Az Est, 1917. május (8. évfolyam, 113-138. szám)

1917-05-01 / 113. szám

Kedd, 1917 május 1. 3. oldal Beszélgetés Radoszlavov miniszterelnökkel Bulgária mai helyzetéről s a háború és a béke ügyéről Tisza az ellenzék közreműködését keresi * Újabb rendelkezések várhatók a szociális intézményekről­­ és a választói jog kiterjesztéséről Szófia, április 29. ff Az Est­ rendes tudósítójának távirata). Radoszlavov miniszterelnök, ma fo­gadott a min­iszterel­ökségi palotád­ban- Mikor­ beléptem hozzá, gondola­taiba merülve találtam és csak rövid­­várakozás után kezdődött meg a beszélgetés, a­mely eleinte a politikai ■tárgyak körül forgott. A miniszter­­­elnök csak akkor élénkült fel egy­ kissé, a­mikor szó­vétettem az­ ellensé­ges és semleges államok lapjaában az ‘Utóbbi időben ‘Bulgáriára vonatkozó­ig megjelent különböző­­resztelése­­keL • - • - · ;■ • j — Már gyakran bebizonyítot­tam és megmagyar­áztam — mon­dotta Radoszlavov. — és­ most,újból kijelentem Az Est útján, hogy Éstig ár­i­a politikai és k­ato­nn­i­s so­l­i­d­a­r­i­t­á­s­a és fejlődése szinte ver- S'Vnyez egymással és a háború' nemhogy elnyomná, hanem inkább élénkíti ezt a fejlődést '. M­i annyira el vagyunk ké­­szü­lv­e minden eshető­­s­égre, mintha csak hol­nap kezdődnék a háború. Nagy nyereségre tettünk szert a há­ború alatt, veszteségeink pedig egy­általában nem gyengítettek bennün­ket, sőt mé­g gazdasági éle­­tünk­et sem inga­tták m­e­g. . ". — Azok a kellemetlenségek, a­me­lyek tavaly a­z élelmezés terén mutat­koztak, tapasztalatlanságunk követ­kezményei voltak , most már­ na­pr­ól­­napra csökkennek és úgy érzem, hogy ezen a téren sincs mitől tarta­nunk, mert mindenünk van, és már rátértünk arra az útra, a­melyen mindent okosan kihasznál­hatunk. A bolgár nép paraszt nép és Bulgária földmivelő állam. A­ háború keveset ártott a mi m­e­zőg­az­d­as­ág­unk­n­a­k.­­­A­mi azonban a legnagyobb örömmel kell hogy eltöltsön bennün­ket, a nép minden rétegében és az összes pártokban mutatkozó egy­ség­e­s g­o­n­d­­o­l­k­o­z­á­s, különö­­­­sen a háború céljainak és a nemzeti egységnek kérdésében. A nép, akár csak egy lélek, mindig tud­j­a, j . h­o­g­y m­it akar és ezt nyíltan és határozottan­ meg is mondja. A nemzeti egység minden bolgár igazi ideálja a legradikálisabb érzelmű szocialistától a­ gyárosig és a paraszttól a királyig. — A mi szocialistáink ■ i­s elmennek a sto­ckhol­m­i « nemzetkö­z­i konferen­c­i­á­r­a; mi nem tudjuk, de nem­ is akarjuk őket ebben meggátolni, vagy valamit rájuk kényszeríteni. ■ Ez nem is szükséges, mert ők igen jól tudják, melyik az a cél, a­melyet képviselnn­ek kel. Jól ismerem őket, jóllehet más téren nem vagyok velük egy táborban. Ők tudják, hogy a bolgár béke elképzelhe­tni lén a b­olgá­r­­ ne­mz­éti egység nélkül. E nélkül a balkáni béke lehetetlen. Néhány szo­­rjAUs h? vezér a lapokban már ki­fejezést is adott ennek a gondolat­nak.