Az Est, 1918. március (9. évfolyam, 51-77. szám)

1918-03-01 / 51. szám

Esi? Xogvedévra .. •• korona Félévre .. .. M 16.— korona Egész évre.. .. .. 3i.- korona ^ Megjelenik délután * Egyes szám ára 12 fillér** Mindéit közleményünk után* nyomása tilos Budapest, 1918 * Pétitek * március t. , f. . . '"s. j itfíV' „ “/y / IX. évfolyam * 51. napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR •kerület. Erz éb°t*kGrat1 ideadó hivat als VII., Erzsébet* xd rut J<5«"»2íí* Fiók-kiadó hivatala ki IV, Vilmos császárját 14. 6X» éa /t>„ VAcloutca #2- tUten; l., K'hl *>«rlrf f. ssssa Magyar foglyoK jönnek ezer, tízezer, százezer­számra az egykori orosz, ma uk­rán határon át. Hazajönnek. Ha­zajönnek a foglyaink 1 Másképp jönnek haza, mint a Mimten ' mái­ként törteink, int á hogy kép­zeltük ... A hogy képzeltük : béke mámorában, boldogságtól mcgcsukló szívvé, kitárt kedves karok közé hullanak majd, a meg­békélt haragos ég jóságos aján­dékai gyanánt. És mig ezeken a fájdalmas áb­rándokon üresen- őröltük lelkünk nehéz kövét, — egyszerre csak-/ ugyan megindult a haza vándor-! lás. Egyszerre megint ránksza­kadt a hideg, piszkos, rémes há­borús valóságnak egy darabja, mert nem lehet, hogy ez a háború, csak egy mozzanatában is meg­bocsásson nekünk. Minden és mindenütt megbo­I szulja magát. Hogy jönnek haza, drága, hazavárt foglyaink ? EI- szökdösnek, ellógnak mesebeli tá­volságú tanyáikról, tatárok, per­zsák, szibirjákok közt levő tábo­raikból, hetekig vándorolnak, kó­vályognak, gyalog, vasúton, éhet és hideget szenvedve és úgy csa­jodnak oda a drótakadályok elé. A ini csapataink drótja elé. És ott nem hazajött sziveink, vé­reink ; ott — hiszszük, már csak rövid ideig — váratlan idegenek. Most már legkevesebb százezer magyar fogoly tévelygett igy haza. És érkeznek egyre a lézengő csapatok. Valami uj, szomorú honfoglalás ez az északi magyar határon ... Idehaza teljesen készületlenül fogadták a hazatévelygő, fáradt magyarokat. Évek óta készül­nek nálunk a háborúból a bél ébe való átmenet szervezésére. Az át­menet megjött, itt van. Megdöb­bent szemekkel, száz szenvedés­től rég clfásultan, isten bárány- kája jámborságával tűri az átme­net, hogy fogadják idehaza ... A mire "elmulasztottak ké­szülni azonban, azt most ha tö­rik, ha szakad, gyorsan meg kell csinálni. Ez nem politika, hogy a pártállást szagolgassák, ezzel nem szabad érdemeket jutal­mazni és öreg morgókat csititani, és ez nem a hadsereg problémája. Hazajönnek a foglyaink ! A leg­erősebb embert és a legjobb em­bereket melléje. És mrgvarokat. Hogy nyugodt, derült arccal fo­gadhassuk őket, kézszoritással, a hogy kötelességüket meglett férfiakhoz illik. Az orosz békedelegáció csütörtökön Breszt’Litoüszkba érkezik Bresst- lAtovssk. február 27. /Magyar Távirati Iroda/ A bolgár delegáció ma délután ideérkezett. Az orosz delegáció holnap déle ott érkezik Breszt-Litovszkba. Ma délelőtt és délután tanácskozások voltak Németország, Magyarország, Ausztria és Bulgária delegátusai között a béke­szerződés pontozatairől. Románia az oroszok miatt kénytelen békét kölni Genf, február 27, (Az Est kiküldött tudósítójának lápirata) emps kiküldőit tudósítója táviratozza Ja síből február 25-iki kelettel: Románia helyzetét főleg Oroszország tette lehetet­lenné. A bolsevikiek és románok között tényleges hadiállapot áll fenn. Mikor Averescu kormányra került, összeköttetésbe akart lépni az orosz forradalmárokkal és kötelezte magát arra, hogy lemond román csapatok Besszarábiába való bevo­nulásáról. A bolsevikiek azonban