Az Est, 1919. december (10. évfolyam, 123-147. szám)
1919-12-04 / 125. szám
4. oldal Friedrich tegnap délelőtt megjelent az ügyészségen és maga is kérte, hogy szembesítsék Hüttnerrel. A szembesítést Kovács Lajos vizsgálóbíró végezte, dr. Soóky János, dr. Zsacskó államügyészek és dr. Ulain Ferenc ügyvéd és lapszerkesztő, a gróf Tisza-család képviselőjének jelenlétében, aki csak sürgetés után tudott bejutni. A szembesítésről hivatalos nyilatkozatot még nem adtak ki, Friedrich István azonban maga tájékoztatta a történtekről az ügyészségen jelenlevő újságírókat, nyilatkozata szerint Hüttner semmi terhelőt sem tudott mondani ellene. Igen fontos körülmény az, hogy ennek a jegyzőkönyvnek a felvétele után a rendőrség több főtisztviselője ellen fegyelmi vizsgálatot indítottak. A vizsgálat azért indult meg, mert a tisztviselők, akiknek oly,nagy és fontos érdemeik vannak- nyomozás legutóbbi eredgények elérésénél, Tiláin ügyvédnek megengedték, hogy a kihallgatásnál jelen legyem Ki kell deríteni az igazságot A sok magánforrásból eredő közlés után a hatóságokbizonyára maguk fogják nyilvánosságra hozni az eddig felvett összes jegyzőkönyveket, amelyekből az egész ország az igazságnak megfelelően, nem egyoldalúan beállítva láthatja majd az egész tényállást. Itt nemegyes akármilyen rangú és párta egyénekről, nem politikusokról és politikáról van szó, hanem kizárólag az igazság kiderítéséről. Ha majd a bírósági tárgyalás során kiderül, hogy Friedrich ártatlan és erőszakosan keverte bele Hüttner a csúnya vádba, mindenkinek kötelessége lesz neki és a többi esetleg ártatlan gyanúsítottembernek a legteljesebb és legőszintébb elégtételt szolgáltatni. Fegyelmi vizsgálat Hüttner első vallomása után TűSffitars Mintik a csapszórség vezetőinek gyilkosait■ A tewwmm'né’k bűnügye !Az Est tudósítójától Ferry Oszkár, csendőraltábornagynak és két társának bestiális meggyilkolását kezdte ma tárgyalni a terroristák bűnügyeiben ítélkező bíróság. "Kilenc óra előtt már zsúfolásig megtelt a terem, a közönség időnkint nagyon nyugtalanul viselkedett, úgy hogy az"elnök kénytelen volt gyakran csendre inteni a közönséget, sőt energikusabban a terem kiöntésével is fenyegetni.’ Az államügyész emelvényéről egy ideig ■ Bárczy István igazságügyminiszter, •,Heinrich Ferenc kereskedelmi miniszter, és Aadossy miniszteri tanácsos is,hallgatta a tárgyalást, ,s.••••, rlgHt l ' A vádirat Vary Albert főállamügyész felolvasta a vádiratot, amely szerint: Cserny Józsefet, Pap Sándort, Bony■hali Tibort, dr. Vajda Zoltánt, Polr- Poltacsek Ernőt, továbbá' a szökés-ben lévő Ghlepko-Hantos Edét és Radányi Kornélt mint felbujtókat,', továbbá Rakos Ferenc, Barteilos István, Csömör Gábor, Hagy Béla, Röscher Márton, Tóth József, valamint a szökésben lévő PetőIstván terroristákat, mint tettestársakat vádolja azzal, hogy 1919 július 19., 20. és 21-ik napján a mozdony utcai laktanyában Ferry Oszkár csendőraltábornagyot, Borhy Sándor és Men- Akina 'János'csendőralezkedéseket előre megfontolt szándékból és szándékosan együttesen megölték. . . Cserny kihallgatása Az elnök kérdésére Cserny kijelenti, hogy a letartóztatások miatt bűnösnek érzi magát, de az ölés miatt nem. Csilepkótól