­Ezt a felfogást támogatják a bol­gár nép kövtsmenyai és összes ese­ményei, a­mi biztosít bennünket, hogy célt is fogunk­ érni, hogy ki­vívjuk azt a sikert, a­mely semim tekintetben sem lesz ellentétben a mi kényesen, demokratikus államszer­vezetünkkel és népünkkel. A központii európai államok szövetségének ereje éppen abban rejlik, hogy a szövetség­ minden egyes tagja tisztában van a maga polgáraival és a maga szö­vetségeseivel, s a­mi a hadicélokat illeti, mindegyik szövetséges kezdet­től fogva tudta, hogy mit akar.­ — Így állunk most, a világhábo-­­rúnak talán legfontosabb pillanatá­ban, ellenségeink és, a világtörténe­lem előtt. Holnap megérkeznek­ a mit drága ma­g­y­ar ve­n­d­égeink. Nagyon örülünk, hogy nálunk üd­vözölhetjük őket, de még jobban annak, hogy személyesen meggyő­ződhetnek arról, mennyire megnöve­kedett a mi barátságunk és men­-__ nyire szinte egymásba olvad ez a két nép, örömmel üdvözöljük első nyug­at-e­urópai szomszé­dunkat. Ellenségeink száma any­agira megnövekedett,­ hogy ez­­ a szám már csak szövetségünk erejét bizonyítja. Mi csak arra gondo­lunk, hogy mi a mi célunk. Nekünk nincs szükségünk minduntalan újabb hadicélok, kitalálására, a katonaság és a nép időnkénti hangulata sze­­­rint. — Minél inkább növekszik el­lenségeink száma, annál szorosabb és bensőbb lesz a mi barátságunk. — Mint említettem, népeink szinte e­gy­be­o­lv­adnak, míg ellenségeinknél saját bevallásuk szerint is ellenkezőleg áll a helyzet, különösen az entefite-államok h­a­da­céj­­­a­i ügyében. A­mi A­m­e­r­i­­k­á­t illeti, a­ bolgár kormány a mai napig sem-­ határozott-e szöké­sben. De nem is volt mit határoznia. . A­mi a megújhodott Orosz-,­országhoz való viszonyunkat illeti, rámutatok arra, hogy Oroszország mostani vezető embereinek nyilat­kozataiból következtetve, az a­z Oroszországot nem­ ve­zeti hódítási vágy, ha­nem­ csupán a szabadságra való tö­rekvés. Nem tudom, hogyan magya­rázzam a legújabb híresztelést. Né­hány nappal ezelőtt ugyanis igen feltűnő hír jelent meg a bolgár la­pokban, mely szerint Mityukov hazaengedte az Orosz­országban rekedt bolgá­rokat és egy részük útban van, sőt már meg is érkezett Bulgáriába. Ez lehetséges de hivatalosan mit sem tudunk róla. Általában nem lehet a nyilvánosságot eléggé figyelmez­tetni, hogy ne higyjen el minden, az entente által ügyesen terjesztett ba­rátságos színezetű híresztelést. "­­ Az entente éppen ilyen ügyesen terjeszti a b­é­kér­ől sz­ó­ló hí­r­eket i­s, részben azért, hogy saját népeit, a­melyek lázonganak, vagy lázongani akarnak, megnyugtassa, részben pedig, hogy a mi szándé­kainkat kipuhatolja, jóllehet a b­ék­e ellen d­o­l­g­o­z­i­k, m­e­r­t f­é­l tőle. És itt van a nagy különbség köztünk és ellenségeink között. Alig ők dresszelgetésekkel dolgoznak, mi nyílt javaslatokat teszünk, de, he­ szükséges, er­ős c­s­a­p­áso­k­ka­l sújtunk le rájuk minden fronton, a­mit a­ legutóbbi harctéri­­ jelentések bizonyítanak. Ilyen a hely­­zet a macedóniai a top on a­­l­o­n is, a hol semmi sem ingathatja meg hadállásainkat. A 'bolgárok épp­ oly szilárdan, állának a betolakodni akaró ellenséggel­­ ‘szentben,­­ mint maguk a hegyek. i.’ Dr. Alex, A-;hivatalos lap^sá^api^szám^ a királyfiak gf és Tisza István minisz­teréh­,ethöz ’ intézett következő leg­felsőbb kéziratát közölte: Kedves gróf Tisza! Trónraléptem után indíttatva éree­zem magamat, hogy közvetlen érint­kezés útján közelebbről ismerjem meg a magyar közélet különböző irányait s a pártok vezetőinek a helyzetre és az előttünk álló fel­adatokra vonatkozó felfogását. Helyet adtam tehát azon előter­jesztésének, hogy pártkülönbség nél­kül kihallgatásra hívjam a magyar politikai pártok vezető tagjait és kérelmükre ,ismételten­­fogadtam a kisebbség vezéreit­. E kihallgatások befejeztével nem látok indokot arra, hogy megváljak háttól a kormánytól, a­mely a képviselő­­t házban szilárd többséggel rendelkezik és nehéz időkben, közel négy éve fejt ki a haza védelmében s az or­szág lakossága súlyos helyzetének lehető megkönnyítése érdekében ritka önfeláldozástól és mély hazafiasság­tól vezetett céltudatos működést, a­miért különös elismerésemet és kö­­szönetemet fejezem ki. Biztosítom önt és a kormány többi tagját az önök irányában eddig is táplált teljes bizalmamról, felszólítom a kormányt hogy az ország ügyeit ki­próbált hűséggel továbbra is vezesse és megfelelő javaslatokat terjeszszen elém, a­melyek a nemzetnek a­­jelen világmérkőzés sorsdöntő napjaiban tanúsított bámulatraméltó erőkifej­tése és hazafias magatartása fölött érzett hálás elismerésemet a népjóléti intézkedések sorozatában és a választó­jognak oly kiterjesztésében juttassák­­kifejezésre, a mely a magyar állam létérdekeinek tekintetbe vételével a jelen, nagy időknek és­­ a nép által hozott időknek megfelel. Kelt Laxenburgban, 1917 április, hó 28-án. , Károly. Gróf Tisza István. A király kézirata kapcsán a kormány közzétette, hogy a leg­rövidebb idő alatt javaslatot fog előterjeszteni a rokkantak, hadi­özvegyek és­­­ hadiárvák érdekében teendő intézkedéseken kívül a nép közegészségügyi és kulturális kielégí­tése érdekében. Ezenkívül a kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a mun­­kásbiztosító intézmények reformja, a munkások szakszervezetei jogi állásá­nak megfelelő rendezése és elismerése, a tisztviselők illetményei, előmenetele és megélhetési viszonyai megfelelő rendezése tárgyában. A félhivatalos kommüniké az 1913. évi választójogi törvény módosítását is bejelenti, a­mi az eddigi közlések szerint rendkívül minimálisnak te­kinthető. A királyi kézirat felhívja a kor­mányt, hogy népjóléti intézmények­­sorozatáról és a választójog kiter­jesztéséről tegyen mielőbb javaslato­kat. Ez az általánosságban kifejezett királyi nyilatkozat természetesen új­abb intézkedéseket t­esz szükségessé. Értesülésünk szerint ezek az újabb intézkedések kétfélék lehetnek. Vagy újabb királyi­­ kéziratok sorolják fel pontosan a népjóléti intézmények so­rozatát és a választójog kiterjeszté­sének kereteit­­és határait, vagy a mi­niszterelnök külön javaslatok formá­­jában terjeszt­ mindezeket a korona elé, így az általánosságban tartott­ ren­delkezések komplexumát még csak ezután­­ vitatják meg és­­mérlegelik az illetékes tényezők.*.