Az Est, 1919. február (10. évfolyam, 28-51. szám)

1919-02-01 / 28. szám

Budapest, 1919 * SzOÍJlÖCLt * február X. évfolyam * 2&. szám. Előfizetési árakt ftgg kiaapra~ . <*.— koramm XUrgymáéMtrm m « PS.“~ Sarea« $?átéore «. «, » *, SO.— feci^o«« P.fgess-éor* ** « « tSO.— k&roate ^ Megjoil&fcík délután * Qgy&x ztsAm, éj*a £2® fiSSéfe*» Uittdstt kömleméayünk utat* 6ty<9t>nÁ8€í «ltod Politikai napilap «> Felelős szerkesztő Miklós Anjíor Scarkvsztőxégit 82S» kerület, Er&sébet#kérutJt+ B£ladófaLüa.tali mi*. Erzsébet "körút 18—20* Fiék-kladáhioatatak t Vilmos asáMVÁrmut 14* tm* és IV., Váci "Utca s*. IVlem JT-, ÍCífcíwírJcí ?. Olasz katonai bizottság jön Budapestre Ilónui,. január 20 (Az üst kiküldőit munkatársának távirata) Kívánságunk, hogy a. magyar ügyek tanulmányozá­sára az olasz kormány megbiztottakat küldjön, teljesülni fog. Már a holnapi napon olansz katonai bizottság Utazik Budapestre, a melynek az lesrz a feladata, hogy a hely­színen mindenről tájékozódjék. A bizottságban igen ki­váló személyiségek foglalnak helyet. Vészi Margit, Fegyverhasználatra utasították a német katonaságot zavargások esetére Berlin, január 31 (Az Est berlini szerkesztőségének telefanjélentóse) \ független szocialisták lapja, a Freiheit, élesen kikel \o»ke berlini katonai parancsnok egy rendelete ellen, a melyet a fegyverhasználatról adott ki. K rendelet értőimében a katonák őrjáratokon bármikor tüzel­hetnek, mindenkit 1 etai tözíaikatnak, a jii ellenkezik s ha ellenállást fejt ki, leiShétik. Nem szabad habozni és minden alkalommal idejekorán keli fegyvert használni. A katonai őrjáratoknak nemcsak joguk, hanem kötelességük zavargás esetén tüzelni, még akkor Is, ha a polgári hatóság bármi okból akadályozva volt abban, hogy’ katonai segítséget vegyen igénybe. A független szocialisták lapja Noske rendeletét olyan hallatlannak tartja, a milyenre a régi uralom idején nem volt példa. Ezzel a rendelettel a katonai parancsnok a fegyveres erőt a polgári kormányhatalom fölé helyezte. Ke. • Miner ikat jelentés a békekonferencián felmerült nagy ellentétekről Jj szerbek as olaszok ellen, Montenegró Jugoszlávia eb ten. csekek a lengyelek elten, magyarok a románok ellen, Anglia Hedzsasz elten, a boisevikiek mindenki ellen Felfafdult U ország hu munkása, a magyar vasutas is az embertelen gonosz­ság és kegyetlenség ellen, a mi­vel Erdélyben a románok osz­tály os társait kínozzák. A Vas­utas Szövetség tiltakozó távira­tot küldött Bernbe a most ösz- szeiüö nemzetközi szocialista kongresszushoz, melyben pa­naszt tesz az elképesztő ször­nyűségek, magyar vasutasok bo- 1,ozása, megcsonkítása, besózása miatt az Internacionálénál, mely bizonyára megdöbbenéssel fog tudomást venni a román malom kultureszközeiről, a mivel Erdé­lyünket sarkuk alá akarják ta­posni .; . A vasutas szenvedése, meg- ’.feszitétt munkája megkezdő­dött a szörnyű háború megin­dulásának első percében, életé­nek kockáztatása még ma is érvényben van, vele nem kötöt­tek fegyverszünetet, ő rá nézve nem ért véget a háború. Meg­hatva gondolunk a sok ezer de­rék magyar vasutasra, a sok­sok ezer magyar postásra, sze­gény családos emberekre, a kik hallatlan sokai dolgozlak a fe­kete esztendők alatt s munka­erejüknél talán csak hősies kö- f^Ésstígérzótük volt nagyobb, bzenvédésekkel kövezett helyze­tük ma is ugyanaz. A rozoga, ki­fáradt, lerongyolt vonatokon vé­gezni mhukú j ukafcmár maga kész életveszély, de ők megszállott területeken közlekednek, kitéve vad hordák kegyetlen d viliének s lelki szenvedéseknek, mert hozzánk való hűségükben is meg akarják ingatni őket s a boldog Románia védőszárnyai alá vonni, a hol sok helyen a deres viril s az emberi hús be­hozása a kultúra legújabb vív­mánya. A magyar polgárság és a ma­gyar munkásság minden embe­ri jóérzésével és testvéri szere­tet ével áll a szenvedő vasutas mellett s gyötrelmeiért kárpót­lást, elégtételt követel, -— s az Internationale is meg