Az Est, 1917. június (8. évfolyam, 139-164. szám)

1917-06-01 / 139. szám

Vili. évfolyam. * !3Q* szám. ' Miiéapest, 1017 * Péntek * funius 1. Előfizetési árak: Kgy hónapra** ** 3*20 fcofoAa P&gy&<Íé*>r& «• o* <5.— Félév9*G » . M u /£,—■ kOPOtt-T- Fgész? éor<9» «, «. 2*í.—~ í* Megielenik délután ** Egyez &xd m ám & f££l4§& - •Mindten kÖxísjirtéttyunJkT titán» nyontáacL tilor Politikai napilap wv Felelős szerkesztő.' Miklós Jánost stmerkm-T-M-ség* &IT* kspiJLlet, JErgdébe&k-At-t&t 2* JCiadLéhlaaétt&i &tl*» Frz&QbGtvkarat JS^*2ií«j F iéiS9kl&<(táͱloff.t4utok 4; C»# Dllntos f-d, rm.-, ^5 J£ta, Uá.pJ*«itzj% /5o W istibe w * I*» JCohlntarJrb tm Megcsípem a karomat: nem álmodom-e? Megvizsgálom : nem vagyok-e ré- sajeg? Eber és józan vagyok, nem a francia kamara, nem íu angol alsóház, nem az olasz Par­lament üléséről, hanem az osztrák reichsrat megnyitásáról olvasok tudósítást. A monarchia másik felének a parlamentjében, cseh kéjben .csattogtatjuk most azt az ollót, a mely Magyarországot is fel akarja darabolni. A hu cse­hek a maguk részéről mint ön­álló cseh-szláv ország akarják folytatni életüket s e célra kö­vetelik Magyarország testéből az északi tót lakosságú megyéket. Egyelőre a szerény csehek nem kivannak többet. Hogy mi lesz ízen a napon, a melyen a -há­ború alatt elienseges külföldön tartózkodó vezéreik hazajönnek» aa Otthon, hazaárulás miatt bör- !:főnben ülő, 'halálraítélt töb'bi So- iomppsaik császári kegyelemmel majd kiszabadulnak: azt nem tudhatjuk. Őszintén megmondhatjuk, min­ket a csehek az életben többé lem igen érdekelnek. Igen piros okunk van erre. Keni is vennénk észre őket, ha otthon, Ausztriá­ban rendezkednének. A csehek azonban, valószínűleg a világ­háborúban kifejtett fényes hadi­telteikre támaszkodva, Szent Ist­ván országából akarnak lenyixni a maguk részére egy szép dara­bot. Es ezt a tervüket nem holmi aépgyülésen, az osztrák képviselő- ház megnyitásán mondották el. Ezzel a tervükkel a csehek égészen nyíltan háborús ellen­feleink táborába léptek át, mert hiszen ők sem akarnak egyebet, mint hogy minket feldarabol­janak. Hiszen a háború sem másért tört ki, csak hogy ben­tiünket szétvagdaljauak. Most, mikor idehaza magyar a magyarnak bősz ellensége, mikor a munkapárton hiúságból, hatá- íom*éhségb ől, boszuból farkasver­met ásnak az ellenzéknek, mikor egyik párt cselt vet a másiknak, s csapdákat helyeznek el egymás fiiért, mikor a liányan, annyifelé húznak : jól hallgassál*: meg, hogy mit mondanak a csehek! Meg­gondolhatta volna Tisza, hogy van a magyarnak a magyarnál na­gyobb ellensége is. A magyar politikai válság kritikus óráiban nagy balgáig volna észre nem venni, hogy a cseh-esetben a •sors uija fenyeget bennünket, Garami és Kunft előadta a magyar szociálisták álláspontiát a stockholmi konferencián Stockholm, május £0. (Az Sd kiküldőit munkatársánál: távirata) Ma volt az első tanácskozás a magyarországi szociális tikkal. Kanti Zsigmoüd es Ooiaítd Ernő beszámolt a magyarországi szocialista viszonyok­ról és kifejtette a magyarok felfogását a hadicélokról. A mai tanácskozás délután negyedkettőig tartott, holnap délelőtt folytatják. A tárgyalások befejezése után a magyar képviselők hazautaznak, csak Kunfi maradt állan­dóan Stockholmban. Adorján Andor. Bécs, mái as 31. (Az Est tudósítójától) Az Arbeiterzeitung stacjjfholmi tu­dósító,fa a magyar szociálisták tárgya­lásairól a kővetkezőket táviratozza : Garami ar. azonnali-, annexió és kárpótlás nélküli békéért szállt sikra, követelte Belgium, Szerbia, Monte­negró és Románia helyre állítását- A feldúlt területei: gazdasági vissza­állítása az illető államok feladata kell hogy legyen, azonban Belgium Beth- mann-HoUweg 1914 augusztusM-iki kijelentése értelmében kell hogy kár­pótlást kapjon. De ha az ilyen kö­vetelés késleltetné a békét, akkor meg kell állapodni abban, lrogy Bel­gium valamennyi hadviselő államtól kapjon kárpótlást. Szerbia helyreállítására valamennyi nagyhatalom adjon segítséget, ezen­kívül Szerbia kijáratot kapjon, a ten­gerhez, előzőleg azonban gazdasági szerződést kössön Magyarországgal és Ausztriával. Elzás>Lotharingiára nézve a magyar szociálisták azt. kí­vánják, hogy a kérdésben megegye­zés jöjjön létre a német és a francia szociálisták között, de ha ilyen