Az Est, 1916. április (7. évfolyam, 92-120. szám)
1916-04-01 / 92. szám
t é, oktal ■ A német bombák pusztításai Szalonikiban Berlin, március 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A thén ?t őt táviratozzák a V o s? sise be '/Mitung-nak . Március 30-án, mikor az első hírek jöttek a német repülőtámadásról Szaloniki ellen, ellenszenves volt a hangulat Athénben Németország ellen, mert az első jelentétések túlozták a német repülőbombák által állítólag megölt, görög katonák és görög polgárok számát. Venizelosz lapjai pedig még hajtogatták a közvéleményt. Most azonban, amikor görög hivatalos jelentések híven beszámolnak a történtekről, egyre nyugodtabb hangulat váltja fel az előbbi izgatottságot. Be van bizonyítva, hogy egyetlen egy görög katona sem halt meg a német repülőbombáktól, csak három görögkatona sebesült meg könnyebben, viszont igaz, hogy a polgáremberek közül tizenöt járt szerencsétlenül, egy részük meghalt, más részük megsebesült, köztük egy zsidó. Nagyon nagy az a kár, amit a német repülőrbombák okoztak az angol és francia táborokban. 1 legalább kétszázra becsülik a megölt angol és francia katonák számát. Húsz tonna seditet felrobbantottak a bombák és sok fabarakkot felgyújtottak. Tizenhét szerb vasúti kocsi tömve hadianyaggal elpusztult. A városban lévő lőszerraktár a levegőbe repült. A görög nép el van keseredve a miatt, ami különben az entente hadvezetőségének régi szokása, hogy a főhadiszállást és a katonai raktárakat a város közepén állították fel, mert így akarták óvni a német repülők ellen. Akárhány újság hangoztatja, hogy a német repülők könnyűszerrel ci pussz*!i íhalták volna egészSzalonikit, ha nem volna görög területen s joguk is lett volna hozzá, mert a szövetségesek megérő kitett várossá alakították, át. A kormány lapjai azt ajánlják Venizelosznak és híveinek, hogy ahelyett hogy a kormányt a Szalonodban szenvedett károk miatt szidják, vonják felelősségre azt, aki az angolokat és a franciákat Görögország területére bebocsátotta. Ke. M n#m@£ rohamok Verdiin. kömii Berlin, március 31. (Az Est rendes tudósítójának távirata) A Vossisehe Zeitung haditudósítója, Osborn Miksa a következőket jelenti a nyugati harctérről : — A néplét roham erejét és lendületét bizonyítja sok máson kívül az is, hogy sn ajd n em ötszáz fog) .v a iejtettütk és az ellenség rendkívül becses hadianyagot hagyott hátra. A meghódított ágyút és a gépfegyvereket legközelebb elviszik a gyűjtőhelyre Verdim elé. Rengeteg tömeg puska, lőszer, egyenruha és minden elképzelhető hadiszer van ott, amit naponta beszállítanak, rendeznek , és osztályoznak. A könny a sebesültek, a kik a Maas nyugati partján végbement, ütközetekben harcoltak, érdekes dolgokat beszélnek a küzdelem hevességéről. Ezek az emberek még csak most jöttek ki a tűzből, alig kötözték be sebeiket s meglátszik rajtuk a sok kimondhatatlan fáradalom, mégis meglepően frissek és tréfálkoznak. Egyenruhájuk csupa piszok, iszap, agyag, amely egészéit belepte őket, de egy sincs közöttük, aki ne volna jókedvű, így jönnek elénk szentbe az utón. Ke. A franciák további német sikereket várnak WemMunnél Genf, március 31. (Az Est tudósítójától) A Havas-ügynökség egy hivatalosJegyzéke inti a lakosságot, hogy őrizze meg telki nyugalmát, még ha az ellenség Verduni előtt további térhódítást tudna is elérni. A fődolognűk hogy Joffré és Pelaind favédelmi vonalon kitart e ebben feltétlenül lehet bízni. Milyen idő várható? Túlnyomóan száraz idő várható, éjjel még erős lehűléssel. Sürgöny* prognózis: Száraz, később enyhébb. Délihőmérséklet: -1- II-5 fok Celsius. Nemzeti küzdelem a férgek ellen Bukarest, március 31. (Az Es, rendes tudósítójától) Ciarvu Sándor, a mezőgazdák szövetségének elnöke, igen feltűnő és jellemző felszólítást intéz a román hatóságokhoz a kiütéses tífuszszal kapcsolatban, amely