Az Est, 1914. szeptember (5. évfolyam, 219-249. szám)

1914-09-01 / 219. szám

6. oldal Kedd, szeptember 1 A trombita Egy sebesült tiszttől hallottam ma egy kis történetet, egy lehelletnyit a világ csatájának viharából, egy le­vélnyit babérlák sűrű erdejéből. És elfutotta a hév szívemet és verset szeretnék írni, olyat, a­milyet üde kis fiúk szavalnak a vizsgán. De most nincs türelmem rímet várni. Ezt me­sélte a tiszt, a­ki az ágyon feküdt a fehér kötés glóriájával a homlokán : — Rohamra mentünk a novo­­szielicai csatában. Az én századom tiszta színmagyar volt. Úgy mentek a gyerekek, mintha csak valami tré­fás versenyfutás lenne. Mellettem szaladt a trombitás. Szembe velünk meg úgy jöttek a golyók, mint a szú­nyogok, de annyit sem adtunk rá, mint a szúnyogokra. Egyszer csak nem hallom a trombitát. A trombitás felé fordulok, ott fújja dagadt képpel a trombitát, de nem jön belőle a hang. Elkapja a szája elől, belenéz, rázza, lefordítja, megint a szájához kapja, fújja, erőlködik, nem hallani. Me­gyünk előre, a trombitás mellettem van . — Főhadnagy úr, nem szól a trom­bitám. Futunk, a trombitás ,elkezdi ütögetni az öklével a trombitát, a tér­déhez csapkodja, megint megpró­bálja, szinte sírva fordul hozzám : — Nem szól a trombita. Nem akar szólni. Visszateszi a szája elé, aztán megint hallom, a­hogy rekedt hangon kesereg : — Nem szól ez az istennek se .. Odapillantok, megint fújja, a szeme mered, az arca fakó, a blúzán vér­tölt. Hisz átlőtték a tüdődet, fiam — akartam mondani neki, de éppen akkor vágódott el a trombitás és ott maradt* a földön. Ha meghalt, sose tudja meg, mért nem jött ki a hang a trombitából. (sz. e) — Tálnál ítélj Brassóban. Brassóból jelentik : Karóig román király influ­enzájából felépülvén, Sinaiában ki­hallgatáson fogadta* Talant béget. Tegnapelőtt Sinaiából Talaat bég a török konzullal, továbbá az osztrák­magyar és német nagykövetségnek s a román külügyminisztériumnak egy­, egy tagjával autón átrándult Brassó városába. Talaat bég kijelentette, hogy vasárnap szándékszik Buka­restbe visszautazni s azután haza­utazik Konstantinápolyba. Utjának fontosságára való tekintettel csak , annyit óhajtott megjegyezni, hogy kiküldetésének eredményével megvan elégedve. — Aranyát — vasért. Az Auguszta­­alap javára újabban a következő ol­vasóink küldöttek be különböző ék­szereket : Fóliák Szidónia (Orosháza) 4 darab aranygyűrű, König Böske­­(Nagyszombat) egy aranygyűrű, egy melltű­, Guttmann Franci (Nyitra) egy ezüstlánc, Rudolfer Alice és Bokor Margit (Alsólendva) egy aranygyűrű, egy pár fülbevaló, Sark­ad­i Lilike (Budapest) egy pár arany fülbevaló, egy ezüstlánc medaillonnal. Az ado­­­mnanyákat­ rendeltetési helyükre jut­tattuk és gondoskodunk róla, hogy a nemes adományozók megkapják a csere-vasgyürüket. — Hamisított bor a hadbavonulók­nak. Szabadkáról jelenti tudósítónk . A szabadkai katonai élelmező állo­más vezetője augusztus 10-én pa­naszt tett a rendőrségen Frank Sán­dor szabadkai sör- és szesznagykeres­kedő ellen. Frank bort szállított az állomáson átvonuló katonák élelme­zésére, de a bor oly rossz volt, hogy néhány deci elfogyasztása óriási fej­fájást és gyomorgörcsöt idézett elő a katonáknál, így vallották ezt az élelmiraktárban alkalmazott kato­nák és megerősítette vallomásukat az élelmezőálomás vezetője is. A rendőrség erre mintát vett a gyanús borból és felküldötte az országos