meg­egyezés lehetetlen lett volna, még ef se igazolná a háború folytatását és azt, hogy az Internacionale távol­maradjon a béke munkájától. Macedóniára nézve kívánatosnak tartja, hogy Szerbia és Bulgária ko­Stockholm, májas 29. (Az Est kiküldött munkatársának távirata) A nap nagy eseménye, a melynek jelentőségét alig lebet megmérni, az a távirat, a melyet a francia szo­cialisták küldtek a skandináv-bollancl bizottsághoz és a melyben arról ér­tesítik -a stockholmi értekezlet ren­Zott megegyezés jöjjön létre a nem­zeti egység es a balkáni államok föde­rációja alapján. Olyan balkáni álla­mok, a melyekben kisebbségi nemze­tiségek vannak, e kisebbségeknek autonómiát adjanak. Gazdasági kér­désekben a gyarmatokra nézve a nyito’tt ajtó elvének megvalósítását követeli. ■ KurijiZsigmond beszélt a faagy ar- orszagr békemozgalomröl, kifejtette, bogy a magyar szociáldemokraták valamennyi szocialista párt feltétlen részvételét követelik a konferencián. Megállapította, hogy a magyar szo­ciáldemokrácia megőrizte független­ségét a háború, alatt és folytatta a harcot az imperializmus ellen. Abban, a kérdésben, hogy bünö- sök-e az egyes szociálist a pártok a háború előidézésében, a vitát célta­lannak tartják, ellenben kívánják, hogy a szociálisták minden ország­ban az eddiginél erélyesebben har­coljanak azon faktorok ellen, a me­lyek elősegítették a háborút, így tehát a német szociáldemokraták küzdjenek Poroszország demokrati­zálásáért, a franciák pedig a francia pénz-oligarchia ellen. Annak a kér­désnek a vizsgálata, hogy mennyiben terheli az egyes kormányokat a fele­lősség a háború kitörésében, az illető ország szocialista pártjának a fel­adata. dezőit, hogy a francia szociálisak a tegnap tartott páxtgyülés után haj­landók a stockholmi meghívást djo- gadni, a stockholmi elöértekezleten mag­jelenni és ott tárgyalni. A távirat éppen akkor érkezett, a mikor a skandináv-hollandi bízott- sig a magyar szocialista küldött; seggei tárgyalt és.tonnéKrtewn nagy cs örvendetes meglepetést keltett, a mely annál nagyobb volt, mint-, hogy a Havas-ügynökség a pártgyü­lésről olyan tudósítást adott ki, a mely szerint a francia szocialista többség, a mely a stockholmi. érte­kezleten való rásztvétcl ellen foglalt; állást, diadalmaskodott és á párt- gyüiós a stockholmi értekezletről úgy nyilatkozott, hogy az csak meg­hosszabbítja a háborút, a szocializ­must kompromittálja és éppen ezért' a legnagyobb lenézéssel kell vissza­utasítani a meghívását. A Havas- ügynökségnek e hazug jelentése után, a mely természetesen nagyon ki-, nosan hatott tegnap, a francia szo­ciálisták távirati jelentkezése mint-' egy lidércnyomástól való fclszaba-, dqlás volt, sőt annál több is; ígé­ret volt ez arra, hogy a stockholmi, értekezletnek meglesz a várvi-púnl aj-' keid. A mai előértekexlet Összes tagjai c, párisi távirat nagy hatása alatt van-: nak; hiszen ez a távirat nemcsak: azt jelentette be, hogy a francia szocialisták eljönnek Stockholmba,, hanem azt is, hogy a francia szó-' ciálista párt többsége és kisebbsége összeforrott, bogy a francia szociálistct párt ismét egységes és közösen áldoz; Jamés nagy emlékének. Slár pedig; ennek olyan nagy benső jelentősége van, hogy nemcsak a stockholmi értekezlet j hanem a mai naptól kezdve , az általános béke munkája is aokkal több fisélylyél folyik, mint eddig. A ■ nagy eseményről é$, következ­ményeiről kérdést intéztem Br árúin g- hoz, a ki a kővetkezőket mondta t — Az a Mr, hogy a franciák részt vesznek a stockholmi érte­kezleten, rendkisül örven­detes. A francia szociálisták el­határozása a nagylelkűségnek é.í hősies cmberszerctctnek gyönj örii aktusa. Kétségtelen, hogy ezt a példát az angol szociálisták is követni fogják. Mi azonnal össze­köttetésbe léptünk az orosz maii- kástanácsesal, hogy ez keressen összeköttetést az amerikai kor- mánynya] és az amerikai szoeiális- tákkaj, a kiknek a stockholmi érte­kezletre szóló útlevelét az ameri­kai kormány eddig megta­gadta. Az orosz munkást anáes- nak most az a feladata, hogy az amerikai szocialistákat bírja rá, hogy nyújtsak bs ismét az útlevélért Br anting, Huysmans és Troelstra nyilatkozatai a franciák részvételéről a stockholmi kongresszuson Mind híznak az értekezlet sikerében

Next

/
Thumbnails
Contents