szám

A rombolás Szerajev&Jean Szerajevó. junius SO. (Az Ezt kiküldött munkatársától.) Szarajevóban tegnap délután el­zárták az­­összes úttesteket. A ka­tonaság és a rendőrség nem enge­dett meg semmiféle csoportosulást, i a publikumot szétkergették és már a déli órákban megkezdődtek az előállítások, a­melyeknek száma háromszáznál többre terjed. A szerbek a merénylet után az utcán csoportokban beszélgetni kezd­tek. Ilyen szavak hangzottak el: — Ez a Vidovban napja! Ez a világos nap ! Miután lázadástól kellett tartani, a hatóság úgy intézkedett, hogy min­den csoportosulás, minden zajongás tilos és a­ki ez ellen a tilalom ellen vét, azt azonnal vigyék a rendőr­ségre. J­1 . : Este hét órakor harminc török ember verődött össze egy csoportba és elindult az Európa-szálló felé. Először csak egy kő repült be az egyik ablakon, de tíz perc múlva valóságos kőzápor érte a szállót. A ven­dégek kiszaladtak az utcára és a törökök most már annál szabadab­ban folytatták a rombolást. Majd az Európa után a szerbek üzleteit vet­ték sorra, mindenütt beverték az ablakokat. Tegnap reggel hét-nyolc óra között ötven-hatvan tagú csoportok, szám szerint körülbelül húszan indultak el a városba tüntetni a szerbek ellen. Minden csoport vezetőjének volt egy jegyzéke, a­melyre fel voltak írva a szerb üzlettulajdonosok és azok a szerbek, a­kik a nacionalista mozgalmakban részt vesznek. Több csoportnál fekete-sárga vagy bos­­nyák, sőt egynéhánynál magyar nem­zeti lobogók voltak. Végigmentek az utcákon a tüntető csapatok, min­denütt éltették a monarchiát és a katonaságot, magukkal hordozták Fe­renc József király és megboldogult Erzsébet királyné arcképét. Behatol­tak a proskribált szerbek lakásába, megostromolták a szerb nemzeti ban­kot és sorra járták a szerb naciona­lista vezérek lakását. A bútorokat kidobálták az utcára, mindent, a­mi a kezük ügyébe esett, összevagdal­tak és összetörtek. A szerb társas­körből a billiárdasztalt is kidobták az utcára. Legnagyobb volt a tüntetés az Európa-szálló előtt. Jeftanovics ösz­­szes arany és ezüst evőkészleteit kidobálták, de nem loptak el sem­mit. A szállodát vasárnap és a teg­napi nap folyamán háromszor is megostromolták, még a terraszt is, úgy hogy egy darab nem maradt épen a szállóban. A Srbska Rjecs szerkesztőségét teljesen lerombol­ták és erősen megrongálták a metro­­polita lakását, a szerb iskolát és több szerb egyesület épületét is. Tegnap nem lehetett szerb embert látni az utcán. Egy részük a hegyek közé menekült, mások a padláson bújtak el. Cabrinovics atyját és mind­azokat, a­kikkel az utóbbi időben érintkezett, összesen vagy harminc embert, a mai nap folyamán letar­tóztatták. A hallatlan pusztítás és a féktelen tüntetés meggátlására Potiorek tábor­szernagy, tartományi főnök Szerl­­­jevó városára és kerületére statá­riumot rendelt el. Tegnap este hat órakor ragasztották ki az erről szóló plakátokat. A kormánybiztosi hiva­tal két tisztviselője ulánus katona­ságtól körülvéve kocsikon bejárja a várost. A kocsi minden sarkon meg­áll, trombitával jelt adnak, azután a kormányzósági tisztviselő felolvassa a statárium elrendelését, majd ki­ragasztja a rendeletet az utcasar­kokra. A rendelet szövege német és magyar fordításban a következő­képpen szól: Hirdetmény. A főtörvényszék elnökével és a főállam­ügyészszel egyetértésben elrendelem Szera­­jevó városának és Szerajevó ke­rületének területére a statáriumot a következő büntettek miatt: 1. Hazaárulás büntette (111— 115. §.). 