Az Est, 1919. december (10. évfolyam, 123-147. szám)

1919-12-04 / 125. szám

Előfizetési árak: Egy hónapra ... II.—korona Negyedévre ....... 42.— korona félévre ........ 80.— korona Egész évre...........160.— korona Egyes szám ára 60 fillér. Politikai napilap FELELŐS SZERKESZTŐ: MIKLÓS ANDOR Szerkesztőség : VII. kerület, Erzsébetfkörut Kiadóhivatal, VII., Erzsébet*körút/8—‘20mSM• Fi­ók­ feladó hivatalok: V­ilmos császáriát 14. szám és IV., Váci utca 12. Wien :I. Kohlmarkt 7- Első sik­ere a koncentrációnak, hogy Ma­gyarországot meghívták a bé­kekonferenciára. Az entente evvel a legnyomatékosabban bizonyítja, hogy Huszár Ká­roly kabinetje mindenben meg­felel azoknak a feltételeknek, a­melyeket tőlünk követeltek. Négy és fél esztendeig éltünk gyilkos ellenségeskedésben csaknem az egész világgal, egy évig emésztették megcsappant életerőnket, a forradalmak gyil­kos lázai, hónapokig voltunk a világ bélpoklosa, a­kit irtózva messze elkerültek az egészsé­ges, józan nemzetek. A föld népeinek ellenséges­kedése után bojkottjuk súlyát nyögtük és lerongyolódtunk oly siralmasan, a­mire ezer eszten­dő alatt nem volt példa. A to­vábbi dacoskodásra nem ma­radt már kedvünk és erőnk. Áhította a békét testünk, lel­künk. Tisztában vagyunk vele, hogy ez a béke mit jelent szá­munkra. Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy Neuillyben igát rak­nak a nyakunkba. A magyar igazság szörnyű megcsúfolása az a béke, a­me­lyet most reánk kényszeríte­nek, de jelenleg olyan állapot­ban vagyunk, hogy a kényszer­nek engednünk kell. Azt a jó­indulatot, a­mely az entente legtöbb nagy nemzetében meg­van irántunk, meg kell ra­gadnunk és gyümölcsöztet­­nü­nk kell. Magyarországnak végre hozzá kell látnia a mun­kához, ha teljesen el nem akar pusztulni, ezt pedig csak az en­tente segítségével teheti meg. Hiszen nekünk még vetőma­gunk sincs jövő esztendőre és ha Kanadából nem kapunk, ak­kor jövőre nem lesz mit aratni Magyarországon. Mégis vannak politikai éle­tünkben bajkeverők, a­kik han­gulatot akarnak csinálni a béke ellen. Nekünk a legrosszabb meg­kötött béke is több jót jelent, mint­ a mai lehetetlen állapot. Nem a lemondás békéjét fogjuk mi megkötni, hanem a pillanat­nyi helyzet okosságáét. Ezzel a lépéssel munkaképességünket akarjuk visszaszerezni, a nor­mális állapotokat akarjuk vele visszaállítani, a nyugalom, a munka világát és akkor, ha új­ra megerősödünk, majd beszé­lünk a­­többiről. Es§f©!®r@ 163 fa® ta less a magyar képvissLőttósasfi« A Tiszántú­l csak a román kavonulás után választanaBc — Az Est tudósítójától — A nemzetgyűlési választásokra vonatkozó kormányrendelet meg­jelenése mára várható. Felkeres­tük Mihollyffy Vilmos belügymi­niszteri államtitkárt, a­ki a vá­lasztások dolgát intézi és tőle a következő nyilatkozatot kaptuk: — Legközelebb kiküldjük Buda­pest területére az összeíró bizto­sokat, továbbá az egyes kerületek számára a választási biztosokat is. A szükséges nyomtatványok már elkészültek és expediálásuk a leg­sürgősebben folyamatban van. A­hova csak lehet, a nyomtatványo­kat küldöncökkel juttatjuk el, hogy így az esetleges nehézségeket kikerüljük. A választást egyelőre a Tiszáig ejtjük meg. Ha azután a tiszántúli területek felszabadulnak, akkor azokon a területeken folyta­tólag lesznek a választások. Észa­kon és délen természetesen csak a meg nem szállott területek végső határáig választatunk. E szerint összesen 163 kerületben lesz válasz­tás, tehát a magyar képviselőház­nak egyelőre csak ennyi képviselő­tagja lesz. — A kerületi beosztás a Tisza­fáré 1914—15-ös törvény alapján történt. Ez a törvény 435 kerületet kontem­plál az egész országban. A választók száma megközelíti a há­rom milliót, vagyis a meg nem szállott terület lakosságának kö­rülbelül negyven százaléka, a­mi a jogkiterjesztésnek legnagyobb mér­tékét jelenti. — Mi mindent elkövetünk, hogy a választások simán és fennakadás nélkül megtarthatók legyenek és azt hiszem, ennek most már nincs is lényeges akadálya. Rendelet a választások tisztaságáról A