Az Est, 1916. április (7. évfolyam, 92-120. szám)

1916-04-01 / 92. szám

t­ é, oktal ■ A német bombák pusztításai Szalonikiban Berlin, március 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A t­h­é­n ?t ő­t távirat­ozzák a V o s? s­i­s­e b­e '/M­itun­g-nak . Március 30-án, mikor az első hírek jöttek a né­met repülőtámadásról Szaloniki ellen, ellenszenves volt a hangulat Athénben Németország ellen, mert az első jelenté­tések túlozták a német repü­lőbombák által állítólag megölt, görög katonák és görög polgárok számát. Venizelosz lapjai pedig még hajtogatták a köz­véleményt. Most azonban, a­mikor görög hiva­talos jelentések híven beszámolnak a történtekről, e­g­y­r­e n­y­u­g­o­d­­t­a­b­b hangulat váltja fel az előbbi izgatottságot. Be van bizonyítva, hogy egyetlen egy görög katona sem halt meg a német repülőbombáktól, csak három görög­­katona sebesült meg könnyebben, vi­szont igaz, hogy a polgáremberek kö­zül tizenöt járt szerencsétlenül, egy részük meghalt, más részük megsebe­sült, köztük egy zsidó. Nagyon nagy az a kár, a­mit a német repü­lőrbombák okoztak az an­gol és francia táborokban. 1 l­e­g­­alább kétszázra becsülik a megölt angol és francia katonák számát. Húsz tonna seditet felrobbantottak a bombák és sok fabarakkot felgyúj­tottak. Tizenhét szerb vasúti kocsi tömve hadianyaggal elpusztult. A vá­­rosban lévő lőszerraktár a levegőbe repült. A görög nép el van keseredve a miatt, a­mi különben az entente hadvezetőségének régi szokása, hogy a főhadiszállást és a ka­tonai raktárakat a város közepén állították fel, mert így akarták óvni a német repü­lők ellen. Akárhány újság hangoz­tatja, hogy a n­émet repülő­k könnyűszerrel c­i p­ussz*!i í­­halták volna egész­­S­­z­a­lo­ni­k­i­t, ha nem volna g­ö­r­ö­g területen s joguk is lett volna hozzá, mert a szövetségesek megérő kitett várossá alakították, át. A kor­mány lapjai azt ajánlják Venizelosz­­nak és híveinek, hogy a­helyett hogy a kormányt a Szalonodban szenvedett károk miatt szidják, vonják felelős­ségre azt, a­ki az angolokat és a franciákat Görögország területére be­­bocsátotta. Ke. M n#m@£ rohamok Verdiin. kömii Berlin, március 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Vossisehe Zeitung haditudósítója, Osborn Miksa a következőket jelenti a nyugati harc­térről : — A néplét roham erejét és len­dületét bizonyítja sok máson kívül az is, hogy sn a­j­d n e­m ötszáz fog) .v a i­­ejtett­ütk és az ellenség rendkívül becses hadianyagot hagyott hátra. A meghódított ágyút és a gépfegyvereket legközelebb elviszik a gyűjtőhelyre Verdim elé. Rengeteg tömeg puska, lőszer, egyenruha és minden elképzelhető hadiszer van ott, a­mit naponta beszállítanak, ren­deznek , és osztályoznak. A k­ö­n­­n­y a s­e­b­­e­sültek, a kik a Maas nyugati partján végbement, ütközetekben harcoltak, érdekes dol­gokat beszélnek a küzdelem hevessé­géről. Ezek az emberek még csak­ most jöttek ki a tűzből, alig kötözték be se­beiket s meglátszik rajtuk a sok ki­mondhatatlan fáradalom, mégis meg­lepően frissek és tréfálkoznak. Egyen­ruhájuk csupa piszok, iszap, agyag, a­mely egészéit belepte őket, de egy sincs közöttük, a­ki ne volna jókedvű, így jönnek elénk szentbe az utón. Ke. A franciák további német sikereket várnak WemMunnél Genf, március 31. (Az Est tudósítójától) A Havas-ügynökség egy hivatalos­­Jegyzéke inti a lakosságot, hogy őrizze meg telki nyugalmát, még ha az ellenség Verduni előtt további tér­hódítást tudna is elérni. A fődolog­nűk hogy Joffré és Pelain­d favédelmi vonalon kitart e­ ebben feltétlenül lehet bízni. Milyen idő várható? Túlnyomóan száraz idő várható, éjjel még erős lehűléssel. Sürgöny* prognózis: Száraz, később eny­hébb. Déli­hőmérséklet: -1- II-5 fok Celsius. Nemzeti küzdelem a férgek ellen Bukarest, már­cius 31. (Az Es, rendes tu­dósítójától) Ciarvu Sándor, a mezőgazdák szö­vetségének elnöke, igen feltűnő és jellemző felszólítást intéz a román hatóságokhoz a kiütéses tífuszszal