mereven elzárkóztak Averescu követelése elöl és azzal az indokolással, hogy román tét ü'eleit lengyel és cseh csapatok alakulnak, a legszigorúbb megtorló intézkedéseket helyezték kilátásba az odesszai román kolóniával szemben, amelynek sok kép­viselő is tagja. Valószínű, hogy Averescu kénytelen voll elfogadni a közép­európai hatalmak jyltal megállapított tárgyalási napot. Azok, a kik barátai Franciaországnak,ja bckelárgyalás óráiban látják a háboiu utolsó fájdal­mas áldozatát. J Bródy ... iksa Jól halad a román béke ügye Uj kormány lesz Romániában a békekötés után Ji király lemond? Berlin, február V. (Az Est kiküldött tudósítójának távirata) A Romániával való béketárgya­lások, mint értesülök, ,iól haladnak előre. Azok az aggodalmak, hogy Averescu Jasiban túlságosan le­kötötte magát, úgy látszik, túlsá­gosan pesszimiszíikusak voltak. Remélni lehet, hogy Averescu ab­ban a helyzetben lesz, hogy a bé­két megkösse. A tárgyalások három főkérdés körül folynak: \ területi engedmények ■Magyarországnak cs, Bulgáriának;! • 2. területi kárpótlás Romá- .(iának Besszarábisbó!; á. gazdasági előnyök a monarchiának cs Némctor* szágnak­Ezek az utóbbiak gabona- és petróleum-szállításra és olyan ke­reskedelempolitikai megegyezé­sekre vonatkoznak, melyek mesz- szemeuő előnyöket jelentenek a központi. hatalmaknak. A bukaresti tárgyalásokkal pár­huzamosan fontos belső politikai változások mennek végbe Romá­niában. Befejezett ténynek tart­ják, hogy az Averescu-kormány a béké­ké íés után azonnal lemond és helyére egy Beldiman—Carp— Marghiloman-kormáuy kerül. Beldiman a háború előtt Romá­nia berlini követe volt. a román háború kitörése után Kopenhágá- ba ment ée csak inost tért vissza Bukarestbe. Annál feltűnőbb az a nyilatkozat, a melyben a Lokal­anzeiger szerint Beldiman, a jö­vendő román miniszterelnök. Fer­dinand királyt nagyon élesen- meg­támadja. Jól informált körökben azt mondják, hogy ez a nyilatko- zal annak a jele, hogy Ferdináud román király 1ö fog mondani a trónról. A központi hatalmaknak nem ér­dekük a király lemondása, nem is avatkoznak bele ebbe a kérdésbe, de Romániában olyan erős áram­lat van a király ellen, hogy Ferdi- nánd kénytelen lesz elhagyni trón­ját. Déri Imre. Bécsi jelentés a bukaresti tárgyalásokról Bécs, február 28. (Az Est bécsi szerkesztőségétől) Illetékes helyen tudakozódtam a bukaresti tárgyalások állásáról, a melyek tulajdonképpen nem béke­tárgyalások, hanem csupán elő­zetes megbeszélések. Azt a választ kaptam, hogy Bukarestből még nem jött jelentés. Alapos okupk vau arra a felte­vésre, hogy Románia még nincs abban a lelki hangu­latban, hogy rá nézve mél­tányos alapon békét kös­sön, a román vezető férfiak még nem tudnak számolni azzal a hely­zettel, a melyben Románia van. Ezért itteni illetékes té­nyezők a romániai helyze­tet éppolyan pesszimisz- tikusan ítélik meg, mint eddig s úgy vélekednek, hogy a központi hatalmak Romániával szemben kénytelenek lesznek eré­lyesen fellépni, mint a hogy tették Trockijja! szemben és Romá­niát is kényszeríteni kell majd a békére.,,Az magától ér­tetődik, hogy az a béke, a melyet # hadmi:- hetetek újabb folytatás** val íl® kierőszakolni, lényegesen el fog térni attól ^békétől, a me­lyet most köthetne velünk Ro­mánia. _____ Lzr. A Garda tónál várják ofíenziváii&a! az olaszok Genf, február 27. /Az Est kiküldött tudósítójának táviratai A lyoni Progrés-nak jelentik az olasz harctérről; A Garda-tónál mozgolódik az el­lenség. Azt hiszik, hogy offenziva készül rí‘ B. M,

Next

/
Thumbnails
Contents