kapta a parancsot, hogy fogassa el a csendőrtiszteket és két terroristáját, akiket »vérebeknek « neveztek . Bonyhátit és Fedányit felküldötte hozzá. Vallomásában aztán úgy igyekszik feltüntetni a dolgot, hogy kizárólag Chiepko rendelkezésére fogták a csendes tiszteket és végeztek ki. Ő szabadon is akarta őket bocsátani és a kivégzés is azért történt, mert az ő rendelkezése ellenére nem költötték őt fel idejében. . E miatt reggel — mintvallja —, ’ dühöngötty tört-zűzött; Borhy alezredessél — mint mondja — direkt ,szimpatizált, mert hasonlított az apjára. " „Ki kell őket végezni A másik vádlott, Pap Sándor elmondja, hogy Radányitól és Bonyhátitól ő visszakérte nyomozó igazolványaikat, Ghlepko azonban másikatadott nekik. Amikor a három csendőrtisztet ott találta a laktanyában, bement Csernyhez kevezős- ködni, aki azt a felvilágosítást adta, hogy Ghlepko küldte őket, ellenforradalmiárok és ki kell őket végezni. rAz elnök: Lépjen elő Cserny! Ér■deklődtek magánál a csendőrtisztek iránt? Cserny: Igen,egy házbizalmi és én azt mondtam, hogy el vannak bújva.. Az elnök. Maga azt mondta, hogy miért érdeklődnek, hiszen burzsujokról van szó és nem proletárról. Lehet, hogy már úsznak... Bonyháti kihallgatása Azután szólította be az elnök Bonyháti Tibort, a hírhedt terroristát Fiatal, intelligens arcú gyerek, de a vonásaiból visszatükröződik a gonoszság. A közönség már annyi rosszat hallott róla, hogy morajlani kezd. Az elnök: Csendet kérek, mert kiürítema termét. " , " Bonyháti megáll az elnök előtt és rögtön kijelenti,hogy csak anynyiban érzi magát bűnösnek, amennyiben a csendőrtisztek letartóztatásában részt vett és tudott a gyilkosságról. Az elnök... Maga utasítást nem adott a kivégzésre ? . . • Bonyháti: Keni. Az elnök. Majd a tanuk és a vádlottak a szemébe mondják. Bonyháti igen halkan kezd be, szólni, az elnök többször felszólítja, hogy most is olyan hangon beszedjen, mint amikor parancsnokolt Bonyháti valósággal suttog. Ártatlanul előadja, hogy hadnagyvolt és csak azért vállalt állást Csernynél, mert dolgozni akart. Cserny felküldötte Chlepkóhoz, hogy kapni fog valami írást csendőrtisztekről. Chlepkó valóban átadta neki a névsort. Öt tiszt neve szerepelt rajta és Chlepkó kijelentette neki, hogy egy Szilágyi nevűőr vezető jelentette fel ezeket az embereket és veszedelmes ellenforradalmárok. Kiadta az utasítást, hogy le kell tartóztatni valamenynyit. Csernynek beszámoltam és erre csak ennyit felelt: „Stopp! le kell fogni valamennyit és aztán haza kell küldeni őket !“ Eddig is halkan beszélt Bonyháti, de most a szavait már alig lehet hallani. Autóról beszélt, amelyet Cserny, miatt nem tudottmegkapni és ezértCsernytől kapott autót. Három, csendőrt elfogtak és erre Cserny még a másik két csendőr elfogását is forszírozta. Chlepkótól állítólag kérte Bonyháii, hogy vitesse el a csendőrtiszteket, erre csak ennyit felelt: „Majd megbeszélem Csernyvel.“ Cserny ismét ezzel felelt: „Stopp, majd hazaküldjük őket? és még hozzátette: „Hát a másik kettő cit mét még nem tudjátok ?“ Később még hozzátette, hogy „Még ma kell végezni velük, így akarja Chleyko.