kapcsolatban, a­m­ely az utóbbi idő­ben járványszerűen lépett föl az or­szágban s magában a fővárosban is. Ciurea kimutatja, hogy a járványt a nagy piszok, a börtönökben és ka­szárnyákban uralkodó tisztátalan ál­lapotok s a nép nagy részének rettentő eltetvesedése okozza. A piszok és a ren­geteg tetű terjeszti ezt a járványt, a­­mely időnkint mindig újra és­­újra föllép Romániában. Ciurea felhívja­­a hatóságokat, hogy komolyan foglal­kozzanak a nép higiéniájával s a tetvek kipusztulásával, mert az eltetvesedés valóságos nemzeti veszedelmet jelent az ország számára. Magában Buka­rest­ben naponk­ént terjed­ a kiütéses tífusz, a­mely külö­nösen a szegényebb néposztál­yból szedi áldozatait. Ciurea felszólít­ási­nak már van is foganatja. A sajtó he­lyesléssel fogadta az indítványt. A Minerva kimutatja, hogy legutóbb akkor volt tífusz­járvány Bukarest­ben, a­mikor a közmunkaügyi minisz­térium új palotáját építették. Akkor nagy számban gyűjtötték össze Buka­restben a cigányokat, a­kik az épít­­kezéseknél regilens­­zoktak. A cigá­­nyok távozásával mn­u­::ür : a:járváiig is. A lap felszólítja a­­rendőrséget, hogy a cigányokat s az elrongyozó­dott szegény embereket állandóan tartsák szemmel s vegyék orvosi megfigyelés alá. Mindenekelőtt azon­ban valamennyieket meg kell fűresz­­ü­leni és meg kell szabadítani a­ tetvek­­től. A hadügyminisztérium és a belügy­minisztérium is megmozdult­­ Ciurea fölszólítására, s rendelték a kaszár­nyák és börtönök kitisztítását s ren­deletet intéztek­ a katonai parancs­nokságokhoz s községi hatóságokhoz, hogy energikusan gondoskodjanak a­­ ter­vek ki­pusztításáról. ­T Szombat, 1916 április . A Dimineaca a 3. lovasezred kato­­­­náinak levelét közli, a­melyben a ka­tonák elmondják, hogy Ciurea fölszó­­­­lítása alapján a többi ezredeknél el­rendelték a legénység megmosdatá­­sát s a kaszárnyák tisztántartását, de jó volna, ha már náluk is megkez­denék a nagy tisztálkodást, mert a helyiségeik ragadnak a piszoktól s különösen az ezred börtöne, olyan tetves, hogy ha egy éjszakára vala­mely katonát oda bezárnak, más­nap már teljesen eltetvesedve kerül ki onnan. Szerdán négy újabb kiüté­ses tifuszm­egbetegedés történt Bu­karestben. A betegek zöldségárusok, a­kiket a Zerlenti-kórházba vittek. VWWWWWWWVNAM/VVWVV Újra megnyílt a Panama-csatorna Gent, március 31. (Az Est rendes­­adósilójának távirata) Washingtonból jelentik, hogy a Panama-csatornában föídbeomlás kö­vetkeztében támadt forgalmi aka­dályt már elhárították s a csatornát ismét megnyitották'a hajóközlekedés' szám­ra. A­ Mars, Prometheus és Maure amerikai, szénszállító gőzösök már keresztül hal­adtak a csatornán. E'est bf2R®ipcábnyost 'a hí­m'-m­ient ©Kási@tfj de gam­mit se ssan­átoSt — Az Est tudósítójától —­A rendőrség többrendbeli csalás büntette és árdrágítás vétsége miatt letartóztatta Szegedi Béla 3­1 éves bizományost, a­ki több kereskedőt károsított meg körülbelül 25 — 30.000 ,korona erejéig. Szegedi Bélának a Dob­ utca 70. szám alatt volt keres­kedelmi ügynöksége. Maga is folyto­nosan utazott Bécs és Budapest között és összeköttetést tartott fenn különösen vidéki kereskedőkkel. .Min­denféle cikket, a­mit csak kértek vagy kerestek nála, eladott, a­nélkül hogy az áruval rendelkezett volna, ’ vagy egyáltalában módjában lett volna ilyen cikkeket megszerezni. Az első feljelentést a­­Borszéki Für­dővállalat ’Részvénytársaság tette, Sze­gedi ellen. A részvénytársaságnak ugyanis több vagyon szeszt adott el és a vételárra i­seserötszáz korona elő­leget vett fel. A szeszt a kikütötfryia­­■ záridőre azonban nem szállította. Azonkívül feljelentést­ tett ellene Hol­­­­ler Etzig c.mihályfalvai kereskedő. Ennek növészyzsirt adott el és ugyan­csak 10.500 .korona előleget, vett fel. Ni­szbaum Ignác budapesti kereske­dőnek nagyobb mennyiségű gyufát adott el és 2500 korona előleget csalt ki a kereskedőtől. Ausländer Jenőnek rézgálicot adott el 1300 koronáért és a pénzt felvette, Miskolci