bor­­vizsgáló-bizottsághoz. A vizsgálat megállapította, hogy Frank tiltott módon, víz és szeszseprők felhaszná­lásával hamisította a bort, a­mely azonkívül részben romlott is volt. E szakvélemény alapján Pertich Ernő rendőrkapitány Frankot közegészség elleni bűntett miatt letartóztatta és az élelmezési raktárban, valamint Frank pincéjében talált 42 hektoliter bort lezárta. A hamis borból a hadba­­vonuló katonák ötezer korona érté­kül fogyasztottak el. — Magyarok és osztrákok védelme az ellenséges országokban. A bécsi kereskedelmi és iparkamara hivata­los jelentésben közzétette, hogy a magyar és osztrák alattvalók és ér­dekek védelmét Szerbiában, Orosz­országban, Franciaországban és An­­golországban az északamerikai Egyesült­ Államok, Montenegróban Görögország vette át, Új-Szerbiában pedig Oroszország vette hozzátarto­zóinkat védelme alá. Az Egyesült­ Államok szerbiai követe Bukarest­ben székel. A szerb és orosz érdekek védelmét Ausztria­,Magyarországban az olasz diplomáciai megbízottak látják el, a franciák és az angolok az északamerikai Egyesült­ Államokra bízták alattvalóik védelmét, az itt tartózkodó montenegrói­ak érdekeinek képviseletét pedig Görögország vette át. Budapesten, Karlsbadban és Triesztben van egy-egy konzulja az északamerikai Egyesült­­ Államok­nak, s ezek a konzulok kaptak meg­bízást, hogy a rájuk bízott idegen alattvalók érdekében a szükséges lépéseket megtegyék.­­ A háztulajdonosok kérelme a pénzügyminiszterhez. A Budapesti Háztulajdonosok Egyesülete ma fel­­terjesztést küldött Teleszkij János pénzügyminiszterhez. A felterjesztés­ben előadják, hogy a mozgósítás óta házbérjövedelmük megcsappant s igy nem tudnak eleget tenni minden köte­lezettségnek, a­mely reájuk neheze­dik. Az a kérésük tehát a miniszter­hez, hogy a moratóriumról szóló ren­deletet változtassák meg olyan formá­ban, hogy a háztulajdonosok a ban­koknak járó kamatokat és tőketör­lesztéseket a befolyt hátbérjövedelem arányában tartoznak megfizetni. — Egy amerikai lap hírei. Ma ér­kezett Budapestre az Egyesült­ Álla­mok egyik legnagyobb napilapjának, a newyorki WorM-nak augusztus 9-iki száma. Első pillantásra kitűnik, hogy az amerikai lap tele van párisi, londoni, brüsszeli és pétervári táv­iratokkal, melyek természetesen a franciák és a belgák győzelmeit hir­detik. Alig egy-két berlini táviratot találunk a lapban, de ezek is Lon­donon keresztül, tehát már kellően feltálalva érkeztek Ne­wyorkba. Van azonban néhány kopenhágai és am­­sterdami távirat, mely már elismeri Lüttich bevételét és Ausztria-Ma­­gyarország előrenyomulását Orosz- Lengyelországban. A párisi jelentések nagy diadallal emlékeznek meg arról, hogy a fran­ciák Belfortból betörtek Elzászba, elfoglalták Altkirchet és nyomulnak előre Mühlhausen felé. Egy augusztus 8-iki párisi sürgöny bejelenti, hogy egy húszezer főnyi angol sereg már kikötött Osztendében, Calaisban és Dünkirchenben, hogy Namur alá sies­sen a belgák segítségére. Nagy töme­gek gyűltek össze ezekben a kikötők­ben és lelkesen éljenezték az angolo­kat, a­kiket azután francia tisztek vezettek Namur felé. A párisi táviratok mindenféle ha­zugságokat terjesztenek a monarchiá­ról. A francia hadügyminisztérium hivatalosan kiadta, hogy az osztrák katonák agyonlőttek egész sereg cseh katonát. Az Unió magatartásáról semmit sem ír a World. Mindössze közli sir Percy Scott angol admirálisnak