*Úgy­­tudjuk, hogy a király a kézirat keretében fel­merült kérdések részleteinek­ megbe­szélésére és kidolgozására gróf Tisa­k István* niniszteselnök keresni fogja az érin­tetést az ellenzéki pártokkal A­kik Tisza álláspontját ez utóbbi kérdésben ismerik, úgy nyilatkoz- ■ nak, hogy a miniszterelnök szívesen látná a parlamenti pártok hizrmányais együttműködését így bizonyára alkal­mat fog­ keresni arra, hogy­ mindazo­kat az ellenzéki pártokat, a­melyek a munkában részt akarnak venni, fel­hívja a parlamenti munkára. Egyébként Tisza ma Pápára uta­zott a református egyházkerület gyű­lésére. Valószínű, hogy később újabb kihallgatásra megy Bécsit a király elé és csak ezután kerülnek a királyi kézirattal kapcsolatos intézkedések napirendre. Az ellenzéki pártoknak állásfoglalása a krománimngal szemben nem változott a királyi bizalmi nyi­latkozat óta sem, így nem való­színű, hogy Tisza harmonikus együtt­működésre számíthatna, ellenkezőleg: az ellenzék vezérei az eddiginél erő­teljesebb és keményebb eljárásokról tanácskoznak a munkapárti kormány ellen. A most alakuló választójogi blokk parlamenti pártjai pedig meg sem akarják hallgatni Tiszát. Így nem lehetetlen, hogy az újabb par­lamenti ciklus elején már csak munka­­párti képviselőházzal tárgyalhat­­a mi­niszterelnök. ■ —........ ■ i i i ■■■— i P. MerabheiH a legragyogóbb filesdiva dsö fel­­'v lépésének, remíz-előadásai Csíkos éjszakák. Három... él ezer a szerelem bibliájából. A legfeno­málisabb mozgófénykép! Azonkívül a hatalmas arányú sikerre való­ tekintettel prolongálva Terjs Vígon Ibsen remekműve filmen 3 felvonásban. b­emutatásra kerül az Omniában I . Előadások 4, 6 és 8 órakor. Ünnepnapon r­íl. 5, •..T és 7*9 órakor. f . -i i ■ .......- —— ... ■ 1 §3 Belváros CO­RSO Vuei­n 9. fi fíl -...I . ■ ■■ n——» n ym -——— Ka gi Lofts Neumann legújabb kreációja gi 1 Milliók megváltója | dráma 5felv. A férfi fősze­­se­repben: Zelnick Frigyes.­­ Előadások délután négy órától ,folytatólagosan. M­ozgókép-Otthon VI., Teréz­ körút 28. Telefon: Jegyrendelés 144-08. Viharos kacagás fogja kísérni a nemi kisasszonyi dmül 3 felvonásos jüm­paródiát Az idény legérdekesebb deletaiofilmje: 12 titkos írás William Kahn mesterműve 5 felvonásban. Előadások: 3, ~05, */*? és V*9 órakor. Pénztár: d. e. fél 11-től fél 1-ig, d. a. fél 3-tól. ERDETE ZACeaNI a Tilághira szinművészszel a ginszenpbeo & n-Ottie&GBLa drámai játék három felvonásban. A fi­lm játszás remekműve ! Azonkívül A StfeSiSa AkAISC nagyvárosi bandita-tört­éneti négy.felv.-ban. Amerikai filmszenzáció! Bemutatásra kerül* R9m-APOLLÓBAN Előadások 4, 6 és 7 órakor. Ünnep­napon .*/­ 4, 5, *//7 és 7,9 órakor. ­ A JASSZLEÁNY I a szent. sikerű apache^dráma, melynek címszerepét tivoliban Nagymező u. 8. Előadások 4, 6 és 8 órakor. Ünnepnap d. u. 3 órától. Hioíi.i’p, t.:ao i&MIíj .aian­te‘sorgóliéps; alanti üzemekről készített Bö­hier Testvérek acélművek (k­apcsolatosak­:Poldi­­hulaé Magyar Acélárugyár Rt), Kötőszövőgyár .­­ Beck.W, és Fiai, Cs. és. kir. katonai konzerv­gyár, Királyhida. . .Belépés Elöljáróságok és a , tisztelt Nagiiparosok­ részére díjtalanul

Next