2. A haderő ellen elkövetett bűntett (116 —138. §.). 3. A közrend megzavarásának büntette (142. §.). 4. Felkelés büntette (144— 148. §.). 5. Zendülés büntette (149— 150. §.). 6. A 157., 159., 161. a—c, 163., 165., 173., 175. §-okban meghatá­rozott esetekben elkövetett nyil­vános erőszakosság büntette. 7. Gyilkosság büntette (209— 213. §.). 8. Agyonütés büntette (215—­ 217. §.). 9. Súlyos testi sértés büntette (228—233. §.). 10. Gyújtogatás büntette (242 -247. §.). 11. Rablás büntette (443 — 249. §.). 12. Az előbb említett büntet­tek elpalástolásának büntette (294—302. §.) miatt. Mindezeket a bűntetteket ha­lálbüntetés sújtja. Ezt azzal a pa­rancscsal teszem közzé, hogy min­denki halálbüntetés terhe mellett köteles tartózkodni minden lázadó összejöveteltől, erre való izgatás­tól és ebben való részvételtől és alkalmazkodni tartozik az e bűn­tettek megakadályozására tett ha­tósági intézkedésekhez. Szera­jevó, 1914. junius 29. Potiorek: Tarján Vilmos: még nem takaríthatták el. Alkal­munk volt szerb kereskedőkkel és lakosokkal beszélni, a­kiknek házát és berendezését teljesen tönkretették. Ezek azonban nem igen mernek nyilatkozni a dolgokról, félnek, hogy ha akármit is mondanak, azzal gya­nút keltenek és csak rosszul járhat­nak. A legnagyobb kárt az Európa­­szálló tulajdonosa, Jestanovics szen­vedte. Azt mondják, többet vesztett fél millió koronánál. Ő kívüle a második legnagyobb károsult egy Prijanovics nevű posztókereskedő, a­kinek az üzletét tették teljesen tönkre. . . A csőcselék még a magánházába is berontott és a posztókereskedő feleségének összes ékszereit és min­den értéktárgyát, körülbelül negyven­ezer korona értékben elvittek, úgy hogy mára a jómódú kereskedő koldus lett. Ő sem mer nyilatkozni a dolog­ról és akár tőle, akár más keres­kedőtől kérdezzük, hogy a katona­ság, vagy rendőrség miért nem lé­pett közbe, azt felelik, hogy nem tudják, nem értik. A biztosítótársa­ságok viszont vis maiornak tekintik a rombolást és fosztogatást, ezért nem akarják kifizetni a biztosítási összegeket. A károsult emberek ér­deklődtek a magisztrátusnál, hogy tesz-e valamit az érdekükben, de eddig választ nem kaptak. Az az impresszióm, hogy minden marad a régiben. Szerajevó szerb lakossága teljesen viszavonult. Ő tőlük is akár­mit kérdeznek, elzárkóznak. Alkalmam volt beszélni Sola Vo­jislav politikussal, a labor volt el­nökével, a­ki a szerb nemzeti marád­­párthoz tartozik. Ő is rendkívül óvatosan nyilatkozik. Látszik min­den szavából, hogy semmit sem mer elmondani, mert nem akar egyetlen egy szóval sem ellenkezésbe jutni a kormányzattal. A merényletről és az utána következő politikai válto­zásról a következőket mondotta. Csak azt tudom, hogy ez nagy szerencsétlenség Bosznia és Herce­govinára nézve. Lehetetlennek tar­tottuk, hogy ebben az országban, a­hol lojális minden alattvaló, ez megtörténhessék. Arról nem is aka­rok beszélni, a­mi azután tegnap történt. A rombolás és a fosztogatás a legborzasztóbb, a­mit el lehet kép­zelni. A lakosság legalacsonyabb osztálya, a törökök, a katolikusok és a spanyol zsidók alja betört a szerbekhez és számtalan családot tel­jesen tönkretett.