“ — Este — folytatja Bonyháti — szóltam Csömör és társainak,hogy maradjanak ott, még akkor is, ha nem lenne egyéb dolguk. Az elnök: Még hozzátette: „mert egy kis éjjeli munka lesz !“ Bonyháti: Este Csömör, Kakas és a többiek kihallgatták a tiszteket. Cserny mégkijelentette nekünk, hogy „szokjatok nekem, mi-előtt kivégziték őket!“ Radányi és én felmentünk Csernyhez, aki a hiányon cigarettázott Radányi megkérdezte: — Mit csináljunk ezekkel az emberekkel! Cserny káromkodott egyet: Végezzetek már velük! Utána még Pappot kerestük. Papp csak legyintett: —Természetes, hogy nem kell sokat okoskodni! Radányi és én Gencsy alezredest hallgattuk ki, amikor feljött az egyik terrorista és a fülemben súgta: . • — Most végzik ki. Most akasztják. r — Én erre közbeszóltam: „Nem lehetne megmenteni őket?", . . • Az,elnök (közbeszól): A már felakasztott embereket akarta megmenteni ... (Mozgás.) Bonyháti: Utána kieszközölte, hogy Gencsy hazamehessen a lakására és Radányi szólt nekem ... Az elnök: Érdekes, hogy magát Radányi az orránál fogva vezette, holott azelőtt mindig maga volt az „ész“. , Homami elbeszéli, hogy személyautón mentek át a Műegyetem elé, de a hullák Dunába való dobásáról nem akar tudni. Az elnök: Tanuk állítják, hogy maga akadályozta meg, hogy bárki is odakerülhessen, ahol a gaztettet végrehajtották ? Erre mit felel ? . Bonyháti alig tud felelni, dadog valamit. Az elnök : Mondja, lovag Beérnédvel- hol ismerkedett meg ? — Június. 2-án vagy. 3-án, láttam először, amikor Cserny szobájából kijött. — Maga nagyon bizalmas viszony-•ban volt vele ? — Keni; csak akkor ismertem meg, amikor Cserny kijelentette nekem, hogy ez az asszonybe fog engem vinni egy elénforradalmár »burzsuj« ■ társaságba... ■ y— Persze katona álruhában ? — Az én rendes ruhámban, hiszen hadnagy voltam ! — Maga valósággal tajtékzott, úgy kutatott, a burzsujok , után. Cserny magát vérebnek hívta... — Kérem, Cserny szeretyen költői kifejezéseket használná (Ne-! vetés.) Szembesítik Csernyi és Bonyhátit Soha még ilyen izgalmas szembesítés is nem játszódott le a bírák előtt, Csernyi felugrik és kemény lépéssel megy Bonyháti felé. Bonyháti eléje áll. Egy percre úgy látszik, hogy a két fenevad egymásának akar rontani. , Cserny támad. Mikor adtam ott utasítást, Kern azt mondtam, hogy , Chiepko adott ki utasítást. Bonyháti alig hallgat Csernyre és erősen kiabál : Azt mondta : Stopra haza kell küldeniüket! Cserny: Igen, ezt mondtam, de maga tudja, hogy hozzátettem: Chlepkó mondta... Valamit mond most Bonyháti és akkor kitör Cserny: — Parancsot nem adtam, de a nagátlak nem is kellett! Hiszen maga volt mindig a diplomata, maga volt a finesz, maga volt az ész! Amikor látták, hogy meg akarják akadályozni a kivégzést, meg felmentek Chlepkóhoz. Három apig zónáztak az autóval és forszírozták a dolgot. Bonyháti izgatottan rászól Csernyre, úgy látszik, mintha a kijelentésseket nem is hallaná. — Cserny, erre feleljen ! . . . "Az elnök gyorsan közbeveti magáés nem engedi meg az összetűzést. — Bonyháti elég legyen. Viselje tisztességesen magát, mert különben megbüntetem ! Most Cserny mondja szemébe a maga bűneit. Cserny ismét új támadásba fog. Mindkettő, egyszerre beszél, az izgatott párbeszédet nem lehet érteni! Csütörtök, 1919. december 4.