Dániel vinkoveei­­kereskedő­nek ugyancsak szeszt adott el 2000 korona értékben és ezt a pénzt is el­­tulaj­doni lott­e. Az eladott cikkeket azonbanl egyiknek sem szállította, és a­­­mikor a kereskeedők türolni-élen­­kedni kezdtek és feljelentéssel fenye­gették, akkor olyan cégekhez utasí­totta őket, a­melyekkel egyáltalában nem is volt­ összeköttetésben és a­kik tőle semmiféle megrendelést el nem vet­t­ek. A feljelentések folytán a rendőr­ség tegnap házkutatást tartott Szegedi Béla irodájában és lefoglalta levelezé­sét. Megállapították, hogy Szegedi ezenfelül több cikkel árdrágítási visz­­szaéléseket is követett el. Bevitték a főkapitányságra, a­hol dr. Diets Károly rendőrfogalmazó , letartóztatta és etkértette az ügyészséghez. Pongrác­ grófné villamos órája Lopásért és sikkasztásért jelentette fel a főváros, mert nem fizetett ki egy 25 koronás számlát — Az Est tudósítójától — Budapest Székesfőváros Elektro­mos Művei nevéből a tiszti ügyészség a múlt év szeptemberében feljelentést adott be a budapesti büntetőjárásbiró­­sághoz gróf Pongrácz Jánosné, gróf Pongrácz János országgyűlési képvi­selő neje ellen sikkasztás és lopás vét­sége miatt. Az elektromos művek fel­jelentésében előadja, hogy gróf Pon­grácz Jánosné Kékgolyó­ utca 15. szám alatti földszinti lakásába az elektromos áramot ő szolgáltatja. A múlt év január óta már többször fel­szólították a grófnét, hogy villamos­áram-számláját fizesse ki és mivel fizetési kötelezettségének nem tett eleget , az árammérő órát ki akarták kapcsolni. A szerelők két ízben is megj­ltek, hogy kikapcsolják az árammérőt, de a lakást zárva találták. Erre írásban szólították fel a grófnét, hogy jelölje meg azt az időpontot, hogy mikor szerelhetik le az órát, erre­ sem kap­tak azonban választ. A kifizetetlen számlaösszeg körülbelül 26—20 korona volt. A feljelentés­­ szerint, mivel a grófné a főváros tulajdonát képező órát jogtalanul használja, ezért sik­kasztás vétségét látja fenforogni és mert az áramot is jogtalanul hasz­nálja, ebben pedig ,a lopás vétségét látja. Az ügyészi megbízott megtagadta a vád képviseletét azzal az indokolás­sal, hogy a cselekmény nem büntethető. Erre az elektromosművek nevében a tiszti ügyészség vette át, mint pót­­magánvádló a vád képviseletét. Ebben az ügyben kitűzték már a tárgyalást, de azon gróf Pongrácz Jánosné nem jelent meg. A mai tárgyaláson azonban már megjelent a vádlott, s kívüle férje gróf Pongrácz János, a tanuk , a cselédek, a ház­­felügyelőnő és a szerelők. Dr. Thót László büntetőjárásbiró tárgyalta az ügyet, még pedig angol nyelven, mivel a grófné nem tud magyarul. Gróf Pongrácz Jánosné a tárgyaló­­biró kérdéseire elmondotta, hogy londoni születésű, családi neve Alary Eyre. A háború kitörése óta a kór­házban ápolónő. A cselédségnek az ura adta ki a parancsot, ő semmiféle­­ utasítást nem adott és­ a számlát időközben ki is fizették.­A cselédek azt vallották, hogy az asszony a háború kitörése óta nem is lakott odahaza,­­hanem a kórház­ban és gróf Pongrácz, a mikor a harc­térre ment, megtiltotta a cselédség­nek, hogy távolléte alatt a lakásba bár­kit is beenged­jenek. A szerelők vallo­­másukban kijelentették, hogy őket nem eresztették be a lakásba. Erre írták meg a felszólító levelet a grófnépek, a melyben kérték, hogy jelölnip­­peg azt az, idé, a­mikor az áramórát kikapcsolhatják­ Végül a bíróság gróf Pongrácz Jünost, hall­gatta ki. A tisztiügyészség képviselője fenn­­­tartotta a vádat és kérte a megbünte­tést. Dr. Thót László­­járásbíró­i vád­lottat úgy a sikkasztás, mint a lopás vádja alól felmentette, azért, mert nem l­átt­a bei­gazoltnak a jogtalan el­tulaj­donítási célzatot, a sikkasztást pedig azért nem állapította meg, mert a fő­­várossal a szerződést gró­f Pongrácz János kötötte meg és ennek követ­keztében a főváros a villanyfelszere­­lési eszközöket a férj biztalatába bo­­csátotta.A tiszti ügyészség képviselője felebbezett a felmentés miatt, .

Next