­­ Azt hallom, hogy a tábornak ezt az ülésszakát be fogják rekeszteni és valószínű, hogy új választásokat írnak ki. Az nem igaz, hogy a szer­­bek kormányzatellenesek volnának. Nem volt szerb templom, ház és is­kola, a­hol ne lett volna künn a zászló a trónörökös megérkezésekor, a­kit mindenütt a legnagyobb szere­tettel fogadtak. Én Mostárban a trónörökössel megérkezésekor egy fél óráig beszéltem és azt mondta nekem, hogy boldog, hogy ilyen gyö­nyörűen fogadták. — Arra vonatkozólag, hogy ez a merénylet összeesküvés eredménye-e, vagy valamiképpen összefüggés­ben van-e Szerbiával, semmit sem mondhatok, hiszen most folyik a vizsgálat és a dolgot még nem tisz­tázták. Annyit azonban mondhatok, hogy mindenki konszernéivá van. — Hogy támad-e valami reakció a sajnálatos eset után, azt nem tudom, bár a tegnapi nap eléggé reakciós volt. A szerbek egészen csendesen viselkednek és h­a akármi is fog történni, annak semmiképpen sem a szerb nép lesz az oka. Szera­jevó, június 39. ■ (Az Est kiküldött munkatársától.) Magánértesülésem szerint Trebinje lángokban áll. Nevesinje hercegovi­­nai várost szintén felgyújtották. Meg­erősíthetem azt a hírt, hogy Sola Athanázt, a szerb nemzeti párt egyik vezérét letartóztatták. Sola Athanáz testvéröcscse Sola Vojislav­­nak, a sabor volt elnökének, a­ki Az Est munkatársa előtt a fenti nyilatkozatot tette, pásztor Árpád. • Szerajevó, június 30. (Az Est kiküldött munka­társának telefonjelent­ése.) A sabornak a király által kineve­zett két alelnöke, Jankics szerajevói orvos és dr. Dimovics ügyvéd — mindkettő újvidéki származású, megjelent Kolasz bárónál és Zurm­­nity osztályfőnöknél és kérte őket, hogy vessenek véget a szerbek elleni fosztogatásoknak. Mindkettő meg­ígérte, hogy igyekszik rendet terem­teni, annyival is inkább, mert már kihirdették a hadiállapotot. Erre az intézkedésre szükség volt, mert eddig is súlyos zavargások és rombolások történtek. A szerb árvaházat teljesen lerombolták. Betörtek Jestanovics Savka nevű gazdag szerb özvegyé­hez, a­ki betegen feküdt ágyában. Lakásának bútorait darabokra törték és az egész lakást annyira tönkre­tették, hogy az özvegyet kórházba kellett szállítani, hogy ott ápoltat­hassa tovább magát. Bajcsatics kor­mánypárti szerb nagykereskedő üz­letét teljesen szétrombolták, hasonló­képpen Szimo Prnyalovics üzletét és házát is, ennek feleségéről leszedték az ékszereket és azokat teljesen összezúzták, lopni azonban nem lop­tak semmit. A zavargásokkal és rombolások­kal okozott kár eddig több mint egy millió korona. A Ferenc József­ utca 21-ik számú ház Dusán Besarovics szerb jómódú ember tulajdona, a­ki a kerületi elöljárónak az öcscse s teljesen lojá­lis érzelmű ember. Ennek üzletét teljesen tönkretették, körülbelül har­­mincz­er korona értékű szövetet ki­dobtak az utcára és összetaposták. A ház minden lakójához betörtek, csak egyetlen egy lakást hagytak épen, a­melynek ajtaján egy magyar A roemiscímás sátán Szerajevó, június 30. (Az Est kiküldött munkatársától.) A város külső képe ma reggelre, a­mennyire a történtek után lehet­séges, egészen nyugodt. A katona­ságot mindenünnen visszavonták és az utcákon sehol sem látni se kato­nát, se cirkáló rendőröket. De a teg­napi fosztogatás borzalmas képét

Next