az utóbbi időben járványszerűen lépett föl az országban s magában a fővárosban is. Ciurea kimutatja, hogy a járványt a nagy piszok, a börtönökben és kaszárnyákban uralkodó tisztátalan állapotok s a nép nagy részének rettentő eltetvesedése okozza. A piszok és a rengeteg tetű terjeszti ezt a járványt, amely időnkint mindig újra ésújra föllép Romániában. Ciurea felhívjaa hatóságokat, hogy komolyan foglalkozzanak a nép higiéniájával s a tetvek kipusztulásával, mert az eltetvesedés valóságos nemzeti veszedelmet jelent az ország számára. Magában Bukarestben naponként terjed a kiütéses tífusz, amely különösen a szegényebb néposztályból szedi áldozatait. Ciurea felszólításinak már van is foganatja. A sajtó helyesléssel fogadta az indítványt. A Minerva kimutatja, hogy legutóbb akkor volt tífuszjárvány Bukarestben, amikor a közmunkaügyi minisztérium új palotáját építették. Akkor nagy számban gyűjtötték össze Bukarestben a cigányokat, akik az építkezéseknél regilenszoktak. A cigányok távozásával mnu::ür : a:járváiig is. A lap felszólítja arendőrséget, hogy a cigányokat s az elrongyozódott szegény embereket állandóan tartsák szemmel s vegyék orvosi megfigyelés alá. Mindenekelőtt azonban valamennyieket meg kell fűreszüleni és meg kell szabadítani a tetvektől. A hadügyminisztérium és a belügyminisztérium is megmozdult Ciurea fölszólítására, s rendelték a kaszárnyák és börtönök kitisztítását s rendeletet intéztek a katonai parancsnokságokhoz s községi hatóságokhoz, hogy energikusan gondoskodjanak a tervek kipusztításáról. T Szombat, 1916 április . A Dimineaca a 3. lovasezred katonáinak levelét közli, amelyben a katonák elmondják, hogy Ciurea fölszólítása alapján a többi ezredeknél elrendelték a legénység megmosdatását s a kaszárnyák tisztántartását, de jó volna, ha már náluk is megkezdenék a nagy tisztálkodást, mert a helyiségeik ragadnak a piszoktól s különösen az ezred börtöne, olyan tetves, hogy ha egy éjszakára valamely katonát oda bezárnak, másnap már teljesen eltetvesedve kerül ki onnan. Szerdán négy újabb kiütéses tifuszmegbetegedés történt Bukarestben. A betegek zöldségárusok, akiket a Zerlenti-kórházba vittek. VWWWWWWWVNAM/VVWVV Újra megnyílt a Panama-csatorna Gent, március 31. (Az Est rendesadósilójának távirata) Washingtonból jelentik, hogy a Panama-csatornában föídbeomlás következtében támadt forgalmi akadályt már elhárították s a csatornát ismét megnyitották'a hajóközlekedés' számra. A Mars, Prometheus és Maure amerikai, szénszállító gőzösök már keresztül haladtak a csatornán. E'est bf2R®ipcábnyost 'a hím'-mient ©Kási@tfj de gammit se ssanátoSt — Az Est tudósítójától —A rendőrség többrendbeli csalás büntette és árdrágítás vétsége miatt letartóztatta Szegedi Béla 31 éves bizományost, aki több kereskedőt károsított meg körülbelül 25 — 30.000 ,korona erejéig. Szegedi Bélának a Dob utca 70. szám alatt volt kereskedelmi ügynöksége. Maga is folytonosan utazott Bécs és Budapest között és összeköttetést tartott fenn különösen vidéki kereskedőkkel. .Mindenféle cikket, amit csak kértek vagy kerestek nála, eladott, anélkül hogy az áruval rendelkezett volna, ’ vagy egyáltalában módjában lett volna ilyen cikkeket megszerezni. Az első feljelentést aBorszéki Fürdővállalat ’Részvénytársaság tette, Szegedi ellen. A részvénytársaságnak ugyanis több vagyon szeszt adott el és a vételárra iseserötszáz korona előleget vett fel. A szeszt a kikütötfryia■ záridőre azonban nem szállította. Azonkívül feljelentést tett ellene Holler Etzig c.mihályfalvai kereskedő. Ennek növészyzsirt adott el és ugyancsak 10.500 .korona előleget, vett fel. Niszbaum Ignác budapesti kereskedőnek nagyobb mennyiségű gyufát adott el és 2500 korona előleget csalt ki a kereskedőtől. Ausländer Jenőnek rézgálicot adott el 1300 koronáért és a pénzt felvette, Miskolci Dániel