a nyi­latkozatát arról a kérdésről, hogy mi történnék, ha német hajók Anglia és Netwyork között elfognának amerikai hajót, vagy pedig olyan hajót, me­lyen amerikaiak vannak. Az admirá­lis válasza így hangzik : — A németek nem tehetnek sem­mit. Én nem látok semmi alapot arra, hogy a németek elfogjanak olyan hajó­kat, melyeken amerikaiak vannak. Nem is hiszem, hogy errefelé német hadihajók lennének. — Egy vezérkari őrnagy elesett a déli harctéren. Bécsből jelentik: A Schimanko-család a déli harc­térről táviratot kapott, hogy Schimanko Hermann vezérkari őrnagy az ellenség előtt tanusí­­tott, hősi magatartás után el­esett. — Gróf Matzen­auer, az orosz kém. Megírta Az Est, hogy a szombathelyi katonai parancsnokság intézkedésére a vas megyei Pártosfalván letartóz- tattak gróf Matzenauer Károly nagy­birtokost, a­kiről kiderült, hogy orosz kém. Négy évvel ezelőtt, 1910- ben a muraszombati főszolgabíró, Pósay Pongrác előtt gyanússá vált a gróf, a ki minduntalan Pétervárra utazgatott. Egy ízben a gróf ellen meg is indult az eljárás, kutatták illetősé­gét és a grófi koronáját. Matzenauer Károly 1900-ban telepedett le Pár­tosfalván, a­hol birtokot is vásárolt. Pártosfalván csak annyit tudtak Vas vármegye legtitokzatosabb mágná­sáról, hogy nagy­birtok ura és Liberia köztársaságnak pétervári követe és meg­hatalmazott minisztere. Ezt a kérdést nem lehetett tisztázni, mert sokan azt is beszélték, hogy Matzenauer osztrák főhadnagy volt és nyuga­lomba vonulása után telepedett le Vas megyében. Két-három évvel ez­előtt ismét hivatalos eljárás tette vizsgálat tárgyává a család grófi mi­voltát. Akkor történt, hogy az öreg gróf fia Hamburgban tartózkodván, útlevelére elfelejtette rávezettetni grófi címét és mivel mégis grófnak címeztette magát, a hamburgi rend­őrség átírt Vas vármegye törvény­­hatóságához, hogy jogosan használja-e Matzenauer Lajos a grófi címet. Az eljárás akkor megindult, de a gróf nem volt otthon, kihallgatni nem lehetett. A pártosfalvai Matzenauer­­kastély igen előkelő berendezésű, tele van értékes műkincscsel. Otthon dra­­gonyosezredesi uniformisban, ko­pott blúzban járt a gróf és nyugdíja­zott dragonyosezredesnek mondta magát. Azt is mondta, hogy pápai gróf s hogy a Vatikánnál nagy befo­lyása van. Most kiderült róla az igazság. — Levél a XVI-os helyőrségi kór­házból. Igen tisztelt szerkesztő úr, a­mikor a magyar sajtó oly szívesen nyugtázza a mi lelkes hölgyeink fáradhatatlan buzgóságát, a­melylyel a sebesülteket ellátják, ápolják­ és vigasztalják, engedje meg nekünk, a XVI-os helyőrségi kórház­­sebesült önkénteseinek, hogy egy kis helyet kérjünk elismerésünk számára, a­melylyel egy lelkes honleánynak tar­tozunk. Kórházparancsnokunk leány­kája, Gersli Elza naponta többször fáradhatatlan buzgalommal járja be az összes kórtermeket és a sebesül­tek között süteményeket, befőttet és gyümölcsöt oszt szét. A XVI-os helyőrségi kórház sebesültjei neviben és önkéntesek.