fogja hallgatni feljajduíásukat. A kí­gyózó sínek a szabadságot jel­képezik. a boldog szabad közle­kedést békés országok és népek között az egész világon. A mi Erdélyben a magyar vasutasok­kal történik, az arculcsapása az egész müveit világ emberségé­nek és szabadságának. I\ em sza­bad hogy megbélyegző Ítélet és jóvátétel nélkül maradjon. yew'fork,, január 30 ! <A Magyar Távirati Iroda szikra• j távirata a budapesti rádióállomás utján) J Az United Press párisi tudósítója * jelenti: A nehézségek ugyanolyan arány­ban tornyosulnák, a milyen - mér­tékben ' a konferencia tárgyalá­sai előre haladnak. A minden­felől összeütköző érdekellentétek kö­zepette csakis a világos fej és a biztos kéz akadályozza meg, hogy egy szikra fel ne robbantsa azt a Iőporos hordói, a melyen a világ ma üL Naponta a világ minden részé­ből újabb hírek érkeznek társadalmi és politikai zavarokról. A szedjek és az olaszok elkeseredet­ten hadakoznak az adriai kikötök hovatartozása ügyében. A rnonteneg rólali hevesen tiltakoznak az ellen, hogy akaratuk ellenéi« J ugoszláviába kebelezzék be őket. A csehek.és len­gyelek hadban állanak Szilézia miatt. Magyarország és Romám» éles ellentétbe került az erdélyi kér­dés miatt. Németország és Lengyel­ország mobilizált egy niás ellen. A bolsevik!ek harcban állanak Orosz­ország többi részévek ügy Kína mint Japán igényt tart Kiauesaura. az ausztráliai aspirációk pedig ellen­tétben vannak az ázsiai népek óha­jaival a csendes-óceáni szigetek ügyé­ben. Ezalatt pedig- a titkos szerződé­sek még jóban komplikálták a bé­ke ügyét. Ilyen komplikáció tá­madt Anglia és Hedzsasz között, noha Anglia kész Damaszkuszi HeÚzsaszuak átengedni. Egy másik ellentét Anglia és Japán között ke­letkezett a Csendes-öceun északi részén fekvő szigetek dolgában, a melyeket Japán követel. A legko­molyabb ellentét azonban Francia- ország, Anglia és Olaszország kö­zött az Adria keleti partvidékének odaítélése dolgában támadt, a mely kérdés a legnagyobb mértékben ess dekli a jugoszlávokat Olaszország ezenkívül Afrikában is engedmé- nyelveit kíván, hogy ezzel ellensú­lyozza Angliának ás Portugáliának ottani befolyását. Az olaszok részéről fogalmat al­kothatunk D’Annunziónak legutóbb megjelent egyik panaszos iratából. Az olasz költő, a ki még uemrégi- ixp a szövetségeseket az égig ma­gasztalta, kijelenti ebben az írás» ban, hogy a franciák megrószegül- tek ettől a győzelemtől és túl akar­nak járni mindenkinek az eszem Az amerikaiak, ól- azt állítja, hogy köpönyegük alá dugták idea.! izma» sukat, a valóságban pedig most fe­jezték be A világ legnagyobb üz­letét, Az angolok alig végezték be véres munkájukat, a mikor máris kitátják szájukat, hogy mindent el­nyeljenek. Olaszországnak pedig azalatt a. nadrágsziját még jobban össze akarják szorítani. Ilyen hangon nyilatkozik xuosjj D'Annunzio a, szövetségesekről noha az ő csillogó szókincse nagy­ban hozzájárult ahhoz, hogy Olaszország a.’ szövetségesek mellé csatlakozzék. A népek ligája felé minden irány­ból hldek szelek fujuak. Feje fölött aj nemzetek harci bárdokkal hada­koznak. A lábra kapott harcim hangulat ellenére sem szabad azon* ban túlzott pesszimizmussal telein* tani az ügyeket. Belgium 45 miliiárdot követel / Rotterdam, január 30 (Az Est rendes tudósítójának táviratai Belgium kártérítése tizenöt mii. liár.I frank lesz, míg a személyes vesz leségek mintegy harminc mUIlárdra' rúgnak. Ezen kívül Belgium nem követeli, hogy Németország bünte­tésből is fizessen kártérítést. V. 3, Megegyeztek a nemzetközi inunk ástörvények ügyében Uotlcrtlam., tanuár 30 (Az Esi rendes tudósítójának távirata) A Daily Telegraph jelenti: A ha­talmak közöt: az angol javaslat alapján megállapodás jött' létre a nemzetközi munkástörvényekre vo­natkozólag. A javaslat, a mely ezzel foglalkozik, bizonyos szervezeteket állapit meg, a melyek a törvényter­vezet alapél veit előkészítik. V. II.

Next

/
Thumbnails
Contents