minisztertanács tegnap a választással és közélelmezési ügyekkel foglalkozott — Az Est tudósítójától . A miniszterelnöki palotában teg­nap este fontos minisztertanács volt. Elsőben a békekonferencia meg­hívásával foglalkoztak és ennek kap­csán behatóan tárgyalták a béke­delegáció kiküldésével összefüggő kér­déseket ; személyi tekintetben semmi­féle határozatot a minisztertanács nem hozott ; minden ebbeli közlés alaptalan kombináció. Foglalkozott a minisztertanács a választások tiszta­ságának biztosításával, erre vonat­kozólag egy rendelettervezetet mu­tattak be, a­melyet el is fogadtak. A rendelet, a­mely valószí­nűleg még a mai napon meg­jelenik, szigorú kötelességévé teszi a hatóságoknak, hogy a választások tisztasága felett őrködjenek, megállapítja a fegyelmi és büntető következ­ményeket, a­melyeket a sza­badságjogok gyakorlásának akadályozása maga után von, de megállapítja azt is, hogy a­kik a szabadságjogok tör­vényes korlátainak túllépésé­vel büntető jogszabályokba ütköző cselekményt követnek el, azok ellen a büntető eljá­rás haladéktalanul megindí­tandó. Végül közélelmezési ügyekkel foglal­kozott a minisztertanács. A legközelebbi minisztertanács csü­törtök délután hat órakor lesz, itt a köz­­élelmezés kérdéseivel s a választási rendeletekkel foglalkoznak s végleg összeállítják a békedelegáció tagjainak névsorát. Politikai körökben sokat beszéltek Peyer szociáldemokrata miniszter ama kívánságáról, hogy a kommunis­ták és a vörös katonák internálását szüntessék meg, a bűnösöket vonják törvény előtt felelősségre, s­ a­kik bűncselekményt nem követtek el, azokat engedjék szabadon. Értesülésünk szerint a kormány még nem döntött ebben­ az ügyben, előzetes megbeszélések folytak, a­melyek során az a terv alakult ki, hogy a belügyminisztérium, a had­ügyminisztérium és az igazságügy­minisztérium képviselői közösen vizs­gálják felül az internálásokat, s a­kiknek internálása nem indokolt, azokat a belügyminiszter döntése alapján kibocsájtanák­ . Nem javítják meg a magyar határokat Paris, december 3 Egy idő óta csehországi lapok­­ban minduntalan felmerül az a hír, hogy a párisi békekonferencia a magyar határokat Magyarország javára ki fogja igazítani és hogy Magyarország az entente képvise­lőitől határozott ígéretet kapott arra, hogy meg fogják valósítani ezt az utólagos rendezést. A Temps nyilván cseh forrásból erre vonat­kozólag a következő közleményt adta ki: Benes cseh-szlovák külügymi­niszter, a­ki ez idő szerint Paris­ban időzik, kötelességének tartotta, hogy felhívja a legfőbb tanács fi­gyelmét ezekre a célzatos híreszte­lésekre és az entente képviselői ré­széről az a határozott ígéret volt a válasz, hogy a békekonferencia döntése a jövendőbeli magyar ál­lam határai tekintetében véglege­sen meg van állapítva és egyálta­lán nem lehet szó arról, hogy a ha­tárokat Magyarország javára meg­változtassák. _____ Az entente határozata Románia ellen Páris, december 2 A Matin jelentése szerint Harms­­worth kijelentette az angol alsóház­ban, hogy a román kormány maga­tartása miatt elhatározták a Romá­niának adott könnyítések felfüggesz­tését. Ez az intézkedés addig tart, a­míg Romániával újra megállapo­dást nem kötnek. Az új cseh­szlovák állam Prága, december 3 . -Csehszlovák sajtóiroda/ A Narodni Listy jelenti: A cseh­szlovák állam területe 142.070 négy­zetkilométer, a­miből Csehország­ra jut 51.947, Morvaországra 22.222, Sziléziára 5147, a Tótföldre és a kárpáti kisorosz területre 62.320, Westra területéből 110, Valesce 131, Ratibor pedig 320 négyzetkilo­méter. A lakosság számát 133/s—* 133/1 millióra becsülik. Norvégia nem vesz részt az orosz Mohádban Kopenhága, december 3 Krisztiániai távirat szerint a Storthing elhatározta, hogy felszó­lítja a kormányt, utasítsa el az en­­tentenak azt a felszólítását, hogy Norvégia is vegy­en részt az Orosz­ország ellen elrendelt blokádban. Egyúttal arra is felszólítja a kor­mányt, kezdje meg azonnal az Oroszországgal való gazdasági összeköttetés megkezdésének elő­készítését.

Next