­­ Egy rendőrautó balesete. Tegnap este jelentést tettek a főkapitány­ságon, hogy a keleti pályaudvar ellen bombamerényletet kíséreltek meg és a bomba fel is robbant, de a pályaudvar épületében nem tett kárt. A feljelentésre dr. Bartha Endre rendőrkapitány, dr. Mikula rendőr­fogalmazó és Jäger detektív auto­mobilon kimentek a pályaudvarra és megállapították, hogy a feljelen­tés tévedésen alapult. A pályaudvar­ral szemközt levő úgynevezett nyolc­házban a kraszniki győzelem örö­mére a gyermekek rakétákat puffog­­t­attak és ebből keletkezett az a hír, hogy a pályaudvar ellen merény­­let történt. A rendőrök most már vissza akartak térni a főkapitány­ságra. A Rottenbiller­ utcában nem vették észre, hogy a kövezet a villa­mos két sínpárja között fel van szedve és hogy ott mély árok tátong. A jelzőlámpa alig pislogott, az utca is gyéren volt világítva és így a száguldó automobil belezuhant az árokba. A gépkocsi darabokra tört, a bennülők könnyebben megsebesül­tek, míg a soffőr sértetlen maradt. A rendőrtisztviselők kocsin a fő­­kapitányságra hajtattak, a­hol a rendőrorvos nyújtott nekik segítsé­get. Az automobil hasznavehetet­lenné vált és a garage!:t szállították. Megindult a vizsgálat, hogy miért nem volt kellő módon kivilágítva a feltépett utcarész. — Életunt asszony. Si­ránka Jó­­zsefné született Kovács. Anna kávé­­háztulajdonosn­ő tegnap az üllői­ út 25. szám alatti vendéglőben mellbe­lőtte magát. A Rókus-kórházba vitték. — Elgázoló«. Pestszentlőrincin a Rendessy-telepen a kispest­ szent­lőrinci helyiérdekű vonat elütötte Szalai Sándor napszámos hároméves ■ János fiát, a­kit sérüléseivel a falu­­­sák­ ápolnak. — A pamutuzsorások. Ezen a címen megírtuk, hogy mikor híre jött, hogy a katonák részére hó­sapkákat és karvédőket készítenek a jólelkű nők, a pamut árát több kereskedő száz percenttel emelte. Most több aláírással ellátott levél­ben azt közlik velünk, hogy Ádám Károly, Ágoston és Pitcher, Bérczi D. Sándor, Berger és Feiszinger, Özv. Spitzer Gyuláné és Wald Gyula cégek nemcsak hogy nem vesznek részt a pamut árának ilyen erkölcs­telen emelésében, hanem —­ bár az utóbbi időben a beszerzés nehéz­ségei miatt tizenöt-húsz százalékkal emelkedett a pamut ára — még a két év előtt megállapított árakat tartották meg. Az említett cégek ebben a nemben a legnagyobbak Budapesten, éppen ezért szívesen közöljük a hazafias magatartásukról szóló hírt, viszont minden eszközzel és a legerélyesebben üldözni fogjuk továbbra is a lelkiismeretleneket és a kapzsiakat. — Fehérneműt a katonáknak! A polgármester felhívása a főváros közönségéhez, hogy fehérneműt aján­dékozzanak a megsebesült katonák­nak, élénk visszhangra talált és naponta tömegesen küldenek fehér­­neműeket a városháza külön es célra berendezett hivatalába. Sokan na­gyobb pénzösszeget küldtek a polgár­­mesternek, hogy fehérneművel lássák el belőle a katonákat. — Fehérneműt a seb­esülteknek. Megírtuk, hogy Návay Lenke nagy akciót indított használt fehérneműek gyűjtésére, s már is sok állományt juttatott el a sebesültek részére. Ebben a hírben tévesen közöltük Návay Lenke címét, a­mely ponto­san igy hangzik : Mária Valéria-utca 17 — Adományok. Ma a következő adományok érkeztek szerkesztősé­günk címére : a Vörös Kereszt­ Egye­sület javára Karczag­ Nándor gyűj­tése Rosenfeld Izidor esküvője alkal­mából 17 korona 20 fillér. A katonák hozzátartozói javára egy csoport orosz munkás 18 koronát, Wekerle József lakatosmester és személyzete 20 koronát, Berger Gyula Budapest 20 koronát küldött. Itt említjük meg, hogy tegnapi kimutatásunkba saj­nálatos tévedés csúszott be. A Vörös Kereszt­ Egyesület javára Deutsch Ernő és Gábor, valamint Szabó Jenőné nem 50 fillért, mint tévesen irtuk, hanem egyenkint 50 koronát küldöttek be hozzánk. Az adományo­kat rendeltetési helyükre juttattuk.

Next