vinkoveeikereskedőnek ugyancsak szeszt adott el 2000 korona értékben és ezt a pénzt is eltulajdoni lotte. Az eladott cikkeket azonbanl egyiknek sem szállította, és amikor a kereskeedők türolni-élenkedni kezdtek és feljelentéssel fenyegették, akkor olyan cégekhez utasította őket, amelyekkel egyáltalában nem is volt összeköttetésben és akik tőle semmiféle megrendelést el nem vettek. A feljelentések folytán a rendőrség tegnap házkutatást tartott Szegedi Béla irodájában és lefoglalta levelezését. Megállapították, hogy Szegedi ezenfelül több cikkel árdrágítási viszszaéléseket is követett el. Bevitték a főkapitányságra, ahol dr. Diets Károly rendőrfogalmazó , letartóztatta és etkértette az ügyészséghez. Pongrác grófné villamos órája Lopásért és sikkasztásért jelentette fel a főváros, mert nem fizetett ki egy 25 koronás számlát — Az Est tudósítójától — Budapest Székesfőváros Elektromos Művei nevéből a tiszti ügyészség a múlt év szeptemberében feljelentést adott be a budapesti büntetőjárásbirósághoz gróf Pongrácz Jánosné, gróf Pongrácz János országgyűlési képviselő neje ellen sikkasztás és lopás vétsége miatt. Az elektromos művek feljelentésében előadja, hogy gróf Pongrácz Jánosné Kékgolyó utca 15. szám alatti földszinti lakásába az elektromos áramot ő szolgáltatja. A múlt év január óta már többször felszólították a grófnét, hogy villamosáram-számláját fizesse ki és mivel fizetési kötelezettségének nem tett eleget , az árammérő órát ki akarták kapcsolni. A szerelők két ízben is megjltek, hogy kikapcsolják az árammérőt, de a lakást zárva találták. Erre írásban szólították fel a grófnét, hogy jelölje meg azt az időpontot, hogy mikor szerelhetik le az órát, erre sem kaptak azonban választ. A kifizetetlen számlaösszeg körülbelül 26—20 korona volt. A feljelentés szerint, mivel a grófné a főváros tulajdonát képező órát jogtalanul használja, ezért sikkasztás vétségét látja fenforogni és mert az áramot is jogtalanul használja, ebben pedig ,a lopás vétségét látja. Az ügyészi megbízott megtagadta a vád képviseletét azzal az indokolással, hogy a cselekmény nem büntethető. Erre az elektromosművek nevében a tiszti ügyészség vette át, mint pótmagánvádló a vád képviseletét. Ebben az ügyben kitűzték már a tárgyalást, de azon gróf Pongrácz Jánosné nem jelent meg. A mai tárgyaláson azonban már megjelent a vádlott, s kívüle férje gróf Pongrácz János, a tanuk , a cselédek, a házfelügyelőnő és a szerelők. Dr. Thót László büntetőjárásbiró tárgyalta az ügyet, még pedig angol nyelven, mivel a grófné nem tud magyarul. Gróf Pongrácz Jánosné a tárgyalóbiró kérdéseire elmondotta, hogy londoni születésű, családi neve Alary Eyre. A háború kitörése óta a kórházban ápolónő. A cselédségnek az ura adta ki a parancsot, ő semmiféle utasítást nem adott és a számlát időközben ki is fizették.A cselédek azt vallották, hogy az asszony a háború kitörése óta nem is lakott odahaza,hanem a kórházban és gróf Pongrácz, a mikor a harctérre ment, megtiltotta a cselédségnek, hogy távolléte alatt a lakásba bárkit is beengedjenek. A szerelők vallomásukban kijelentették, hogy őket nem eresztették be a lakásba. Erre írták meg a felszólító levelet a grófnépek, a melyben kérték, hogy jelölnippeg azt az, idé, amikor az áramórát kikapcsolhatják Végül a bíróság gróf Pongrácz Jünost, hallgatta ki. A tisztiügyészség képviselője fenntartotta a vádat és kérte a megbüntetést. Dr. Thót Lászlójárásbírói vádlottat úgy a sikkasztás, mint a lopás vádja alól felmentette, azért, mert nem látta beigazoltnak a jogtalan eltulajdonítási célzatot, a sikkasztást pedig azért nem állapította meg, mert a fővárossal a szerződést gróf Pongrácz János kötötte meg és ennek következtében a főváros a villanyfelszerelési eszközöket a férj biztalatába bocsátotta.A tiszti ügyészség képviselője felebbezett a felmentés miatt, .